Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

2. szám - Oelberg Gusztáv: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei

43 Kivonat: Kulcsszavak: A csapadékvizek lefolyásának késleltetési lehetőségei Oelberg Gusztáv AACM CENTRAL EUROPE Tanácsadó Kft., 1181. Budapest, Barcsay u. 16. A vízgyűjtő területek, különböző beavatkozások következtében kedvezőtlen változásoknak vannak kitéve természetes állapotukhoz képest. Ennek széles körben jelentkeznek következményei, az okozott árvíz- és belvíz-problémákon kívül is. Mindezeknek a hatásoknak a visszaszorítását célozza az ismertetésre kerülő módszer, mely ezen kívül a felszínen lefolyó vizek mozgásának, központi helyen való megfigyelését és jelzését is tartalmazza. lefolyás késleltetése, árvíz, belvíz, erózió, termőréteg elmosása, vízkészlet csökkenése és növelése, porszennyeződés, vízmérés, észlelés távjelzés, központi megfigyelés, víztározás, szintvonal menti létesítmény elrendezés. A vízgyűjtő területeken a természetes állapot változásának, folyamatos romlásának vagyunk tanúi, mely környezetünket állandóan rombolja. Világviszonylatban tapasztalunk nagyarányú fakivágásokat, erdőirtásokat, erdőpusztulásokat, és egyéb olyan tevékenységeket, melyek a vízgyűjtőterületek állapotát alapvetően rontják. A természetes állapot: a növénytakaró, az erdő, az erdei aljnövényzet és a természetes talaj a csapadékvizeket ugyanis visszatartja, az eső, vagy a hóolvadás vize, csak lassan jelenik meg a felszínen, és sokára áll össze vízfolyássá. Ez a helyzet a növényzet csökkenésével, eltűnésével igen kedvezőtlenül változik A tapasztalható romlás nagyon széles körben nyilvánul: - A lejtős, hegyes terepen a kiirtott erdők területéről a korábbinál sokkal több csapadékvíz indul el és gyorsabbá válik ezek lefolyása. Több csapadék gyűlik öszsze, mint korábban, a hírtelen lezúduló, nagytömegű víz útközben rombol különböző károkat okoz. A befogadó folyók árvízhelyzetét súlyosbítja, a nagyobb vízmennyiség, az alsóbb területeken növeli az árvíz és belvízveszélyt. - Egyes esetekben, főleg kis vízgyűjtőknél előfordul, hogy ritka nagy árvíz váratlanul jelenik meg, rombolást visz véghez, annyira hirtelenül, hogy a lakósoknak még a legelemibb óvóintézkedésekre sincs idejük, életveszélyes helyzetek is előállnak. - A víz a lejtőn gyorsan lefut, kialakítja a maga útját, ezt mutatják a létrejött vízmosások. Ha a lejtőn lefolyó víz elragadó ereje meghaladja a talaj ellenálló-képességét, talajszemcséket ragad magával és megindul a felszíni erózió Megkezdődik a talaj lemosódása és a termőréteg elmosása, ezt az értékes anyagot a víz hordalékként viszi magával, melyet azután valahol, rendszerint nem kívánt helyen lerak (pl. a folyómederben). Maga a víz nem kívánt, oldott anyagokkal és magas lebegőanyag tartalommal szennyezi a folyó vizét. .- A víz által szállított talaj a tovább is gondot okoz, mind a felszínen, mind a vízfolyásban. - A felszíni képződmények formái az erózióval megváltoznak. - A korábbinál sokkal kevesebb víz szivárog be a vízgyűjtő terület talajába, viszont sokkal több víz halad tovább, A talaj vízkészlete csökken, a talajból kikerülő víz a befogadó közvetítésével eltávozik. A felszín kiszárad, a források vízhozama lecsökken, meg is szűnik, a felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek is romlanak. - A vizet, párát kedvelő növényzet élettere csökken, megszűnik az ehhez kapcsolódó állatvilág, visszafejlődik, pusztul. - A pusztuló növényzetből táplálkozó állatok is fogynak. Növény és állatfajok száma csökken. - A terület kiszárad, megindul a szél okozta defláció. - A porszennyeződés megjelenik a levegőben, a por okozta egészségügyi problémák szaporodnak. - Ha a helyzetet erdőtelepítéssel kívánják orvosolni, akkor tudomásul kell venni, hogy a telepített erdő, sok gondozás mellett is, csak hosszabb idő (évtizedek) múlva válik működő erdővé. - Egyes helyeken a lefolyó csapadékvizeket a vízfolyások időnként nem tudják elvezetni. Értékes, mélyen fekvő földek kerülnek víz alá,, belvizek sújtanak jelentős területeket, pl. a haszonnövények fejlődését megakasztják, sőt, kipusztítják. Ezeken a káros hatásokon igyekszik segíteni a „Szerkezeti elrendezés felszíni vizek főleg, főleg csapadékvizek lefolyásának késleltetésére" c., 2621 lajstrom-számú használati mintaoltalom. Új és további lehetőségekre kívánjuk felhívni a figyelmet. 1. A módszer lényege Tárolótér, árok Gálkorona Gát Átbocsátó Szabályozó műtárgy /. ábra Cár, árok ás szabályozó műtárgy cgyOlttsc Szabályozó műtárgy 2. ábra t'álkoroiia Szabályozó műtárgy 3. ábra A terep szintvonala(i) mentén húzódó nyomvonal(ak) mentén kialakított töltés, gát által létrehozott, hidraulikailag méretezhető csapadékvíz tárolótér összegyűjti az esésvonal mentén levonuló csapadékvizeket az 1. ábra szerint, de a szabályozó műtárgy közvetítésével csak korlátozott menynyiségű vizet enged tovább a befogadóba, amint azt a 2. ábra mutatja. A csapadékvizeknek a geodéziáikig magasabb helyeken való visszatartásával (J. ábra), a helyszínen víz egy részének talaj pórusaiba való benyomódásával, elszikkadásával, a lefolyási időt növelve, mennyiségileg keve-