Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

121 Eredmények A Kemence-patakrendszer tegzes-együtteseinek funkcionális táplálkozás-biológiai csoportjainak összességét, illetve a felaprózók százalékos arányát szignifikánsan befolyásolta a mederforma, a szezon, a vízfolyás, illetve ezek kölcsönös hatása (MANOVA, ANOVA, 2. táblázat). A mederforma önmagában szignifikánsan befolyásolta a legelők és a ragadozók százalékos arányát, ugyanakkor nem volt hatással a szűrő és a detrituszt fogyasztó szervezetekre (ANOVA, 2. táblázat). A vízfolyás önmagában szignifikáns hatással volt a szűrő szervezetekre, míg a szezonalitás önmagában nem volt hatással sem a legelőkre, sem a szűrőkre, sem detrituszevőkre és a sem a ragadozókra. A szezonalitás és a vízfolyás együtt a legelőket és a ragadozókat, a szezonalitás és a mederforma a már említett felaprózókon túl a szűrőket és a ragadozókat, míg a vízfolyás és a mederforma együtt a szűrőket befolyásolta szignifikánsan (ANOVA, 2. táblázat). 2. táblázat: A szezon, a vízfolyás és az élőhely hatása tegzesegyüttesek funkcionális szerveződésére (felaprózók, legelők, szűrők, detrituszevök illetve a ragadozók százalékos arányára). A táblázat a háromutas MANOVA és ANOVA tesztek szignifikancia értékeit mutatja Hatás MANOVA ANOVA Hatás MANOVA Felaprózó Legelő Szűrő Detritusz evő Ragadozó Szezon (a) 0,008 0,001 0,635 0,489 0,428 0,179 Vízfolyás (b) 0,007 0,00

1> 0,474 0,002 0,353 0,628 Mederforma (c) 0,001 0,001 0,003 0,152 0,354 0,001> a*b 0,006 0,025 0,024 0,149 0,429 0,001> a»c 0,018 0,021 0,415 0,032 0,429 0,032 b*c 0,004 0,00

1> 0,758 0,003 0,354 0,938 axbxc 0,005 0,00

1 > 0,201 0,686 0,429 0,052 liM ÉI6h«ly B*zt6 (O) », medonca (M) 1. ábra: A tegzes-együttesek funkcionális csoportjainak százalékos arányai (átlag ± SD) a Bernecei- és a Kemencepatak gázló és medence élőhelyein A Kemence-patakrendszer tegzesegyütteseinek legnagyobb részét a ragadozók teszik ki, őket követik sorrendben a szűrök, a felaprózók és a legelők. A detrituszevök aránya volt a legalacsonyabb (/. ábra). A ragadozók és a legelők arányaikban megegyeztek a két vízfolyás gázló és medence élőhelyein, míg a felaprózók és a szűrök ellentétes tendenciát mutattak (1. ábra). Detrituszevőket csak a Bernecei-patakból mutattunk ki (7. ábra). Az eredmények megvitatása Az eredmények azt mutatják, hogy a tegzesek funkcionális szerveződése nagy változatosságot mutat mederforma-típusonként (gázló és medence) mind térben (Bernecei-, illetve Kemence-patak) és mind időben (szezonálisan). A kapott adatok összhangban vannak Karter <6 Frend (2001) eredményeivel, miszerint a gázló-medence mederforma-típusok befolyásolják a pataklakó fauna funkcionális szerveződését. Jelen dolgozat újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a vízfolyások funkcionális faunaszerveződését nem csak nagy térskála-szintű jelenségek (pl. Folyóvízi folytonossági elv, Vannote & al. 1980), hanem kis térskála-szintű jelenségek is nagy mértékben befolyásolják. Eddigi ismereteink birtokában elmondhatjuk, hogy a bentikus fauna nem csak a strukturális (Brussock & Brown 1991, Brown & Brussock 1991), hanem a funkcionális mutatóival is érzékenyen reagál az abiotikus környezet változásaira. Irodalom Allan, J.D. (1995): Stream ecology. Chapman & Hall Brown, A.V. & Brussock, P.P. (1991): Comparison of benthic invertebrates between riffles and pools. Hydrobiologia 220: 99-108. Brussock P.P. & Brown A.V. (1991): Riffle-pool geomorphology disrupts longitudinal patterns of stream benthos. Hydrobiologia 220: 109-117. Carler, J.L. & Fend, S.V. (2001): Inter-annual changes in the benthic community structure of riffles and pools in reaches of contrasting gradient. Hydrobiologia 459: 187-200. Erős, 71, Botta-Dukát, Z. & Grossman. G.D. (2003): Assemblage structure and habitat use of fishes in a Central European submountane stream: a patch-based approach. Ecology of Freshwater Fish 12: 141-150. Frisseil. C.A., Liss, W.J., Warren. C.E. & Hurley. M.D. (1986): A hierarchical framework for stream habitat classification: viewing streams in a watershed context. Environ. Manag., 10: 199-214. Giller, P.S. & Malmqvist B. (1998): The biology of streams and rivers. Oxford University Press Gordon, N.D., McMahon, T.A. & Finlayson. B. L. (1992): Stream hydrology: an introduction for ecologists. John Wiley & Sons Ltd, Chicester, England 526 pp. Hynes, H.B.N. (1970): The ecology of running waters. University of Toronto Press, Toronto, Ontario, Canada. Kerans, B.L., Karr, JR. & Ahlsedl (1992): Aquatic invertebrate assemblages: spatial and temporal differences among sampling protocols. J. North Am. Benthol. Soc. 11: 377-390. Kiss, O. (2003): Tegzesek (Trichoptera). Akadémiai Kiadó, Budapest Moog, O. (1995): Fauna Aquatica Austriaca, Lieferung Mai/95. Wasserwirtschaftkataster, Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Wien. StatSoft, Inc. (2000): STATISTICA for Windows [Computer program manual], Tulsa, OK Vannote, R.L., Minshall, G.W., Cummins. K.W., Sedel, J.R. & Cushing, C.E. (1980): The river continuum concept. Can. J. Fish. Aquat. Sei. 37: 130-137. Waringer. J. & Graf, W. (1997): Atlas der Österereichischen Köcherfliegenlarven. Facultas-Universitatverlag, Wien Functional organisation of larval caddisfly assemblages in the Kemence stream-system (Börzsöny Mount., Hungary) Dénes Schmera' A Tibor Erős

2 'Plant Protection Institute, Hungarian Academy of Sciences, H-152S. Budapest, POB 102, e-mail: schmera@julia-nki.hu 2VITUKI Rt, H-1095. Budapest, Kvassay út 1, e-mail: tibri@metha.hu Abstract: The abiotic habitat template plays an outstanding role in the organisation of running water assemblages The aim of this study was to examine the functional organisation of larval caddisfly assemblages in different stream bedform (i.e. riffle or pool) types. Our study shows that riffle and pool bedform types strongly influenced the functional organisation of larval caddisfly assemblages in the Kemence stream system. Keywords: caddisfly, Trichoptera, riffle, pool, stream, functional organisation, functional feeding groups