Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

151 várványos ökle (10,43 %) és a bodorka (7,82 %) fordult elő. Jelentős mennyiségben volt megtalálható a sügér (3,50 %), a paduc (3,32 %), és az ezüstkárász (1,96 %). A sujtásos küsz (1,46 %), a nyúldomolykó (1,29 %), a halványfoltú küllő (1,11 %) és a vágó csík (1,07 %) is 1-1%-nál nagyobb fogási arányban mutatkozott. Megjegyezzük, hogy néhány halfaj (pl. márna, dévérkeszeg) alacsony fogási aránya a mintavételi módszerrel magyarázható (a part közeli sáv halászata), a párhuzamosan dolgozó halászcsónak eredményeinktől eltérő arányban fogta a különböző fajokat, ami felhívja a figyelmet arra, hogy több halászati módszer kombinációjával a minta jobban tükrözné a valós állapotokat. Az eredmények összefoglalása A Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége által szervezett áttelepítési akció kiváló alkalmat nyújtott az Ipoly ipolytölgyesi szakaszának részletes hal-faunisztikai felmérésére, amely során az Ipoly tekintetében új fauna-elemnek tekinthető faj, a folyami géb (Neogobius fluviatilis) jelenléte igazolódott. A vizsgálat során egy nap alatt 33 fajt mutattunk ki. Irodalmi adatok alapján az Ipoly folyóból eddig 44 halfajt ismertünk (Györe és munkatársai 1998, Erős 2003). A halgazdálkodási céllal történt halászat fogási eredményei rávilágítanak arra, hogy a felmérések hatékonysága, a mennyiségi és a relatív mennyiségi adatok pontossága növelhető a különböző módszerek és eszközök alkalmazásával, ami fontos szempont mind a Víz Keretirányelv alkalmazása során szükséges felmérések, mind pedig a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer kialakítása során. Az általunk végzett felmérés rendszeresítésével vizsgálni lehetne a halak ívási időben megfigyelhető vándorlását a Duna és az Ipoly között, így adatokat nyerhetnénk az Ipolyon megépítendő hallépcsők tervezésének és üzemeltetésének megalapozásához. Az áttelepítési akciót továbbra is támogatandó eszköznek tartjuk, mivel a hallépcsők megépítéséig ez segítheti az Ipoly felsőbb szakaszainak természetes ivadék utánpótlódását. Első ízben került elő az Ipolyból a folyami géb (Neogobius fluviatilis). A folyami gébet hazánkban először a Balatonból írták le 1970-ben. (Bíró 1971). Érdekes jelenség, hogy a Duna magyar szakaszáról nem fogták egészen 1984ig (Pintér 2002), és az 1990-es évek második feléig nem sikerült kimutatni a Duna közép és felső szakaszáról. Később a faj hirtelen és nagy léptékű elterjedése volt megfigyelhető (Guti és Erős, Kovács személyes közlés), jelenleg pedig általánosan elterjedt fajnak tekinthetjük a hazai Duna szakaszon (Tóth és munkatársai, nem publikált adatok). A folyami géb a Dráva folyón és mellékvizein is egyre elterjedtebb (Sallai, személyes közlés). A faj tiszai megjelenéséről Harka számol be 1993-ban, azóta a Tisza vízrendszerén több kisebb folyóból, a Hortobágy-Berettyóból, a Hármas-Körösből, illetve a Marosból is előkerült. (Sallai, személyes közlés). A fentiek alapján várható, hogy a folyami géb a Dunából történt felvándorlását követően az Ipoly folyóban is egyre elterjedtebbé válik. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége vezetőségének, akik a vizsgálathoz szükséges határközi egyeztetést és adminisztrációs munkát elvégezték, illetve az Óbuda Szövetkezet halászainak, akik az adatgyűjtésben nyújtottak segítséget. . Irodalom Bíró P. 1971: Egy új gébféle (Neogobius fluviatilis) a Balatonból Halászat 17:22-23 Erös T. 2003: Halegyüttesek szerkezetének és funkciójának időbeli változékonysága középhegységi patakok mentén. Hidr. Közi, 83:42-44 Györe, K. Sallai, Z. és Wollent, I. (1998): Az Ipoly halfaunisztikai felmérése. Pisztráng. „Hálózat az élővizekért" hírlevele. 6:1-2 Harka Á 1993: A folyami géb (Neogobius fluviatilis) terjeszkedése. Halászat 86: 180-181 Herman O. 1887: Magyar halászat könyve Természettud Társu lat, Bp. Mike K. 1991: Magyarország ősvlzrajza és felszíni vizeinek története. Aqua kiadó. Budapest pp.246-247 Pintér K. 2002 Magyarország halai. Akadémiai kiadó Bp. pp. 193-194 Data from the fish-fauna of the River Ipoly Tóth, B. - Sevcsik, A. -Erös, T. Abstract: Due to its control, the present condition of River Ipoly differs significantly from the former natural state. Supposedly, the regulation of the river altered the fish fauna as well. The most serious changes resulted from the construction of damming plants. The Union of Federations of Anglers of Nógrád County carries out fishing each year by the settlement of Ipolytölgyes with the purpose to introduce the fish again above the damming plants. In 2004, authors participated in this action and collected data on the fish stock of the reach of River Ipoly which is under the damming plant, thus directly connected to River Duna. On the first occasion monkey goby (Neogobius fluviatilis) were caught from river Ipoly. Keywords: Ipoly, monkey goby (Neogobiusfluvialailis) Dr. Kontur István (1945-2003) alkotása