Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. o Más tavak • Szikesek o o 8 o Ooo 60 00 100 120 140 180 180 200 220 240 200 260 300 320 MO Klorofill-a (n^l) 3. ábra. Összefüggés a pikoplankton biomassza részesedése és a fitoplankton összes tömege között közép-európai édesvizű tavakban és hazai fehér vizíi szikesekben Köszönetnyilvánítás Irodalom Agawin, N.S.R., C M. Duarte & S. Agusli (2002) Nutrient and temperature control of the contribution of picoplankton to phytoplankton biomass and production. Limnol. Oceanogr. 45: 591-600. Agusli. S. (1990) Allometric scaling of light absorption and scattering by phytoplankton cells. Can. J. Fish. Aquat. Sei. 48: 763-767. Culhberl. I. D. & P. del Giorgio (1992) Toward a standard method of measuring color in freshwater. Limnol. Oceanogr. 37: 1319-1326. Kirk, J. T. O. (1996) Light and photsynthesis in aquatic ecosystems. Cambridge Univ. Press, pp. 509. Schmidt, A. (1999): Két kiszáradt szikes tó: szappanosszék és Kondortó. Acta. Biol. Debr. Oecol. Hung. 9:183-187. Towsend, S. A. (2002) Seasonal evaporative concentration of an extremely turbid water-body in the semiarid tropics of Australia Lakes and Res. 7:103-107. Vörös L. is V.-Balogh K. (2003) Fotoautotróf pikoplankton Duna-Tisza-közi szikes tavakban. Természetvédelmi Közi. 10: 35-39. Vörös, L. (2004) A fotoautotróf pikoplankton mennyiségi és minőségi vizsgálata epifluoreszcens mikroszkóppal. In: Ács É. és Kiss K.: Algológiai praktikum, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p: 47-54. Vörös, L„ C. Callieri, K. V.-Balogh & R. Bertoni (1998) Freshwater picocyanobacteria along a trophic gradient and light quality range. Hydrobiologia 369/370: 117-125. Wetzel, R.G. & G.E. Likens (1991) Limnological Analyses. 2

n

d Ed. SpringerVerlag New York. 391 pp. A munka az OTKA T 042977 támogatásával készült. Picoplankton predominance in soda lakes Lajos Vörös', Katalin V.-Balogh', Emil Boros

2 'Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany, 'Kiskunság National Park Directorate, Kecskemét, Hungary Abstract: Phytoplankton abundance, biomass, composition, salinity and underwater light was measured monthly between 6 April 2001 and 16 October 2001 in 3 different shallow lakes (pans) in the soda pond area of the Danube-Tisza Interfluve. The biomass and composition of nano-, and microplankton was determined with inverted microscope. The abundance and pigment types of picoplankton were determided by epifluorescence microscopy. Underwater light intensity was measured with a LI-COR radiometer, equipped with a flat (2*) sensor. Waters of the Fehér-szék pond, Zab-szék pond and Kelemen-szék pond were very turbid, their euphotic depth (Z|% depth) tipically ranged between 5 and 10 cm. Conductivity values showed significant seasonal changes, the highest ones were observed in summer (10000-13000 pS/cm). All of these lakes shoved hypertrophic character, their highest chlorophyll-a concentration in summer exceeded 75 pg/1. The phytoplankton of these water bodies predominated (74-99 % of the total phytoplankton biomass) by red fluorescencing coccoid 1 pm sized unicells. In april phycobiliprotein lack eukaryotes in summer phycocyanin rich cyanobacteria were the most abundant phytoplankters According to the well documented relationship in marine and freshwaters the contribution of picoplanton to the total phytoplankton biomass decreases with increased trophic state. The investigated shallow turbid lakes did not follow this usual trend. Key words: soda lakes, underwater light, turbidity, picoplankton A Tisza hazai vízgyűjtőterületének ökológiai állapota, környezetvédelmi problémái Zsuga Katalin, Szabó Attila Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok Kivonat: A Kárpát-medencében a Tisza-völgy európai jelentőségű ökológiai folyosó szerepet tölt be. A térség környezetvédelmi helyzetét sok tényező befolyásolja, ezek között számos olyan rizikófaktor van, amelyek hosszú távú hatásuk révén ökológiai problémát okoznak. Az egész magyarországi szakaszra elmondható, hogy a Tisza hidrodinamikai, természeti, környezeti sajátságaiból következően ökológiai állapotának alakulásában igen fontos szerepe van a hazai pontszerű és diffúz szennyezőanyag terheléseknek (szennyvíztisztítás hatásfoka, szennyvíztisztítók állapota, vízellátás, csatornázottság mértéke, a hulladékok elhelyezésének problémája), valamint a mellékfolyókon érkező (legszámottevőbb a Szamoson, Bodrogon, Maroson) határon túli terheléseknek. A folyó természetes tisztulóképességének köszönhetően a Tisza és közvetlen vidéke Európában még jelenleg is az egyik legtermészetesebb állapotú folyóvölgy, ökológiai szempontból szintén jelentősek az extrém éghajlati, vizjárási viszonyok a szélsőséges kisvizes időszakok, áradások, a duzzasztómüvek, illetve egyéb hidromorfológiai változások. A Tisza-völgy környezetvédelmi problémáit tekintve nem elhanyagolható tényező Magyarország földrajzi helyzete sem. Kulcsszavak: Tisza vízgyűjtő, ökológiai állapot, környezetvédelemi problémák Bevezetés: folyóvölgy. Mindemellett a térség ökológiai helyzetét több A Kárpát-medencében a Tisza-völgy európai jelentőségű olyan faktor is befolyásolja, amelyek környezetvédelmi ökológiai folyosó szerepet tölt be. Teljes 966 km hosszával problémát okoz(hat)nak. Jelen cikkünkben ezekről a tényeszemben migrációs pályája közel 2000 km-re tehető. A 157 zőkről szeretnénk rövid áttekintést adni. ezer km

2-nyi teljes vízgyűjtőből csak mintegy 47 ezer km

2 a Vízminőségi helyzet: magyarországi terület nagysága. Főbb mellékfolyói (Sza- A Tisza hazai területén az oxigénháztartás, növényi tápamos, Bodrog, Körösök, Maros) esetében is a külföldi sza- nyag tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség mukasz sokkal nagyobb, mint a hazai. Bár az utóbbi 150 évben tatói alapján több, eltérő vízminőségű szakasz különíthető el a Tisza-völgyet nagyon sok antropogén hatás érte, Európa (Zsuga 2003). A folyó vize Tiszabecsnél a belépő határszelnagy vízfolyásaihoz hasonlítva a Tisza és közvetlen vidéke vényben oxigénben gazdag, kevés szerves szennyező-anyamég mai formájában is az egyik legtermészetesebb állapotú got tartalmaz, növényi tápanyag mennyisége nem jelentős.