Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az északnyugati Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk

49 Az északnyugat Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: Kínában Sichuan tartománynak északnyugati magashegységi karsztjához kapcsolódóan a már korábban ismertetett világhírű mésztufa előfordulásokon túlmenően további három nemzetközi viszonylatban is karsztos vízfolyásokban képződött jelentős mésztufa felhalmozódások vannak. Ezek is nagyságukkal ritka, egyedi megjelenésformáikkal, változatos típusú karszttavaikkal különböző hőmérsékletű karsztos ásványvízforrásaikkal a magashegységi karsztok felszíni mésztufa előfordulásainak érdekes és különleges képviselői. Különösen kiemelkedőek a völgyi mésztufa képződésen belül a még természetes és érintetlen, emberi beavatkozástól mentes tavi üledékgyüjtökben végbemenő mésztufa képződési folyamatok és ezek kölcsönhatása a környező sürü erdős vegetációval. Az ezeknél megfigyelt kiválási jelenségek és adottságok tovább bővíthetik főleg a tavi mészképződésre vonatkozó eddigi megállapításokat és ismereteket, mert ezeknek olyan változatosságát, sokszínűségét tapasztaltam, amelyeket eddig csak ezeknél az előfordulásoknál volt lehetőség ilyen szerteágazóan megismerni. Kulcsszavak: karsztos vízfolyás, mésztufa, karszttavak, vegetáció 1. Bevezetés A közelmúltban a Hidrológiai Közlönyben részletesen ismertettem a (Scheuer Gy. 2006) Sichuan provincia északnyugati részén fekvő magashegységi karszt két világhírű mésztufa előfordulását. Ebben az anyagban már jeleztem, hogy ezekhez még további három jelentős és nevezetes előfordulás kapcsolódik, amelyek nemcsak a tartomány nevezetességei köré tartoznak, hanem e nagy országnak is hírneves előfordulásai közé sorolják (Zhaga vízesés) azokat. mertebb mésztufa előfordulások áttekintő helyszínrajza 1. Jiuzhaigou, 2. Huanglong, 3. Immortal Pond, 4. Muni völgy, 5. Kalong völgy. A rendelkezésemre álló szakirodalom, kiadványok és a helyszíni tapasztalatok alapján ismertetem őket, mert ezek tanulmányozása is az alpi karszthidrológiai és karsztvízföldtani adottságok és törvényszerűségek teljesebb megismerését segítik elő, továbbá mésztufa kiválásaik a felszíni akkumulációs karsztos formák változatosságaira, egyediségekre szolgáltatnak újabb adatokat. A mellékelt áttekintő helyszínrajzon tüntettem fel (1. ábra.) az ismertetett mésztufa előfordulásokat, de a teljesség érdekében közlöm még a már korábban tárgyalt két világhírű előfordulás helyét is. A felsorolt előfordulások is a karsztos hegységi területek völgyeinek vízfolyásaiban képződnek, amelyeket karsztforrások táplálnak, és ezek oldott mészanyaga csapódik ki a völgyek mentén. Rendszerint természetes mésztufa alakulati formákként a vízfolyások medrében természetes gátak- mésztufa padok keletkeznek, elzárva a vízfolyást, és ennek következtében a gátak mögött tavakká duzzad fel a víz. A gátakon átbukó vízből pedig változó típusú, magasságú, szélességű vízesések-zugok-zuhatagok keletkeznek, ahol rendszerint dinamikus mészkiválás tapasztalható. Ebből eredően a karsztos völgyek vízfolyásaiban számos esetben a tavak és vízesések egymás alatti rendszere alakul ki, amelyek a recens üledék képződésnek egyik igen érdekes és látványos formáját képviselik. Ilyen vízfolyás menti mésztufa kiválási típus képviselője a horvátországi Plitvicei mésztufa előfordulás is. Egy-egy ilyen előfordulást az irodalomban különböző szempontú megközelítésből eredően osztályozzák, illetve tipizálják. Geomorfológiailag völgy menti típust képviseli, míg karszt-hidrológiailag a felszíni karsztvizek alapján összetett típusként írható le, mert olyan vízfolyásban képződik vízesésekkel és duzzasztott tavakkal, amelyeknél a víz mozgásban van a be és a kifolyás miatt. Természetesen az ilyen vízfolyás menti mésztufa képződésnek számos változata, altípusa tapasztalható, mert a kiválást a helyi egyedi adottságok alapvetően módosítják, amelyre a későbbiekben ismertetett előfordulások szemléletes példák. így az előzőekben vázolt vízeséses-tavi együttes kiválások csak az egyik olyan altípusát képviselik, amelyek látványosságuk mellett igen összetett folyamatokkal megy végbe, ahol a képződési hely (völgy) és hidrológiai adottságokon túlmenően (vízfolyás) a vegetációnak élő és elhalt részeinek, továbbá a mikroorganizmusoknak típust befolyásoló alapvető és meghatározó jelentőségük van. Továbbá a tavak, amelyek a mésztufa felhalmozódásnak egyik fő üledékgyüjtője, a megfigyeléseim szerint különböző fejlődési stádiumban vannak a mészkiválási dinamiká-