Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

118 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. degen fajok tartoznak. Egy adott területen idegen fajnak számít az a faj, amely közvetett vagy közvetlen emberi köz­reműködés nélkül, a jelen aktuális időpontjáig - nagy való­színűséggel - nem jutott volna el az adott területre. Megho­nosodottnak tekinthetünk egy idegen fajt akkor, ha az stabil önfenntartó állományokkal rendelkezik szabad vizekben. Ez a fajta koncepció megkerüli az önmagában is zavaros őshonos és idegenhonos fogalmak használatát, hiszen lás­suk be nem helytálló, ha csak azokat a fajokat tekintjük ős­honosnak melyek ma is azon a helyen élnek, amelyen szár­mazástanilag, illetve fbldtörténetileg keletkeztek. A honos­ság kérdése (nem a meghonosodásé!) nem kötődhet továbbá a területen való szaporodáshoz sem, hiszen akkor az alkalmi fajokat is idegenként kellene minősíteni, ill. konkrét példá­val élve az európai angolna (Anguilla anguilla) Európában igen csak idegen honos lenne (Harka személyes közlés). Irodalom CAMBRAY, J., A. (2003): Impact on indigenous species biodiversity ca­used by the globalisation of alien recreational freshwater fisheries. Hydrobiologia 500,217-230. GYÖRE K. (1995): Magyarország természetesvlzi halai. Környezetgaz­dálkodási Intézet, pp. 339. fail nakompo nens természetes (native) nfcabni (ocAssfonal) betelepült (settler) nem természetes (non-native) hozzásegített behurcolt betelepített betelepülő (introduced (introduced (facilitated accidentally) intentionally) settler) közvetve hozzásegített betelepülő közvetlenül hozzásegített betelepülő (Indirectly facilitated settler) (directly facilitated settler) Abstract Key worda: 1. ábra: Fajok faunakomponensekbe történő' besorolásához javasolt fogalomrendszer. Az egyes fogalmak mögött zárójelben, dőlt betűvel az angol megfelelőik olvashatók. A system of conception faunacomponents Sály, P. In our times Zoogeographie pollution has become a remarkable phenomenon because of intensive agricultural production and accelerated global transport. As a consequence of direct or indirect antropogen activities plant and animal species get from one biogeographic region to another, where they were not found before. The degree of naturalness of species com­position characterizes the near-natural state of species lists of different territories. I have defined a system of conception to divide the species of a fauna into faunacomponents. fish fauna, fauna-components, indigenuus species, alien species. A fekete és barna törpeharcsa növekedése az első három életévben Sály Péter, e-mail: peter_saly@yahoo.co.uk; p_saly@freemail.hu ELTE TTK 1117. Bpest, Pázmány P. sétány 1/c. Levelezési cím: 3328. Egerszólát, Bocskai út 17. Kivonat: A barna és a fekete törpeharcsa hazánk két betelepített halfaja, melyek biológiája hazánkban egyéb fajokhoz képest ke­véssé tanulmányozott. Munkám során a tiszafüredi Tisza szakaszról származó törpeharcsák növekedését vizsgáltam. Bár eddigi eredményeim még kevés mintaszámon alapszanak, a mellúszó-ttlskék csiszolatai alapján becsült visszaszámított standard testhosszok statisztikai vizsgálata szerint az első évben nincs különbség a két faj növekedése között, azonban a második és harmadik évben más jelentős a különbség, a fekete törpeharcsák gyorsabb növekedésűek. fekete törpeharcsa, barna törpeharcsa, növekedés. Kulcsszavak: Bevezetés A barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) és a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) az észak-amerikai harcsafé­lék családjába (Ictaluridae) tartozó, taxonómiailag közel ro­kon fajok. Eredeti elterjedési területük az észak-amerikai kontinensen Kanadától egészen Mexikóig húzódik. A barna törpeharcsa 1902-ben, míg a fekete törpeharcsa 1980-ban került Magyarországra, mindkettő tudatos betelepítés ered­ményeként és ma az egész ország területén általánosan el­terjedt halaknak számítanak. Az utóbbi évek faunisztikai ta­pasztalatai szerint a barna törpeharcsa állományok csökke­nést mutatnak, míg ezzel szemben a fekete törpeharcsa po­pulációk helyenként igen tömegessé válhatnak A két faj biológiája hazánkban kevéssé tanulmányozott­nak mondható, azonban általánosan elmondható, hogy sok hasonlóság van a közöttük (PINTÉR 2002; HARKA és SALLAI 2004; SCOTT és CROSSMAN 1973). Ennek ellenére érdekes tapasztalat, hogy olyan élőhelyeken is, ahol korábban a bar­na törpeharcsa jelenléte volt jellemző, pl. Kiskörei-víztáro­zó, egyre gyakoribbá válik a fekete törpeharcsa. Munkám során a növekedés jellemzőket kezdtem el vizsgálni. Anyagok és módszerek A mintapéldányok a tiszafüredi Holt-Tiszából, illetve Ti­sza szakaszról származnak, és horgászkészséggel, illetve apró szemű kétközhálóval lettek begyűjtve. A gyűjtésekre 2004 májusában, illetve októberében került sor. Az össze­sen begyűjtött 34 példányból végül is 8 barna és 19 fekete törpeharcsa adatai kerültek feldolgozásra. A halak standard testhosszát (SL) vonalzóval, mm-es pontossággal, a testtö­meget Prescisa 4000C típusú táramérleggel tized gramm pontossággal mértem. Az életkor, illetve a korábbi életévekben elért standard testhosszok becsléshez a mellúszótüskékből készített csi­szolatokat használtam. A forralással lehúsolt és szódabikar­•nfarrikus (endemic)

Next

/
Thumbnails
Contents