Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Oelberg Gusztáv: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei

43 Kivonat: Kulcsszavak: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei Oelberg Gusztáv AACM CENTRAL EUROPE Tanácsadó Kft., 1181. Budapest, Barcsay u. 16. A vízgyűjtő területek, különböző beavatkozások következtében kedvezőtlen változásoknak vannak kitéve természetes ál­lapotukhoz képest. Ennek széles körben jelentkeznek következményei, az okozott árvíz- és belvíz-problémákon kívül is. Mindezeknek a hatásoknak a visszaszorítását célozza az ismertetésre kerülő módszer, mely ezen kívül a felszínen lefolyó vizek mozgásának, központi helyen való megfigyelését és jelzését is tartalmazza. lefolyás késleltetése, árvíz, belvíz, erózió, termőréteg elmosása, vízkészlet csökkenése és növelése, porszennyeződés, vízmérés, észlelés távjelzés, központi megfigyelés, víztározás, szintvonal menti létesítmény elrendezés. A vízgyűjtő területeken a természetes állapot változá­sának, folyamatos romlásának vagyunk tanúi, mely kör­nyezetünket állandóan rombolja. Világviszonylatban ta­pasztalunk nagyarányú fakivágásokat, erdőirtásokat, er­dőpusztulásokat, és egyéb olyan tevékenységeket, me­lyek a vízgyűjtőterületek állapotát alapvetően rontják. A természetes állapot: a növénytakaró, az erdő, az er­dei aljnövényzet és a természetes talaj a csapadékvizeket ugyanis visszatartja, az eső, vagy a hóolvadás vize, csak lassan jelenik meg a felszínen, és sokára áll össze vízfo­lyássá. Ez a helyzet a növényzet csökkenésével, eltűné­sével igen kedvezőtlenül változik A tapasztalható romlás nagyon széles körben nyilvánul: - A lejtős, hegyes terepen a kiirtott erdők területéről a korábbinál sokkal több csapadékvíz indul el és gyorsabbá válik ezek lefolyása. Több csapadék gyűlik öszsze, mint korábban, a hírtelen lezúduló, nagytömegű víz útközben rombol különböző károkat okoz. A befogadó folyók ár­vízhelyzetét súlyosbítja, a nagyobb vízmennyiség, az alsóbb területeken növeli az árvíz és belvízveszélyt. - Egyes esetekben, főleg kis vízgyűjtőknél előfordul, hogy ritka nagy árvíz váratlanul jelenik meg, rombolást visz véghez, annyira hirtelenül, hogy a lakósoknak még a legele­mibb óvóintézkedésekre sincs idejük, életveszélyes helyze­tek is előállnak. - A víz a lejtőn gyorsan lefut, kialakítja a maga útját, ezt mutatják a létrejött vízmosások. Ha a lejtőn lefolyó víz elra­gadó ereje meghaladja a talaj ellenálló-képességét, talaj­szemcséket ragad magával és megindul a felszíni erózió Megkezdődik a talaj lemosódása és a termőréteg elmosása, ezt az értékes anyagot a víz hordalékként viszi magával, melyet azután valahol, rendszerint nem kívánt helyen lerak (pl. a folyómederben). Maga a víz nem kívánt, oldott anya­gokkal és magas lebegőanyag tartalommal szennyezi a fo­lyó vizét. .- A víz által szállított talaj a tovább is gondot okoz, mind a felszínen, mind a vízfolyásban. - A felszíni képződmények formái az erózióval megvál­toznak. - A korábbinál sokkal kevesebb víz szivárog be a víz­gyűjtő terület talajába, viszont sokkal több víz halad tovább, A talaj vízkészlete csökken, a talajból kikerülő víz a be­fogadó közvetítésével eltávozik. A felszín kiszárad, a for­rások vízhozama lecsökken, meg is szűnik, a felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek is romlanak. - A vizet, párát kedvelő növényzet élettere csökken, megszűnik az ehhez kapcsolódó állatvilág, visszafejlődik, pusztul. - A pusztuló növényzetből táplálkozó állatok is fogy­nak. Növény és állatfajok száma csökken. - A terület kiszárad, megindul a szél okozta defláció. - A porszennyeződés megjelenik a levegőben, a por o­kozta egészségügyi problémák szaporodnak. - Ha a helyzetet erdőtelepítéssel kívánják orvosolni, ak­kor tudomásul kell venni, hogy a telepített erdő, sok gondo­zás mellett is, csak hosszabb idő (évtizedek) múlva válik működő erdővé. - Egyes helyeken a lefolyó csapadékvizeket a vízfolyá­sok időnként nem tudják elvezetni. Értékes, mélyen fekvő földek kerülnek víz alá,, belvizek sújtanak jelentős terü­leteket, pl. a haszonnövények fejlődését megakasztják, sőt, kipusztítják. Ezeken a káros hatásokon igyekszik segíteni a „Szerke­zeti elrendezés felszíni vizek főleg, főleg csapadékvizek lefo­lyásának késleltetésére" c., 2621 lajstrom-számú használati mintaoltalom. Új és további lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet. 1. A módszer lényege Tárolótér, árok Gálkorona Gát Átbocsátó Szabályozó műtárgy /. ábra Cár, árok ás szabályozó műtárgy cgyOlttsc Szabályozó műtárgy 2. ábra t'álkoroiia Szabályozó műtárgy 3. ábra A terep szintvonala(i) mentén húzódó nyomvonal(ak) mentén kialakított töltés, gát által létrehozott, hidraulikailag méretezhető csapadékvíz tárolótér összegyűjti az esésvonal mentén levonuló csapadékvizeket az 1. ábra szerint, de a szabályozó műtárgy közvetítésével csak korlátozott meny­nyiségű vizet enged tovább a befogadóba, amint azt a 2. áb­ra mutatja. A csapadékvizeknek a geodéziáikig magasabb helyeken való visszatartásával (J. ábra), a helyszínen víz egy részének talaj pórusaiba való benyomódásával, elszik­kadásával, a lefolyási időt növelve, mennyiségileg keve-

Next

/
Thumbnails
Contents