Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

110 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. 3. táblázat A biomassza, az össz-klorofill és össz-karotinoid tartalom és az egyes karotinoidok mennyisége az őssz-klorofill tartalomra vonatkoztatva a Cr (VI) kezelések végén (48 h) a kontroll %-ában Biomiszni kla +b Összkar. Neox. Lutein Violax. Anter ax. Zeax. ß kar. 0,25 mM 69 63 89 80 81 64 134 311 112 0,5 mM 56 56 80 97 93 53 161 572 143 0,75 mM 52 44 71 105 100 49 190 745 172 Összefoglalás A Cr (VI) kezelések hatására a békalencse tesztnövények növekedésében és fotoszintetikus paramétereiben jelentős változásokat tapasztaltunk. A klorofill fluoreszcencia indukció gyors és lassú szakaszának összehasonlítása alapján elmondható, hogy a paraméterek egy csoportja különösen nagy érzékenységet mutat a Cr (VI) kezeléssel szemben (Fv /Fm, Fm/Fo, DF/Fm', RFD, qN, qP/qN). E paraméterek értékeiben 0.5 vagy 0.75 mM Cr (VI) koncentrációknál a kezelés 48. órájában a kontrollhoz viszonyítva 50 %-os, vagy ennél nagyobb csökkenés vagy növekedés (qN) várható. A fotoszintetikus pigment-tartalom vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a Cr (VI) a kezelés 48. órájára < növények pigment-tartalmát is jelentősen befolyásolja. A kontroll növényekhez viszonyítva a klorofillok mennyisége a kezelési idő alatt fokozatosan, a növénytömeggel hasonló arányban csökkent, míg a karotinoidok öszszes mennyisége emelkedett. A karotinoidok közül különösen a védőfolyamatokban résztvevő xantofill ciklus pigmentek és a ^-karotin mennyiségének a növekedése volt jelentős mértékű. Irodalom Lakatos, G., Mészáros, I., Bohátka, S., Szabó, S., Makádi, M., Csatlós, M., Langer, G. 1993: The Science of Total Environment, 44, 773778 Oláh, V, Gáspár, A, Láposi, R, Cseke, G., Veres, Sz, Lakatos, G, Mészáros, I. 2002: Hidrológiai Közlöny, 83:110-111. Oláh, V., Hörcsik, Zs., Cseke, G. Láposi, R„ Veres, Sz., Gáspár, A., Lakatos, Gy., Mészáros, I. 2003: Hidrológiai Közlöny, 84:112-114 Scheiber, U., Bilger, W„ Neubauer, C. 1994: Chlorophyll fluorescence as a non-intrustive indicator for rapid assessment of in vivo photosynthesis. In: Schulze, E-D., Caldwell, M. M (eds.) 1994: Ecophysiology of photosynthesis. Spinger Verlag, Berlin. 49-70. Wellbum, A. R. 1994: The spectral determination of chlorophylls a and b, as well as total carotenoids, using various solvents with spectrometers of different resolution. J. Plant Physiol., 144:307-313 Assay of the effects of chromium (VI) on duckweed cultures on the basis of chlorophyll fluorescence induction parameters Oláh Viktor', Cseke Georgina', Hörcsik Zsolt

1, Veres Szilvia', Lakatos Gyula

3 és Mészáros Ilona' 'Debreceni Egyetem, TTK Növénytani Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Nyíregyházi Főiskola, Állattani Tanszék Nyíregyháza 4400. .Sóstói út 31/B 3Debreceni Egyetem, TTK Alkalmazott Ökológia Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1 Abstract: The effects of chromium (VI) on sterile Lemna gibba L. cultures were investigated in short-term tests (48 hours) by chlorophyll fluorescence induction technique and by the measuring of photosynhetic pigment content. Comparing various parameters obtained from the so-called rapid and slow phase of fluorescence induction curve, we can report that certain indices (Fv/Fm, Fm/Fo from the rapid phase and AF/Fm', RFD, qN, qP/qN from the slow induction) are showed to be highly sensitive to the effects of Cr (VI). Some of them were lower by 50 % compared to control values at the end of treatments. The sensitivity of cultures to Cr (VI) is confirmed by tracking of photosynthetic pigment content performed paralell with fluorescence induction measurements. Keywords: Lemna, chlorophyll fluorescence, chromium, A szitakötő-fauna (Odonata) összetétele és változatossága dél-nyírségi kisvízfolyásokban Prill Éva' - Dévai György

1 - Miskolczi Margit

1 - Tóthmérész Béla

2 - Olajos Péter

3 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024. Debrecen, Sumen u. 2. Kivonat: A Nyírség déli része még napjainkban is sok vonását őrzi a Tiszai-Alföld változatos felszfnü futóhomok területeire jellemző tájképi arculatnak, s gazdag élővilágnak ad otthont. Fontos elemei ennek a tájnak az egyre fogyatkozó vizes élőhelyek, közülük is elsősorban a csermely és ér típusú kisvízfolyások. Ezek jelentősége az EU Viz Keretirányelv életbe lépésével felértékelődött, hiszen az ilyen típusú viztereink unikálisak európai szinten. Szitakötő-faunájuk is sajátos, hiszen az állóvizek és a vízfolyások elemei keverten találhatók meg bennük. A szitakötők, mint a makroszkópikus gerinctelen fauna egyik fontos taxonja, nagy jelentőségűek az ökológiai vízminőségi állapot EU Víz Keretirányelv szerinti megítélésben, s kitűnő struktúrindikátor jellegük miatt a természetvédelmi értékesség megállapításában is. 1989-ben a Debrecentől keletre fekvő, jórészt a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozó területeket magába foglaló, 10x10 km nagyságú ET 56 UTM (az európai adatfeldolgozási rendszerekkel kompatibilis Universal Transverse Mercator vetület szerinti) hálómezőben részletes odonatológiai felmérés készült, amelynek eredményeként 44 víztér 71 mintavételi helyéről vannak alapadatsoraink a szitakötő-faunáról. Jelenlegi munka során ennek a felmérésnek a 20 kisvízfolyás 44 mintavételi helyére vonatkozó eredményeit összegeztük, majd sokváltozós statisztikai módszerekkel értékeltük. Kulcsszavak: ET 56 UTM hálómező, kisvízfolyások, szitakötők (Odonata), előfordulási gyakoriság. Bevezetés szinten. Szitakötő-faunájuk is sajátos, hiszen az ereket, aA Nyírség déli része még napjainkban is sok vonását őrzi melyekben - speciális habitusuk miatt - az állóvizeket, ill. a a Tiszai-Alföld változatos felszínű futóhomok-terü-leteire lassan folyó vizeket benépesítő fajok egyaránt előfordulnak, jellemző tájképi arculatnak, s gazdag élővilágnak ad ott- a terület legfajgazdagabb biotópjainak tekinthetjük, hont. Fontos elemei az itteni tájnak az egyre fogyatkozó vi- Anyag és módszer zes élőhelyek, közülük is elsősorban a csermely és az ér tí- 1989-ben a Debrecentől keletre fekvő, jórészt a Hajdúsápusú kisvízfolyások. Ezek jelentősége az EU Víz Kereti- gi Tájvédelmi Körzethez tartozó területeket magába foglaló, rányelv (Directive 2000/60/EC) életbe lépésével felértéke- 10 x 10 km nagyságú ET 56 UTM (az európai adatfeldolgolődött, hiszen ilyen típusú víztereink unikálisak európai zási rendszerekkel kompatibilis Universal Transverse Mer-