Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. legnagyobb egyedszámban a Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) volt (13) Székelynél. A nehézfém-vizsgálatok során (6. és 7. láblázat) az Ezüstkárász kopoltyújában találtunk Nyiregyháza-Orosnál 100 mg/kg fölötti értéket, míg Kemecsénél a Bodorka májában találtunk az egész felmérést tekintve egyetlen esetben a kadmium 0.1 mg/kg-os határértékének enyhe túllépését. A Máriapócsi-föfolyás Székelynél fajokban meglehetősen gazdag volt (14). Legnagyobb egyedszámban a Bodorkát (Rutilus rutilus) találtuk (83), ezt követte a Küsz (Alburnus alburnus) 29 egyeddel, a Fenékjáró küllő (Gobio gobio) 22 egyeddel, s az Amuri géb (Percoltus glehni) 14 egyeddel. A nehézfém-vizsgálatok eredményei alapján elmondható (8. táblázat) hogy egyetlen esetben sem találtunk határérték túllépést. Összefoglalás A Lónyai-föcsatornán és mellékvízfolyásain kijelölt mintavételi helyekről elmondható, hogy összesen 21 halfaj jelenlétét tudtuk kimutatni. A Lónyay-föcsatornában a folyás irányában a fajszám jelentősen nem változott ugyan, de az egyedszám jelentősen növekedett. Az egyedszámokat tekintve a leggazdagabb víz az Érpataki-föfolyás volt Kótajnál, míg a legszegényebb a Kállai-főfolyás, Kemecsénél. A nehézfém-vizsgálatok eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a Lónyay-fócsatorna vízrendszerében élő halfajok veszélyeztetettsége (perniciozitása) igen alacsony, hiszen figyelembe véve a Tiszai halfajok vizsgálata során korábban kapott eredményeinket (Nagy és mlsai. 2002) - a mért értékek az előzetes várakozásainknál jelentősen alacsonyabbak voltak. A nem esszenciális nehézfémek közül a kadmium esetében csupán egyszer sikerült kimutatnunk a 0.1 mg/ kg-os határérték túllépését, míg az ólom esetében négy alkalommal tudtuk kimutatni a 0.5 mg/kg-os határérték kis mértékű túllépését. A higany esetében a mért értékek meg sem közelítették a 0.3 - 0.5 mg/kg-os határértéket. A nem esszenciális nehézfémekre halak esetében nincs határérték megszabva. Ha az egyéb állati belsőségekre vonatkozó szabályozást vesszük figyelembe, akkor elmondható, hogy csupán a Zn esetében tapasztalható néhányszor a 100 mg/kg-os határérték túllépése. Köszönetnyilvánítás Kutatómunkánkat az NKFP-3B/0019/2002 számú projektje, és az OTKA T-035061 és M36421 számú témája támogatta. Irodalom Czégény I - Dévai I. 1985. Accumulation of heavy metals in aquatic organims of sewage water treatment plants - Symposia Biologica Hungarica 29: 105-110. Dévai Gy. - Dévai I. - Czégény I. - Harman B. - Winner I. - Fürjesi K. 1994: Untersuchungen zur Bioindikation verschieden belasteter nordostungarischer Wasserräume. In: Heinisch E. - Keltrup A. Wenzel-Klein S. (hrsg.): Schadstoffatlas Osteuropa. Ökologischchemische und ökotoxikologische Fallstudien über organische Spurenstoffe und Schwermetalle in Ost-Mitteleuropa. - ecomed verlagsgesellschaft AG und Co. KG, Landsberg, p. 180-186. Dévai Gy.- Dévai 1- Czégény /.- Harman B - Winner I. 1993: A bioindikáció értelmezési lehetőségei vizsgálata különböző terheltségü északkelet-magyarországi vlztereknél. Hidr. Közi. 73/4: 202-211. Dévai Gy. - Végvári P. - Nagy S. - Bancsi 1. (szerk.) 1999: Az ökológiai vízminősltés elmélete és gyakorlata. - Ada biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 10/1., 216 pp. Dévai Gy. (szerk.) 1992: Vízminőség és ökológiai vízminősítés. - Acta biol. debrecina, Supril. oecol. hung. 4,240 pp. Dévai Gy. .- Bérezik A. - Bíró P. - Gallé L. - Gulyás P. - Bancsi I. 2002: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya Tiszai Tudományos Bizottságának helyzetelemzése és állásfoglalása. Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 11/2: 11-22. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság- VIZITERV Consult Kft. 1998: A vízgyűjtő-gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Közép-Nyírségben (a Lónyay-Főcsatoma vízgyűjtőjén) - Kézirat. Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság & VIZITERV Consult Kft., Nyíregyháza & Budapest, 30 pp. Förstner, U.- Witmann, G. T. W. 1979: Metal pollution in the aquatic enviroment. Springer-Verl., Berlin-Heidelbg-New York, XVI+486 pp. Nagy S. - Dévai Gy. - Czégény I. 2000: Javaslat egy új mutató, a veszélyeztetettségi állapot (pemiciozitás) bevezetésére a vízminősítésben és a halászatbiológiában. - Halászatfejlesztés 24: 184-191. Nagy S. A. - Kovács P. - Dévai Gy. - Tóth L. - Malejkó E. - Takács D. 2001: A Tisza ökológiai állapotának értékelése hossz-szelvényben végzett halfaunisztikai felmérés, ill. nehézfémtartalom meghatározására történt szövetgyüjtés alapján - Halászatfejlesztés 26: 77-85. Nagy S.A.- Czégény I - Czédli H.-Dévai Gy. 2002: Adatok a Tiszai halfajok nehézfémtartalmának felméréséhez.. Halászatfeji. 27: 55-62 Pintér K. 1989: Magyarország halai. - Akadémiai Kiadó, Bp, 202 pp. Analysis of the heavy metal content of fish-species occurring in the water-system of the main-canal LónyayFőcsatorna, from the viewpoint of the pernicious state (perniciosity) Nagy S. A.'-Takács P 1 -Czégény I.'-Vadnay Á.' - Pataki Z.' - Papp Zs.' 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1, Hungary 'Water Company of the Local Authorities of Hajdú-Bihar County, H-4030 Debrecen, Hétvezér út 21, Hungary 'Nyirségvlz Corporation, H-4400 Nyíregyháza, Tó utca 5, Hungary Abstract: The highlighted research program of the Hydrobiological Department of the University of Debrecen is the support of 'NKFP' 3B/00 19/2002. In the frame of this project, the program "Hydroecologicai state-estimation of River Tisza and Upper-Tisza-Region" has gone on. Within the project the estimation of the pollution of waters streaming in the watersystem of the main-canal Lónyai-föcsatorna forms an independent task-group. In our paper we have reported those results which were obtained during the analysis of the organs and tissues (gill, liver, muscular tissue) of the fish-species caught in the water-system of the main-canal Lónyai-föcsatoma. In our samples the amount of Cu, Zn, Cd, Pb and Hg was measured by the methods of AAS. We have evaluated the obtained results from the viewpoint of the pernicious state (perniciosity). Summarizing our work we can tell that we have found a richer fish-fauna in the main-canal Lónyaiföcsatorna than the expected one, and the heavy metal pollution of the main-canal was significantly smaller than we expected. On the basis of the results it can be told that the pernicious state of the fish-species of the main-canal Lónyayföcsatoma can be considered as low. Keywords: main-canal Lónyai-föcsatorna, fish fauna, heavy metal content, pernicious state (perniciosity)
