Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. A kondíció hatása a stressztürésre a mocsári szitakötő {Libellula fúlva Müller, 1764) hímjeinél Nagy H. Beáta

1, Székely Annamária

2, Szállassy Noémi

3, László Zoltán

4, Dévai György

1 'Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Babe?-Bolyai T, E., Biológia-Geológia Kar, Ökológia-Taxonómia Tansz., RO-400006. Cluj, Str. Clinicilor 5-7., Románia 3Babe$-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Természettudományok Módszertana Tanszék, RO-400015. luj, Str. G. Bila?cu 24., Románia 4Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológia Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: 2002-ben és 2003-ban jelölés-visszafogás módszerrel tanulmányoztuk a mocsári szitakötő (Libellulafúlva, Odonata: Libellulidae) egy zárt populációjában a him egyedek viselkedési sajátosságait a Kutas-föcsatorna Ártánd község területéhez tartozó szakasza mentén. A szitakötőhímek kondfcióját egy manipulatlv kísérlet során csökkentettük, fgy kerestünk választ arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a testméret a hímek területhüségét. Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a nagyobb méretű hímek a stresszhatás ellenére sem hagyják el a védelmezett territóriumot. Kulcsszavak: Libellula fiilva, területhűség, kondició, testméret. Bevezetés Számos odonatológiai vizsgálat tárgyát képezi a testméret és a rátermettség (fitness) komponensei (pl. párzási siker, parazitákkal szembeni ellenállóképesség) közötti összefüggés. Egy összefoglaló munkában (Sokolovska etal. 2000) több mint 30 ilyen jellegű vizsgálat eredményeit hasonlították össze, és pozitív összefüggést találtak a testméret és a párzási siker, ill. a testméret és az egyedek túlélése között. Az állatvilágban a territoriális viselkedés - a territórium foglalása és annak védelmezése - elsősorban a párzási siker növelésére szolgál, szerepe az, hogy a hím megszerezze a fajtárs nőstényt és a területen belül párosodjon vele (

Thornhill és Alcock 1983). A szitakötők hímjeinek területhűségén, territorialitásán elsősorban a párzó- és a tojásrakóhelyek, mint erőforrások védelmét értjük. Az erőforrásokon kívül a territórium minőségét az ott korábban elért párzási siker is meghatározza. A szitakötők hímjeinek territóriumhoz való ragaszkodását Switzer (1997) vizsgálta a Perithemis tenera (Odonata: Libellulidae) fajjal végzett terepkísérlet során. A territóriumon belül található természetes tojásrakóhelyeket Switzer vesszőkkel cserélte ki, amelyeket elmozdított, amint egy hím és/vagy egy nőstény leszállt rá, megakadályozva ezáltal a kísérletes hímeket a párzásban. A későbbiekben ezeknek a hímeknek a viselkedését kontroliegyedek viselkedésével vetette össze, akiket nem akadályozott meg a párzásban. Kutatásunk során kísérletesen manipuláltunk egyes hímeket. Azt teszteltük, hogyan reagálnak a stressz-helyzetre, és hogyan befolyásolja a méret a tűrőképességüket. Anyag és módszer Kutatási területünk Ártánd község határában a Kutas-főcsatornának egy olyan szakasza volt, amely a terület vizeit egykor összegyűjtő Csíkos-ér természetes medermaradványa. Az általunk vizsgált teljes érszakaszon változatos növény-együttes található mozaikos állományokat alkotva (főbb állományalkotó fajok: Typha latifolia, Sium erectum, Mentha aquatica, Carex spp.). A mocsári szitakötő (Libellula fúlva Müller, 1764) egy zártnak tekinthető populációjában a hímek viselkedését tanulmányoztuk jelölés-visszafogás módszerrel. 2002-ben 169,2003-ben 186 hímet jelöltünk meg. A jelölés alkoholos filctollal történt, a jobb szárnyakra írt kétjegyű számokkal. Befogáskor digitális tolómérővel lemértük a potroh teljes hosszát, valamint mind a négy szárnyon a szárnycsomó (nodus) és a szárnyjegy (pterostigma) közötti távolságot. Az egyedeket naponta 9-15 óra között 8x40-es nagyítású távcsővel figyeltük, és minden visszalátáskor feljegyeztük az egyed számát, helyzetét a területen belül, reprodukciós állapotát, viselkedési sajátosságait, s a visszalátás időpontját. A vizsgálat első napján az ér 350 m-es szakasza mentén 5 méterenként számozott karókat szúrtunk le, így nagy pontossággal követhettük nyomon az egyedek mozgását a kijelölt területen. Manipulatlv kísérletünk elvégzéséhez kiválasztottuk a bizonyítottan territoriális egyedeket, s ezeket random-táblázat segítségével a következő három csoportba osztottuk: 1. csoport - kezelt egyedek, amelyeket 2 órára egy hűtőtáskába elzártunk; 2. csoport - befogott egyedek, amelyeket 5 percen belül elengedtünk; 3. csoport - kontroll egyedek, amelyeket csak megfigyeltünk. Azokat a hímeket tekintettük territoriálisnak, amelyeket legalább háromszor láttunk a jelölést követően ugyanazon a 15 méteres mederszakaszon. Az észlelést akkor tekintettük visszalátásnak, ha az előző észleléstől számítva legalább egy óra telt el. Kísérletünk nem károsította sem az 5 percre, sem a két órára elzárt egyedeket. Mindkét csoport egyedeit ugyanazon az 5 méteres mederszakaszon engedtük el, ahonnan a kísérlet előtt kifogtuk őket. Kiengedésük után stopperórával mért 10 perces időtartamú viselkedési mintákat rögzítettünk. Az adatok értékeléséhez az SPSS 9.0 statisztikai programcsomagot használtuk. A kísérletes egyedek adatainak elemzését kétmintás t-teszttel végeztük. Eredmények A két vizsgálati évben eltérően reagáltak a hímek a kondíciócsökkentő manipulációra. 2002-ben a manipulált hímek (2 órára vagy 5 percre elzártak) 25%-a, 2003-ban a 80 %-a repült el a territóriumról kiengedés után. Összehasonlítottuk a hímek potrohméretét, valamint a négy szárnyméretet, és minden esetben szignifikáns különbséget kaptunk (1. táblázat). 2002-ben a kísérletbe bevont egyedek nagyobbak voltak, mint a 2003-ban tesztelt egyedek (/. ábra). 1. táblázat. A kétmintás t-teszt eredményei a kísérletes hímek méretadatai alapján (t= különbség mértéke, df= szabadsági fok, p = szignifikancia-szint)

. t df P Potroh-méret 3,46 32 <0,01 Bal első szárny mérete 10,74 32 <0,001 Bal hátsó szárny mérete 10,55 32 <0,001 Jobb első szárny mérete 11,27 32 <0,001 Jobb hátsó szárny mérete 10,16 32 <0,001 Következtetések Terepmunkánk során befogással és hűtéssel csökkentettük egyes - erős territoriális magatartást mutató - hímek kondícióját. A két évben a manipulált hímek eltérően reagáltak az általunk kiváltott traumára. Ennek egy lehetséges