Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Méltatás

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 2. SZ. Összefoglalás Az összefoglalást az érintett hatások és a megoldódó kérdések összességére, igyekszünk bemutatni az 1. táblázatban. Nem illeszthető a táblázatba a vízszintek és a mozgásban levő víztömegek mérhetősége, adatainak /. tá, továbbítása, és megfelelő központ révén való áttekinthetősége. Ez a kérdés újszerű szempontokat hozhat be az üzemvitelbe és remélhetőleg új lehetőségeket teremt a különböző károk minimalizálása irányába. (A kézirat beárkezett: 2005. december 27-én) Káros jelenségek Hatások a vízgyűjtő területen Hatások a vízgyűjtő területen kívül Megoldódó kérdések a módszer alkalmazásánál Nagymennyiségű víz folyik le és nagy intenzitással mozog a terepen A vízmozgás elindítja az eróziót A víz megkezdi a talaj elmosását A termőréteg vékonyodik A talaj vízkészlete csökken Egyes növények pusztulásnak indulnak A fogyó növényzetből táplálkozó állatvilág leépül Az árvízveszély növekszik Az elmosott talaj problémákat okoz: - lerakodások keletkeznek a száraz részeken is, és - a folyóban is -a folyóba kerülő anyagok megváltoztatják a víz összetételét A lefolyó vízmennyiség csökken, a lefolyás intenzitása is csökken. A módszer megakadályozza az erózió kialakulását, de, ha mégis elindulnának talajszemcsék, azok is kiülepednének a tároláskor és nem jutnak el a folyóba A talajelmosás megszűnik. A termőtalaj az eredeti helyén marad. A terület vízkészlete növekszik Megindul a talaj kiszáradása A szél a kiszáradt talajt kezdi elfújni A levegőbe kerülő pornak káros egészségügyi hatásai vannak A porképződés megszűnik A módszer alkalmazásával a kiszáradás feltételei csökkennek és, ha állandó növényzettel ültetik be (mező- vagy erdőgazdaság), akkor a kiszáradás és porképződés lehetősége megszűnik Belvíz: A vízgyűjtő területekről lefolyó csapadékvíz idegen, mély területekre folyik le Víz árasztja el a mélyebb területeket, az ott levő épületeket, földeket, növényzetet stb. Anyagi károk keletkeznek. A vízborítás sok mindent akadályoz, többek között a haszonnövények fejlődését, sőt hosszabb idő alatt ki is pusztulnak. Termeléskiesést és kárt okoz a belvíz a mezőgazdaságban A tárolás geodéziailag magasabb szinten van.. A visszatartás következtében kevesebb víz jut le. Csökken az elárasztott terület, csökkennek a károk. A tárolás mértéke méretezés és elhatározás kérdése. Folyamatosan építhető, fejleszthető rendszer, nem szükséges egyszerre megépíteni OELBERG GUSZTÁV Ph.D., 1928. május 2.-án született Kolozsváron. 1932-ben került szüleivel Magyarországra. Jogász, köztisztviselő édesapjának itt újra kellett kezdenie a család egzisztenciájának kiépítését. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki kara. Mérnöki Osztály, vízépítési szakán végezte. 1951-ben szerzett oklevelet. 1971-ben egyetemi doktorátust szerzett az „Eloszlásfüggvények szerepe a talajvíz szélső értékeinek meghatározásánál" tárgyban. 1986ban a "műszaki tudomány kandidátusa" minősítést kapott „Közmüalgutas- közmüfolyosós rendszerek és gazdasági kérdéseik" c. munkája alapján. 1997-ben 'a Ph D fokozatot ítélték oda részére. 2002-ben kapta meg az aranydiplomát. Mérnöki gyakorlata első évtizedét tervezői, irányító .tervezői és szakosztályvezetői beosztásban töltötte a Mélyépítési Tervező Vállalatnál, főként vízellátási, csatornázási, vízrendezési és szerkezettervezési szakterületen . 1963 és 1976 között tervezési célú műszaki fejlesztési szabályzat-készítési, típustervezési és műszaki szabályozási munkák /készítése/ mellett, a Mélyépterv műszaki fejlesztési tevékenységének irányítását végezte. Szerkesztette és kidolgozta a „Mélyépterv Vízellátási Tervezési Szabályzat, mely hatott az országos szabványosításra, és nagyrészt beépült az Országos Szabványokba. Az 1960-as években az Építésügyi Minisztérium mérnöki tárgyú tervpályázatain (a Budapesti Felszíni Vízmű kialakítása, blokkos épületek alapozása, alábányászott területek kérdései, stb.) vett részt, társaival együtt jó helyezéseket ért el, többek között első helyet is. 1977 és 1989 között műszaki ellenőrzési, tanácsadási és fejlesztési tevékenységet folytatott, elsősorban vízellátási, vízelvezetési és vízrendezési feladatkörben. Különböző alkalmazott kutatási, fejlesztési és típustervezési témákkal foglalkozott, tervezési segédleteket készített. Kutatási és vizsgálati eredményeit folyamatosan publikálta. Közleményeinek száma: 35. A Mérnöki Továbbképző Intézetben rendszeresen tartott előadásokat, és azok könyv alakban is megjelentek. 1989-ben ment nyugdíjba a Mélyéptervtől. Igazság- és építésügyi szakértői, valamint tervezői és fejlesztői tevékenységet - mint a Mérnöki és az Igazságügyi Kamarák tagja - jelenleg is folytat. 1997 óta résztulajdonosa a CENTRAL EUROPE Tanácsadó Kft.-nek. 2003-ban használati mintaoltalmat kapott a „Szerkezeti elrendezés felszíni vizek, főleg csapadék lefolyásának késleltetésére" c. találmányra. Possibilities of detaining surface runoff Oelberg, G. Abstract: Catchments have responded adversely to a variety of human measures. The far-reaching impacts tend to extend beyond the domains of flood- and inundation control. A method of mitigating these impacts is proposed, which includes also the observation and prediction of the movement of waters on the terrain surface. Keywords: runoff, floods, undrained runoff, erosion, the fertile layers, water supplies, dust pollution, observation, telemetry, water storage, grading. Méltatás 2005. évi Kvassay Jenő Díj A Magyar Tudományos Akadémia által alapitott Kvassay Jenő Díjat a Magyar Tudomány Napjai alkalmával 2005. november 23-án Pécsett adták át eddigi tudományos eredményeik elismeréseként (megosztva) Krámer Tamás és Honti Márk részére.