Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
2. szám - Oelberg Gusztáv: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei
47 5. Nagyobb területre kiterjedő jelző rendszer Előnyös lenne, ha folyóink vízgyűjtő területeinek kezdőpontjain - vízmércék előtti területeken ismerhetnénk a csapadékvíz-mozgás pillanatnyi helyzetét, hogy a levezetendő vizek várható mennyiségeit minél korábban valószínűsíthessük, veszélyhelyzetekre minél korábban felkészülhessünk. Ilyen rendszer keretében a 6.1 pontban felvetésre kerülő kérdés is megoldható. Különösen értékes adatokhoz juthatnánk, ha ezt a folyók országhatáron kívüli részein is meg lehetne valósítani. Ilyen célt szolgáló mérő és jelzőrendszer kialakítása, módszerünkkel technikailag megoldható feladat, erre külön fel kell hívni a figyelmet. 6. Egyes speciális esetek 6.1. Kis vízgyűjtő területen előálló hírtelen árvíz Veszélyes csapadék előfordulásának lehetőségére a meteorológiai jelentések felhívják a figyelmet, de annak várható, pontos helyét, kisebb területegységre vonatkozólag már nem lehet megállapítani. Ilyen rendszer keretében megoldódhatnak a következő fejezet kis vízgyűjtőinek problémái is. Kis területen alakulhatnak ki az igazán nagy intenzitású csapadékok. Rendkívüli helyzet akkor keletkezik, ha egy ilyen esemény éppen egy kis vízgyűjtő területet fed le. Tipikus esetet képviselnek a kis vízgyűjtő terület alsó részén elhelyezkedő helységek, melyeken időnként, előre nem látható időben végigsöpör a patak rendkívüli árvize, mint a legutóbbi időben Mátraszőlősön, és más helységekben is, vagy 2002-ben, olyan nagy városnál is megtörtént, mint Drezda, melynek belterületén vitt végbe alapos pusztítást az itt befedetten vonuló Weisseritz patak váratlan árhulláma. A katasztrofális hatást az is növeli, hogy ilyen események ritkán ismétlődnek, a lakosok megfeledkeznek erről a lehetőségről, és így éri őket, igazán váratlanul a gyorsan bekövetkező katasztrofális helyzet.. Ilyenkor a vízgyűjtő terület alsó részén levő helységben észlelik ugyan a helyi erős esőt, és a patak vízszínének emelkedését, de a következő órákban várható helyzetet: az árvíz jellegét és mértékét nem lehet ennek alapján előre látni, megjósolni. Hiszen a továbbiakat az határozza meg, hogy a vízgyűjtő terület távoli, több órányi lefolyási idő távolságban levő pontjain mi a helyzet, jöne komoly utánpótlás, vagy nem, vagy éppen esetleg már le is hullott az víz, ami a kritikus helyzetet fogja lejjebb okozni. Információ híján, a helybeli illetékesek nem is látnak maguk előtt szükséges tennivalót, és a katasztrófahelyzet azután váratlanul tör elő. Ezeknek a hiányzó ismereteknek a megszerzése rendszerünk segítségével megoldható. - Néhány mérési mintaterületet ki kell alakítani a vízgyűjtő terület egyes jellemző, távoli pontján, Az ott elhelyezett észlelő berendezések adatai réven, azok továbbításával azonnal tudomást szereznek az aktuális helyzetről, a nagymértékű csapadékvíz elindulásáról az erre a célra szolgáló számítógépen. Utána már folyamatosan figyelemmel kísérhetik a pillanatnyi helyzetet, és így láthatják egyes pontokon a víz előrehaladását, növekedését, mindig egy időben, annak bekövetkezésével. Láthatják az árhullám mértékét és közeledését a veszélyeztetett területhez. Ezzel már valamennyi időt lehet nyerni a szükséges intézkedések megtételére. Ha olyan mértékű áradat kialakulását tapasztalják a számítógépen, akkor a veszélyhelyzet előtt lehet már cselekedni a védelem, az életveszély és a kár megelőzése érdekében. Azt is megállapíthatják azonban, hogy, ha nem olyan mértékű a csapadék, fölösleges bármiféle intézkedést tenni, pl„ ha az igen komolyan induló események időközben más irányt vesznek. - Tehát, ismerve a helyzetet, a rendelkezésre álló kis időt ki lehet is ki lehet használni a legfontosabb tennivalókra. . - Később, ha már a meteorológia nem utal fenyegető csapadékhelyzetre abba is lehet hagyni az inspekciót. A meteorológiai jelentések a veszélyhelyzetet jól jellemzik, de a valóságosan megjelenő csapadékvizeket csak a terepen ténylegesen lefolyó víz mutatja meg. Szerencsés volna az 5. fejezetben tárgyalt megfigyelő rendszer létrejötte, ill. a most tárgyalt területeknek e központban való figyelése, s az onnét időben jövő tájékoztatás. 6. 2. Helyzet az újraerdősítésnél Szóba jöhet, hogy a kivágott, vagy kipusztult erdő helyén ismételt erdőtelepítést határoznak el. Célszerű az egymás után következő fázisok csapadék lefolyási viszonyait végiggondolni, összehasonlítani. A.) Az eredeti erdőnél a Q„ (l/s) lehulló csapadékvíz tekintélyes részét az erdő visszatartja, a lefolyást csökkenti, mert a víz egy része a növényekről elpárolog, egy része beszívódik a talajba, és csak egy kis része: Q Á (l/s) folyik le. A megtelepedett növényzet a meredek oldalakat stabilizálja, úgyhogy a völgyoldalakról lekerülő víz hordalékot, talajt, földet sem visz magával, a befogadót nem szennyezi. Megvan az erdő zavartalan élővilága is. B.) Ha az erdő megszűnt, kivágták, vagy kipusztult, akkor a csapadékvíznek csak kis részét képes a talaj elnyelni, a nagy része zúdul le, kikezdi a hegy oldalát, talajt, értékes humuszanyagokat mosva magával. Árkok, vízmosások keletkeznek, ezek vezetik a most már idegen anyagokat bőven tartalmazó vizet, mely növeli adott esetben a befogadó árvizét is, szennyezettségét is. A víz eróziója mellett működik a szél hatása is. A Q 0 (l/s) lehulló csapadékmennyiség nagy része lefolyik a területről: sokkal több víz, mint az előző eset Q A (l/s) vízmenynyisége, a mostani helyzetben lefolyó Q H (l/s) közelít a lehulló Qo csapadék mennyiségéhez. QA < QB -> Qo C.) Ha megépítünk a területen csapadékvíz késleltető hálózatot az 1. és 3. pontok szerinti a gátak, árkok és szabályozó műtárgyak együtteseiből, akkor ezek hatására, végül kritikus esetben Q c (l/s) mennyiségű víz fog lefolyni a területről. Ez sokkal kevesebb, mint az előbbi eset Q bje. Hogy mennyi, az méretezési kérdés, mert a gátak sűrűségével, magasságával, a tárolótér méretével lehet az értékeket befolyásolni. Fennáll, azonban hogy Q A < Q c < Q B —» Q ( ) D.) Elvileg elképzelhető, hogy a meglevő erdőben alakítunk ki a C esethez hasonlóan hálózatot a lefolyás késleltetésére. A lefolyó vízmennyiség a hálózat nélkül azonos lenne az A esettel, de a hálózat hatása a Q Á vízmennyiségét csökkenti egy bizonyos mértékkel. Legyen Q d, ez az előbbiek szerint méretezhető. Vagyis, a természetes állapotnál kedvezőbb lefolyási helyzet áll elő. Ebben az esetben Q D < Q A < Q ( < Q B —> Q ( )
