Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
145 dett, amely a fenék közelében érte el a legnagyobb koncentrációt (81,0 mg I" 1). széndioxid és klorofill-a értékeinek változása a vízmélység függvényében 2003.03.04-én. A peptonból kénhidrogént termelők száma 250 cm-es mélységben a legmagasabb. A 22 °C-on telepképző aerob heterotróf baktériumok legnagyobb számban közvetlenül a jég alatti mintából voltak kimutathatóak (5. ábra). A fenék közelében, ahol a Clostridium típusú baktériumok száma növekszik, a keletkezett szulfid mennyisége maximumot ért el (0,290 mg l' 1), míg a szulfát jelentősen lecsökkent (3. ábra). — - ^^ ^„ w i — ——0 jf 20 100 1 90 200 229 290 279 300 329 fUogélymélyato (cm} 1Z23 "ultit (mflrt) —o— Clostridiumszém tete(V50 ml -m-Ulzn lelepnám 22-C (CFU/ml) -o—poplonbót H2S-I kípzók (1 ml-D«l) 3. ábra: Az Óhalászi-Holt-Tisza vízterében mért bakteriológiai paraméterek alakulása a vízmélység függvényében 2003. 03. 04-én Ennek egyik oka lehetne, hogy oxigén hiányában a szulfátlégzés vált dominánssá, a szulfátredukáló baktériumok energianyerés céljából a megtermelt szervesanyag mellett (terminális elektron akceptorként) fogyasztották a vízben lévő szulfát-ionokat, miközben redukáltabb kénvegyületek és széndioxid szabadult fel. Ellentmond ennek a hipotézisnek az a tény, hogy 2003. telén anaerob körülmények között 275-325 cm-es mélységben 0,8-2,4 mg I"' nitrát koncentrációt mértünk (1. táblázat, 4. ábra). Aligha elképzelhető azonban domináns mértékben szulfátlégzés ilyen nitrát szintek jelenlétében. Az ellentmondás oka az, hogy az oxidációs-redukciós folyamatok eredményeként, először a víz oxigén készlete kerül felhasználásra, majd a nirtát légzés következik be. A szulfátlégzés pedig csak a nitrát készlet kimerülése után lesz domináns. Az anomália okát nehéz megmagyarázni. A 2001. évi nyári minták feldolgozása során tapasztaltuk azt, hogy a mintában előforduló Fe 2 + ionok nagy koncentrációja (>5 mg I" 1) zavarja a nitrát meghatározását (nagyobb nitrát értéket kapunk, mint a tényleges). A mintákat kation-cserélő oszlopon (Varion KS) átvezetve (MSZ 12750-18:1994) a nitrát koncentrációja már alsó méréshatár alatti (< 0,5 mg 1"') lett. Mivel 2003. telén ismét nagy volt az anaerob víztömegből származó minták összes vas (8,520,4 mg l' 1) és a nitrát (2,6-18,4 mg 1"') koncentrációja is, hasonlóan jártunk el. A kation-cserélőn átvezetett vízminta nitrát koncentrációja azonban továbbra is igen nagy maradt (0,8-11,1 mg 1") 4. ábra. A nitrát nagy valószínűséggel a felszín alól feltörő felszín alatti vízből származhat (Tóth és Almási, 2001; Szalma, 2003). redoxpotenciál, összes vas és értékeinek változása a vízmélység függvényében 2003. 03. 04-én A planktonikus baktériumszám és biomassza a 225-275 cm közötti rétegben volt a legjelentősebb. A planktonikus baktériumok közül a felszín közelétől kb. 150 cm-es mélységig a pálca és kokkusz alakú baktériumok száma közel azonos volt. A fenék felé haladva, 200-325 cm mélységig a kis- és nagyméretű kokkuszok adták a baktériumszám és biomassza jelentős hányadát. A klorofill-a tartalom 100 cm mélyen ért el maximális értéket (59,2 mg m" 3; 2. ábra). Valószínűleg ebben a rétegben (kemoklin) jutottak dominanciára a zöld és bíbor fotoszintetizáló baktériumok, hiszen a mintavétel idején nem fedte hótakaró a jeget. Bár az alkalmazott mérés a szabvány szerint klorofill-a-t mutat ki, amely csak eukariota algákban, valamint cianobaktériumokban fordul elő, tudjuk ugyanakkor, hogy a klorofill-a méréssel pontosan a zöld kénbaktériumok bakterioklorofill-d-je és egyéb bakterioklorofill pigmentjei is interferálnak. A "klorofill-a" csúcs e váltórétegben tehát a zöld kénbaktériumok előfordulására utalhat. Az algológiai vizsgálatok szerint főként Cryptomonas fajok domináltak az egyes vízrétegekben. Ezek a szervezetek autotrófok, klorofill-a-t és fikocianint is tartalmaznak (de fakultatív mixotrófok is lehetnek). Figyelemre méltó, hogy a klorofill-a maximumot abban a rétegben mértük, ahol ezek a szerveztek nagy számban fordultak elő. Érdekes jelenség, hogy a Cryptomonas-ok tenyészetben is hasonlóképpen viselkednek, miként a jég alatti rétegzettségben tapasztaltuk. Két populációra válnak. Egyik populáció a felszín közelében (esetünkben 100 cm mélyen) a másik populáció a mélyebb rétegekben fordul elő (225-250 cm-en). Ennek okát jelenleg nem ismerjük. (Lehetséges, hogy két Cryptomonas faj volt a két vízmélységben, vagy két ökotípus.) 1.táblázat: Az Óhalászi-Holt-Tisza vízkémiai paramétereinek alakulása a különböző vízmélységekben 2003. 03. 04-én a jég alatt Vlzmély ség (cm) Viz hőmérséklet (°C) Oldott oxigén (mg I' 1) Redox potenciál (mV) Szabad szén dioxid (mg r"> Klorofill-a (mg m3) Ossz vas (mg r') Nitrát (mg I') Szulfát (mg 1') Oldott szulfid (mg r') 20 0,2 7,2 225 39 5 0,51 0,9 48 <0,002 100 1,8 V 230 54 59,2 2,00 1,1 59 0,015 150 2,8 0,6 181 62 5 8,5 1,7 53 0,03 200 3,4 0,2 137 72 5 17,3 11,1 53 0,100 225 3,9 °, 2 121 67 10 20,4 8,3 48 0,130 250 4,1 0,2 116 69 5 17,3 2,7 48 0,040 275 4,2 0,1 110 76 5 16,5 1,0 35 0,110 300 4,6 0,1 98 81 5 17,6 2,4 44 0,170 325 4,7 0,1 81 81 5 18,1 0,8 36 0,290
