Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Scheuer Gyula: Az északnyugati Sichuan (Kína) magashegységi karsztjának újabb nevezetes mésztufa előfordulásai és vizsgálatuk

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. tói és egyéb tényezőktől függően (pl. üledék behordás) már elmocsarasodva, valamint az eutrofizációnak is különböző fokozatait mutatva annak kezdeti alacsony értékétől a teljes természetes eutrofizációig. Miután a völgymenti mésztufa képződést időben dinami­kusan változó folyamatok határozzák meg, a jelenlegi kivá­lási adottságok a völgyi mésztufa képződésnek és ennek a­lapján történő altípus besorolás csak a pillanatnyi helyzet szerint történhet. A dinamikusan változó feltételek (éghaj­lat-ingadozás, emelkedésből eredő völgyi bevágódás) miatt egyik altípusból átfejlődhet a másikba, vagy egy korábbi fejlődésü stádiumban más fajta altípust képviselt. Ezért egy adott mésztufa feltárás szelvénye ezeket az időbeli üle­dékképződési változásokat többé-kevésbé tartalmazza. Vizsgálva az északnyugat sichuani magashegységi karszt további nevezetes előfordulásait, amelyek a jelen ismertetés tárgya és célja - nemzetközi összehasonlításban is kie­melkedő jelentőségűek, mert ezeknél is olyan változatos a­lak és forma gazdagságban halmozódott fel a mésztufa, a­melyek miatt ismertetésüket indokoltnak tartom. Továbbá ezeknél olyan karszthidrológiai adottságok alakultak ki, a­melyek ilyen szempontból sokkal összetettebbek, mint a már korábban tárgyalt előfordulásoknál tapasztaltam. 2. Az egyes előfordulások leírása és vizsgálata 2.1. Az Immortal Pond (Nen'en Sangcuo) mésztufa előfordulás ismertetése Az előfordulás nevét a Halhatatlan tó-t a helyi tibeti la­kosságról kapta, mert ez olyan hely, ahol a tündérek fürde­nek. Valóban ez is olyan természeti látványosság, amely különlegességével, egyediségével nemcsak turisztikai szem­pontból, hanem karszt-hidrogeológiai és mészképződési a­dottságai miatt kiemelkedő nevezetessége a magashegységi karsztok felszíni akkumulációs megjelenés formájának. Ez a mésztufa előfordulás a Sichuan tartomány észak­nyugati részén a Min-hegység déli szekcióján belül Sivuke­gai-hegy északi lábánál a Jialing folyó vízgyűjtőjéhez tar­tozó Garen folyó egyik mellékvölgyében jött létre, a vi­lághírű Jiuzhaigou-i mésztufa előfordulástól 42 km-re dél­nyugatra. Ez a mésztufa is a felső-pleisztocén eljegesedés során kialakult gleccser vájta meredek esésű völgyben hal­mozódik fel kb: 2200-2600 m tengerszint feletti magassá­gok között kb: 3000 m hosszban. Ezen a szakaszon külön­böző nagyságú és színű tavak rendszere alakult ki a mésztu­fa-gátak és padok között és mögött, amelyeknek a száma meghaladja a 2100-at, de ezeken kívül vannak még vízesé­sek, és ún. mészfolyások is. Az előfordulás a karsztos magashegységi alrégiókon be­lül az erdővel fedett karsztokhoz kapcsolódik és körülötte sűrű bambusz és fenyő erdők alakultak ki. Környezetében 10 hegycsúcs haladja meg a 4000 mtszf-i magasságot. A völgyet és környezetét felismerve ennek természeti értékét első lépésben 1978-ban megtiltották az erdőirtást, majd 1992-ben Nemzeti Parkká nyilvánították. Ez a mésztufa előfordulás is éghajlatilag a Min-hegység-i szubtrópusi jel­legű klímatartomány területén belül helyezkedik el, amelyre jellemző az enyhe tél (0° feletti), és a nyári csapadékcsúcs, amelynek következtében speciális flóra és fauna alakult ki (bambusz, óriás panda). Jellemzők még erre a klímára a hosszú párás-ködös időszakok is. így, ahol a mésztufa kép­ződik, olyan helyi völgyi éghajlattal és ebből eredően állat­és növényvilággal rendelkezik, amely a magashegységi karszt erdős alrégióján belül helyezkedik el. Ezek a helyi adottságok nagyon kedveznek, a mésztufa képződésnek és a kiválások révén alakultak ki azok a színes kisebb-nagyobb tavak, mésztufa padok és gátak rendszere, amelyek kü­lönlegességükkel a karsztkutatási, karszt-hidrogeológiai és üledékképző szempontból igen jelentősek. A rendelkezésre álló ismertetők, prospektusok, s hely­színi tapasztalatok alapján a következőkben ismertetem e különleges és egyedi mésztufa előfordulást. Ennél a kb 3,0 km hosszúságú mészképződési szakaszon belül kialakult tavak és kiválások külön-külön helyi elnevezést kaptak. A karsztforrások táplálta vízfolyás délnyugatról észak­kelet felé folyik és a völgy meredek esésű és alsó kb 3 km hosszú szakaszán történik a mésztufa képződés és lezárul a Garen folyónál, mint befogadónál. így a vízfolyás a mész­képző szakaszon (3,0 km) megközelítően 400 m-t esik. Meg kívánom jegyezni, hogy a helyi tapasztalatok alapján szük­ségesnek tartom a tavak duzzasztását okozó mésztufa kivá­lásokat az eddig alkalmazott csak mésztufagát helyett ket­tébontva a nagyobb tavak kialakulását előidéző kiválást mésztufapadként elkülöníteni azoktól, ahol olyan egymás alatti kisebb tavak rendszere jött létre, amelyek 1-3 m ma­gasságú, keskeny gátak miatt keletkeztek. áttekintő helyszínrajza 1. Lótusz terasz, 2. Holy Frog Sea, 3. Forest Marsh, 4. Mésztufa­padok, 5. Panda Sea, 6. Immortal Pond (Fairy Sea), 7. Blue and Double Dragon Sea, 8. Blue and White Dragon Pond, 9. Gold and Silver Beach, 10. Gaihua Waterfall, 11. Bamboo Grov. Az előfordulás helyét az 1. ábrán tüntettem fel a Min­hegység-i alpi karsztos területen belül, míg a 2. ábrán a­dom meg a mésztufa kiválások és tavak helyszínrajzát a he­lyi megnevezések felsorolásával. Ezeknek vázlatos ismerte­tését a következőkben adom meg az előfordulás felső részé­től kezdve annak befejező szakaszáig:

Next

/
Thumbnails
Contents