Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

109 legmagasabb koncentráció esetében (0,75 mM), de az ala­csonyabb koncentrációk is jól látható gátlást okoztak (7. áb­ra). A fluoreszcencia indukció gyors szakaszából származ­tatható maximális és alapfluoreszcencia hányadosa (Fm/ Fo), illetve a változó és alapfluoreszcencia hányadosa (Fv/ Fo) az Fv/Fm paraméternél is nagyobb Cr érzékenységet mutat, mind a kezelési idő, mind a koncentráció emelkedé­sével (7. ábra). A kezelés 48. órájában az Fm/Fo 0,75 mM­os kezelőoldatnál a kontroll értékének 50 %-ára, az Fv/Fo pedig ez alá esik vissza. A vizsgálatok során a három flu­oreszcencia indukciós paraméternél megállapítottuk az 50 %-os gátláshoz szükséges időt, ami a koncentrációk emel­kedésével rövidül (7. táblázat). 125 . 100 •7 0.00 0.25 0.75 0 50 mmol Cr(VI) 1 ábra. A klorofill fluoreszcencia indukció gyors szakaszából származtatott paraméterek kontrollhoz viszonyított változása a Lemna gibba tesztnövényeknél króm (VI) kezelés hatására 1. táblázat Az 50 %-os gátlás bekövetkezésének ideje (h) a gyors fluoreszcencia indukciós szakaszból származó egyes paraméterek esetében 0,25 mM Cr (VI) 0,5 mM Cr (VI) 0,75 mM Cr (VI) Fv/Fm 21 14 10 Fm/Fo 21 14 9 Fv/Fo 23 13 9 A fluoreszcencia indukció lassú szakaszában, folyamatos megvilágítás mellett adott gerjesztő fényimpulzusok (szatu­rációs pulzus) során mért AF/Fm' paraméter (az Fv/Fm pa­raméter fény-akklimáit megfelelője) esetében azt tapasztal­tuk, hogy a krómkezelés hatására bekövetkező csökkenése az Fm/Fo érték esetében tapasztalthoz hasonló mértékű (2. ábra). A kezelés alatt csökkent az RFD (vitalitási index) és az Ft/Fo értéke is (2. táblázat). A fluoreszcenciát kioltó folyamatok közül a fotokémiai kioltás (qP) kis mértékben csökkent a kontroll növényekhez képest (94, 80 és 78 % a 0,25; 0,5 ill. 0,75 mM Cr (VI) ese­tében a kezelések végén). Ugyanakkor a nem fotokémiai ki­oltás (qN) jelentősen megemelkedett (109, 179 és 188 % a 0,25; 0,5 és 0,75 mM Cr (VI) koncentrációk esetében a ke­zelések végén). A kétféle fluoreszcenciát kioltó folyamat el­térő Cr (VI) érzékenységét jól jelzi a qP/qN hányados érté­kében a koncentráció növekedésével bekövetkező csökke­nés mértéke (3. ábra). 2. táblázat. A klorofill fluoreszcencia indukció lassú szaka­szából származtatott vitalitási index és az Ft/Fo csökkenése a Cr (VI) kezelések 48. órájában a kontroll %-ában 0,25 mM 0,5 mM 0,75 mM RFD 84 63 50 Ft/Fo 103 95 88 idö (h) 2. ábra. A Lemna gibba L. aktuális fotokémiai hatékonysá­gának (DF/Fm' yield) változása krómkezelés hatására A pigment összetétel változása 10 növény tömegére vonatkoztatva a 48 órás teszt során a kontroll tenyészetben a klorofill mennyisége másfélszere­sére emelkedett (27,4 Dg-ról 42,3 Gg kla+i-re). A Cr (VI) kezelések hatására a klorofill-tartalom emelkedése elmaradt és a 48. órában a 0,5 és 0,75 mM koncentrációk a csökkené­sét eredményezték (26,8; 23,6 és 18,8 Dg a 0,25; 0,5 ill. 0,75 mM Cr (VI) esetében). Az eredmények alapján el­mondható, hogy a 48 órás Cr (VI) kezelés végére a növé­nyek össz-klorofill tartalma 50 %-ra csökkent a kontroll nö­vényekhez viszonyítva. Az össz-klorofill csökkenésének a mértéke hasonló a növénytömeg kezelések alatti visszaesé­sének a mértékéhez (a biomassza a kontroll tenyészetekben 23 mg-ról 59 mg-ra emelkedett, míg 0,25, 0,5 és 0,75 mM Cr (VI) esetében 41, 33 ill. 31 mg volt a kezelések 48. órá­jában) (3. táblázat). 200 175 150 125 75 50 25 0.00 0.25 0.50 mmol Cr(Vl) 0.75 3. ábra. A fotokémiai (qP) és nem-fotokémiai (qN) fluoreszcencia kioltás változása a kontroll %-ában A kontroll és kezelt növények össz-karotinoid tartalma i­dőben növekedést mutatott a 48 órás tesztidőszak alatt. A növekedés arányát azonban a Cr (VI) kezelés jelentősen mérsékelte. A 48. órában a legmagasabb Cr (VI) koncentrá­ció mellett az össz-karotinoid tartalomban a kontroll növé­nyekhez képest 25 %-os csökkenést tapasztaltunk. Ez jól e­gyezik a qN esetében tapasztalt változásokkal, hiszen a nem fotokémiai kioltó mechanizmusok jelentős része a karotino­idok védő folyamataihoz kötődik (xantofill ciklus, ß-karotin antioxidáns szerepe). Ezt erősítik meg a karotinoid-összeté­telben króm-kezelés hatására bekövetkező változások is. A karotinoidok közül a zexantin és a ß-karotin koncentrációja a kezelés hatására a kontroll növényekhez viszonyítva nagy mértékű emelkedést mutatott (3. táblázat).

Next

/
Thumbnails
Contents