Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. A 2002. 01. 10-i mintavétel eredményei arra utalnak, hogy nem alakult ki határozott jég alatti rétegzettség. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy míg a 2003. 03. 04-i mintavételt megelőzően 9-10 héten át fedte jégtakaró a holtmeder vizét, addig 2002-ben a vizsgálatot megelőzően mindössze 2-3 hetes volt a jégfedettség. A 2002. 01. 10-i mintavétel eredményeit a 2. táblázatban tüntettük fel. Már a vízhőmérsékleti viszonyok alakulása jelezte, hogy nem alakult ki termoklin, nincs kellő hőmérsékleti grádiens. Sem a helyszíni, sem a laboratóriumi mérések során nem sikerült kemoklin jelenlétét kimérnünk. Az oldott oxigén a teljes vízoszlopban jelen volt, még a vízfenéken is 0,3 mg I"'-es értéket mértünk. Az összes vas mennyisége két nagyságrenddel volt kevesebb,OO mint 2003 telén (feltehetőleg az aerob viszonyok miatt kevesebb mobilizálódott az üledékből). 2002 telén az üledék közelében volt leginkább érzékelhető a változás, ahol a redoxpotenciál 351 mV-ról 213 mV-ra csökkent, ezzel egyidejűleg a szabad széndioxid koncentrációja 18,5 mg l'-re emelkedett a szulfát mennyisége 33 mg l '-re csökkent (2. táblázat). 2. táblázat: Az Óhalászi-Holt-Tisza vízkémiai paramétereinek alakulása a különböző vízmélységekben 2002. 01.10-én a jég alatt Vizmélysé g(cm) Vízhő mér sé-let (°C) Oldott oxigén (mg 1"') Redox poten ciál (mV) Szabad széndi oxid (mg 1') Klorofill-a (mg m>) összes vas (mg r

1) Ni trát (mg 1') Szul fát (mgl

1) Oldott szulfid (mgl') 20 0,6 2,8 370 17,6 28,9 0,33 0,5 40 0,015 100 3.1 1,9 360 22,0 49,8 0,41 1,5 40 0,002 150 3,3 1,5 361 19,8 43,1 0,39 0,8 38 0,010 200 3,4 1,1 361 16,7 22,3 0,41 0,7 34 0,002 225 3,4 0,8 355 16,7 16,1 0,58 0,7 43 0,02 250 3,4 07 361 15,8 7,6 0,77 1,3 42 0,002 275 3,5 0,5 360 18,9 9,5 0,84 0,9 38 0,010 300 3,4 0,7 359 18,0 5 0,81 0,6 39 0,002 325 3,5 0,6 351 17,6 6,6 1,00 0,5 39 0,005 350 3,7 0,3 213 18,5 6,6 1,77 1,1 33 0,002 A 325 cm-es mélységben a peptonból kénhidrogént képező baktériumok száma maximumot ért el, miközben az oldott szulfidok koncentrációja megnövekedett. Az összes telepszám közvetlenül a jég alatti vízrétegben volt a legnagyobb 1400 CFU ml" - egy nagyságrenddel nagyobb, mint 2003-ban - majd a fenék felé haladva ez az érték 78 CFU ml'-re csökkent. A Clostridium szám, a planktonikus baktériumszám és biomassza értékei nem mutattak a mélységgel összefüggő lényeges változást. Érdekes megfigyelni azonban, hogy a 2002. januári mintákban (2-3 hetes jégborítás után) a planktonikus baktériumok száma 3,16-5,22 millió sejt ml"' között mozgott és az ehhez tartozó bakteriális biomassza 0,449-0,749 g m"

3 volt, addig a 2003-ban (9-10 hetes jégborítás után) a minták planktonikus baktériumszáma ennek kb. fele, 1,74-3,48 millió sejt ml"' volt, és az ehhez tartozó biomassza érték 0,252 - 0,479 g m"

3. Az eredmények alapján (7. táblázat) feltételezhető, hogy felszín alatti vízfeltörés történhet a mederfenék felől a víztérbe. Tóth és Almási (2001) hidrogeológiai kutatásai szerint a Kiskörei-tározó Poroszlói- és Tiszavalki-medencéket felszín alatti vízmozgás figyelhető meg, amit a terület alatti mélyszerkezeti törések tesznek lehetővé. Ennek a kiáramlási (csapolási) területe lehet az Óhalászi Holt-Tisza is (Szalma, 2003). Erre utalnak a fenék közelében mért kémiai eredmények (vízhőmérséklet, vezetőképesség, ionok, stb.) is. Következtetések Vizsgálatainkra alapozva megállapíthatjuk, hogy az Óhalászi Holt-Tisza esetében 2-3 hetes jégfedettség nem elegendő a fordított rétegzettség kialakulására. Tartós jégborítottság esetén azonban a sekélynek minősülő holtmederben is kialakulhat fordított rétegzettség, ami a jégolvadásig, illetve a tározó tavaszi feltöltéséig fennmaradhat. Mindkét jég alatti méréssorozat azt mutatja, hogy nagy valószínűséggel (a törésvonalak melletti feláramlással) felszín alatti vizek jutnak a víztérbe, aminek a hatása télen, a jég alatt egzaktabban kimérhető, mint nyári időszakban. További kutatás tárgyát képezi, a fenék közeli nagy mennyiségű szulfát, szulfid, nitrát és összes vas egyidejű jelenléte, kölcsönhatásai, valamint a szervetlen és szerves anyagok transzformációjában résztvevő mikroszervezetek anyagcsere típusainak, és a felszín alatti vizek feláramlásának vizsgálata. Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondunk a minták kémiai vizsgálatáért a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Laboratóriuma dolgozóinak. Köszönet illeti Aranyné Rózsavári Anikót, Kelemenné Szilágyi Enikőt, Grigorszky Istvánt, Szalma Elemért és Dobos Veronikát munkánk segítéséért. A kutatómunka a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság támogatásával folyik. Irodalom: Dévai, Gy„ 1997: A Tisza-tó két védett morotvájának (Csapói- és Óhalászi-Holt-Tisza) ökológiai alapállapot-felmérése és minősítése az élőlénye-gyüttesek szukcessziójával összefüggő változások megítéléséhez. Kézirat, Debrecen. Gorzó, Gy„ Reskóné Nagy, M„ Kupainé Pálfi, K, 1998: A környezet anyagforgalmában résztvevő baktériumok. In: Némedi, L. (ed.) Környezetbakteriológia. KGI, Budapest, pp. 83-86. Grigorszky, I, S. Nagy L. Krienitz, K. T. Kiss, M. M. Hamvas A. Tóth, G. Borics, C. Máthé, B. Kiss, G. Borbély, G. Dévai & Padisák 2000: Seasonal succession of phytoplankton in a small oligotrophic oxbow and some consideration to the PEG model. Verh Internat. Verein Limnol. 27: 152-156. Hobbié, J.E., Daley, R.J., Jasper, S. 1977: Use of nuclepore filters for counting bacteria by fluorescence microscopy. Appl. Environ. Microbiol. 33, 1225-1228. MSZ 12750-18:1974. Felszíni vizek vizsgálata. Nitrátion meghatározása. Budapest. Ohle, W. (ed.) 1983: The ecology of aquatic micro-organisms. Die Binnengewässer XXVIII, 1-59. Padisák, J., C.S. Reynolds, 2003: Shallow lakes: The absolute, the relative, the functional and the pragmatic. Hydrobiologia 506-509: 1-11. Szalma, E. 2003: Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása. PhD dolgozat, Debrecen, pp. 48-50, 66-68, 110-111. Teszárné-Nagy, M., K. Márialigeti, P. Végvári, E. Csépes & 1. Bancsi, 2003.'. Stratificaton analysis of the Óhalász Ox-bow of the river Tisza (Kisköre Reservoir, Hungary). Hydrobiologia 506-509:37-44. Tóth, J. and Almási, I. 2001: Interpretation of observed fluid potential patterns is a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian basin. Geofluids 1: 11-36. érintő szakaszán 50 km átmérőjű körzetben, felfelé áramló Analysis of the stratification under ice cover at the Óhalász Oxbow of River Tisza M. Teszárné Nagy, K. Márialigeti, P. Végvári, E. Csépes, /. Bancsi Abstract: The Óhalász Oxbow of River Tisza is found on the flood-plain of the Kisköre reservoir. In the series of the water stratification samplings between 2000-2004. there were two occasions when samples were taken under icecover from different depth of the open water, vertically above the deepest point of the Óhalász Oxbow Water physical and chemical parameters were in part measured in-situ, whereas other chemical and biological parameters were measured in the laboratory, attempting to estimate the quantity and activity of the microorganisms taking part in the transformation of organic materials and important inorganic compounds In the present work, evidence is given on the formation of an "invers thermal stratification" under the ice. Although the deepest point of the oxbow is 5 m, the greatest depth after the October drain-off is altogether 3 .5 m. According to our analyses the development of the invers stratification depends greatly on the duration of the icecover, and the influx of subsurface waters too. Keywords: shallow lake, thermoclin, chemoclin, influx of subsurface water