Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
118 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. degen fajok tartoznak. Egy adott területen idegen fajnak számít az a faj, amely közvetett vagy közvetlen emberi közreműködés nélkül, a jelen aktuális időpontjáig - nagy valószínűséggel - nem jutott volna el az adott területre. Meghonosodottnak tekinthetünk egy idegen fajt akkor, ha az stabil önfenntartó állományokkal rendelkezik szabad vizekben. Ez a fajta koncepció megkerüli az önmagában is zavaros őshonos és idegenhonos fogalmak használatát, hiszen lássuk be nem helytálló, ha csak azokat a fajokat tekintjük őshonosnak melyek ma is azon a helyen élnek, amelyen származástanilag, illetve fbldtörténetileg keletkeztek. A honosság kérdése (nem a meghonosodásé!) nem kötődhet továbbá a területen való szaporodáshoz sem, hiszen akkor az alkalmi fajokat is idegenként kellene minősíteni, ill. konkrét példával élve az európai angolna (Anguilla anguilla) Európában igen csak idegen honos lenne (Harka személyes közlés). Irodalom CAMBRAY, J., A. (2003): Impact on indigenous species biodiversity caused by the globalisation of alien recreational freshwater fisheries. Hydrobiologia 500,217-230. GYÖRE K. (1995): Magyarország természetesvlzi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, pp. 339. fail nakompo nens természetes (native) nfcabni (ocAssfonal) betelepült (settler) nem természetes (non-native) hozzásegített behurcolt betelepített betelepülő (introduced (introduced (facilitated accidentally) intentionally) settler) közvetve hozzásegített betelepülő közvetlenül hozzásegített betelepülő (Indirectly facilitated settler) (directly facilitated settler) Abstract Key worda: 1. ábra: Fajok faunakomponensekbe történő' besorolásához javasolt fogalomrendszer. Az egyes fogalmak mögött zárójelben, dőlt betűvel az angol megfelelőik olvashatók. A system of conception faunacomponents Sály, P. In our times Zoogeographie pollution has become a remarkable phenomenon because of intensive agricultural production and accelerated global transport. As a consequence of direct or indirect antropogen activities plant and animal species get from one biogeographic region to another, where they were not found before. The degree of naturalness of species composition characterizes the near-natural state of species lists of different territories. I have defined a system of conception to divide the species of a fauna into faunacomponents. fish fauna, fauna-components, indigenuus species, alien species. A fekete és barna törpeharcsa növekedése az első három életévben Sály Péter, e-mail: peter_saly@yahoo.co.uk; p_saly@freemail.hu ELTE TTK 1117. Bpest, Pázmány P. sétány 1/c. Levelezési cím: 3328. Egerszólát, Bocskai út 17. Kivonat: A barna és a fekete törpeharcsa hazánk két betelepített halfaja, melyek biológiája hazánkban egyéb fajokhoz képest kevéssé tanulmányozott. Munkám során a tiszafüredi Tisza szakaszról származó törpeharcsák növekedését vizsgáltam. Bár eddigi eredményeim még kevés mintaszámon alapszanak, a mellúszó-ttlskék csiszolatai alapján becsült visszaszámított standard testhosszok statisztikai vizsgálata szerint az első évben nincs különbség a két faj növekedése között, azonban a második és harmadik évben más jelentős a különbség, a fekete törpeharcsák gyorsabb növekedésűek. fekete törpeharcsa, barna törpeharcsa, növekedés. Kulcsszavak: Bevezetés A barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) az észak-amerikai harcsafélék családjába (Ictaluridae) tartozó, taxonómiailag közel rokon fajok. Eredeti elterjedési területük az észak-amerikai kontinensen Kanadától egészen Mexikóig húzódik. A barna törpeharcsa 1902-ben, míg a fekete törpeharcsa 1980-ban került Magyarországra, mindkettő tudatos betelepítés eredményeként és ma az egész ország területén általánosan elterjedt halaknak számítanak. Az utóbbi évek faunisztikai tapasztalatai szerint a barna törpeharcsa állományok csökkenést mutatnak, míg ezzel szemben a fekete törpeharcsa populációk helyenként igen tömegessé válhatnak A két faj biológiája hazánkban kevéssé tanulmányozottnak mondható, azonban általánosan elmondható, hogy sok hasonlóság van a közöttük (PINTÉR 2002; HARKA és SALLAI 2004; SCOTT és CROSSMAN 1973). Ennek ellenére érdekes tapasztalat, hogy olyan élőhelyeken is, ahol korábban a barna törpeharcsa jelenléte volt jellemző, pl. Kiskörei-víztározó, egyre gyakoribbá válik a fekete törpeharcsa. Munkám során a növekedés jellemzőket kezdtem el vizsgálni. Anyagok és módszerek A mintapéldányok a tiszafüredi Holt-Tiszából, illetve Tisza szakaszról származnak, és horgászkészséggel, illetve apró szemű kétközhálóval lettek begyűjtve. A gyűjtésekre 2004 májusában, illetve októberében került sor. Az összesen begyűjtött 34 példányból végül is 8 barna és 19 fekete törpeharcsa adatai kerültek feldolgozásra. A halak standard testhosszát (SL) vonalzóval, mm-es pontossággal, a testtömeget Prescisa 4000C típusú táramérleggel tized gramm pontossággal mértem. Az életkor, illetve a korábbi életévekben elért standard testhosszok becsléshez a mellúszótüskékből készített csiszolatokat használtam. A forralással lehúsolt és szódabikar•nfarrikus (endemic)
