Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
122 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 6. SZ. Hidrológiai folyamatok, vízkémiai paraméterek és a planktonikus Rotatoria együttesek kapcsolatai a Rezéti-Holt-Dunában (Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területe) Schöll Károly, Dinka Mária MTA Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: A Duna-Dráva Nemzeti Park területén a Duna főágában és a Rezéti-Holt-Dunában 15 vízkémiai paramétert és a planktonikus Rotatoria állomány tér-idöbeli változásait vizsgáltuk 2002-ben, különböző hidrológiai helyzetekben. Az adatok elemzése többek között sokváltozós módszerekkel történt. Az egyes vizsgálati helyek között a kémiai paraméterek és a Zooplankton jellemzőinek különbözősége alacsonyabb vízállásnál kifejezettebb. A vízállás és a mellékág oldott oxigén tartalma között lineáris, az oxigéntartalom és a Rotatoriák abundanciája között exponenciális összefüggést mutattunk ki. A Zooplankton abundanciája a főághoz képest, a mellékágak lelassuló vizében jelentős mértékben megnő, a mellékág felmelegedő vizében kialakuló, táplálékul szolgáló fitoplankton állomány hatására Duna, mellékág, vízkémia, Rotatoria vettünk, illetve az év során három alkalommal a behozott vízmintákat laboratóriumban is analizáltuk. A mintavételi időpontok az /. táblázatban láthatók. 1. táblázat. Gyűjtési helyek és időpontok Kulcsszavak: Bevezetés A Duna Gemenci ártere az 1498 és 1475 folyamkilométerek között terül el (szélessége 5-10 km, hossza mintegy 30 km), teljes területe 18000 hektár. A hullámtéren kisebb-nagyobb, eltérő típusú és állapotú mellék- és holtágak találhatók. A Duna főágának ezen a szakaszán a közepes vízhozam 2260 m 3/s, a legkisebb vízhozam 470 m 3/s, a legnagyobb pedig 8700 mVsec, a meder esése 5 cm/km, az átlagos vízsebesség 0,5-1,2 m/sec. A vízszintingadozás szélső értékei között közel 9 m különbség van (Iványi, Lehmann 2002). Jelen munkánkban a Duna leghosszabb gemenci mellékága, a 15 km hosszúságú Rezéti-Holt-Duna planktonikus Rotatoria faunáját, annak tér- és időbeli változásait, valamint a fizikai-kémiai paraméterekkel és a vízállással fennálló kapcsolatait mutatjuk be. Anyag és módszer Vizsgálati helyek és időpontok A Rezéti-Holt-Duna (RDU) az év nagy részében áramló vizű, parapotamon típusú mellékág, középvízi vízállásnál 25-40 m széles, mélysége 150-400 cm (/. ábra). Viszonylagos hosszúsága és csekély mélysége miatt a főágból belekerülő és benne áramló víz fokozatosan változik, a főágtól eltérő fizikai-kémiai és biológiai viszonyok alakulnak ki. 1489 N 02.04.08. 02.05.02. 02.06.13. 02.07.03. 02.09.20• 02.11.12. Hely 2 3.1 5 2 3.1 5 2 3.1 5 2 3.1 5 2 3.1 5 2 3.1 5 Kém./fiz in itu X X X X X X X X X X X X X X X labor X X X X X X X X X Zooplankton X X X X X X X X X X X X X X X X 1. ábra. A vizsgálati terület a mintavételi helyekkel A mellékágban három, a főágban egy mintavételi helyet jelöltünk ki (/. ábra). Ezeken minden alkalommal megmértük a fizikai/kémiai paramétereket és Rotatoria mintákat *A gyűjtést technikai nehézségek akadályozták. Vizsgálati módszerek A laboratóriumi vizsgálatok során a víz Na +, K +, Ca 2 +, Mg 2\ NH<\ Cr,NOj\ N0 3", PO< 3\ S0 4 2" koncentrációit Dionex DX-120 ionkromatográffal mértük (0,2pm pórusú Chromafil szűrőn átszűrve). A C0 3 2" és a HC0 3" koncentrációkat titrimetriával határoztuk meg, a standard analitikai eljárások alkalmazásával (Golterman et al. 1978). A helyszínen planktonikus Rotatoria mintákat vettünk, 40|im lyukbőségű planktonhálót használva, valamint mértük a felszíni víz hőmérsékletét, vezetőképességét, a pH-t, oxigéntartalmat és az oxigén-telítettséget Hydrolog 2100 terepműszerrel. Adatelemzés A kapott adatokon sokváltozós elemzést végeztünk a SYN-TAX programcsomag használatával (Podani 1997). Az ordinációkat nem metrikus többdimenziós skálázással (NMDS), a klasszifikációkat csoportátlag módszerekkel (UPGMA) végeztük, euklideszi távolságokat használva. Eredmények és diszkusszió A főág és a mellékág (RDU) vizének vizsgált fizikai és kémiai jellemzői (2. táblázat) közül az egyes időpontokra nézve a víz vezetőképessége és pH-ja lényegesen nem tér el egymástól. A víz hőmérséklete, oxigén-telítettsége minden vizsgálati időpontban az RDU mintavételi helyein nagyobb volt, mint a Dunában. Ezzel ellentétben a N0 3" koncentrációja a főághoz viszonyítva a mellékágban csökkent, elsősorban a kisebb áramlási sebesség miatt. A mellékág kiszélesedő medrében az áramlás lassúbb, alacsony vízállásnál állóvíz jelleghez közelít. Az elegendő tápanyag és a lassúbb áramlás okozta felmelegedés következtében nagyobb algatömeg alakul ki (Kiss K. T.-publikálatlan adatai), melyet a víz felső rétegének 200-230 %-os oxigéntelítettsége is tükröz. A víz kémiai és fizikai paramétereivel elvégzett ordinációk és hierarchikus osztályozások szerint az ezekben levő eltérések elsősorban a mintavételi időponttól, nem pedig a mintavétel helyétől függnek, bár alacsonyabb vízállásnál az egyes mintavételi helyek közötti eltérések nagyobbak (2. ábra). A mellékágban mért oxigén-telítettség értékek és a vízállás között lineáris összefüggést mutattunk ki (y = 0,4552x + 339,63 R 2 = 0,7904), elsősorban a megnövekedett fitoplankton termelés miatt.
