Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
89 Látható tehát, hogy kellő választék áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a vegetáció kiterjedéséről képet adjunk. A probléma csupán az, hogy nehéz eldönteni, melyik esetben melyik módszert alkalmazzuk. Anyag és módszer A módszertani célkitűzésű felméréseket a Felső-Tiszavidék magyarországi részén található, Gulács község közigazgatási határába eső Boroszló-kerti-Holt-Tiszán végeztük. A holtmeder mai nyomvonala a Tisza tipikus hajtűkanyarulatát mintázza, alakja egy nyújtott 'S' betűhöz hasonló. Külső széle viszonylag gyorsan mélyülő, belső széle pedig fokozatosan ellaposodó. Településektől viszonylag távol fekszik, s nehezen megközelíthető, így természetközeli állapotát mind a mai napig jól megőrizte. Az utóbbi években azonban feltöltődése felgyorsult. Ennek következtében a hínár- és a mocsárinövényzet a meder egyre nagyobb részét hódítja meg, s a nyílt vízfelület fokozatosan zsugorodik. Munkánk célja egyszerű volt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a két borításbecslésen alapuló módszerrel elvégezve a meder növényzetének felmérését eltérő eredményt kapunke. A makrofitonokról történő adatgyűjtéshez és térképezéshez a Kohler-féle 1978-as „szakaszmódszert", továbbá egy általunk kidolgozott, a Kohler-módszer módosításával létrehozott rasztermódszert alkalmaztuk. A Kohler-módszerrel a felmérést az eredeti leírásnak megfelelően (Kohler 1978) végeztük, amelynek főbb jellegzetességei a következők. - Társulásokat nem ír le, csak az előforduló fajokat állapítja meg. - A fajok mennyiségi becslését nem próbanégyzeten, hanem ismert hosszúságú szakaszokon, a szakaszok teljes vízfelületéhez viszonyítva végzi. - Mennyiségi becslésként az ún. tömegbecslést alkalmazza, ami nem a vizekben erősen változó borításon, hanem a fajok előfordulásának gyakoriságán alapszik. - A fajok előfordulásáról elterjedési térkép készül, ami felhasználható a folyóvizek florisztikai-ökológiai zónákra tagolásánál. A Kohler-módszer kivitelezése során a vizsgált vízteret hosszában egységes szakaszokra osztjuk (/. ábra), és a szakaszok határait egy térképre nagy pontossággal felvisszük. Minden szakaszon minden egyes makrovegetáció-állományt egy 5 fokozatú skála alapján sorolunk és rögzítünk. Az általunk alkalmazásra javasolt rasztermódszeméi - az előzőtől eltérően - nem ismert hosszúságú szakaszokra vonatkoztatjuk a gyakorisági értékeket, hanem egy általunk generált négyzetrács kvadrátjaira (2. ábra). Ezek a terepen történt azonosítás alapján esetünkben 71x71 m-es négyzeteknek felelnek meg, s ezekre vonatkoztatva adtuk meg a Kohler-féle gyakorisági értékeket, figyelembe véve az adott kvadrátban a víz által borított rész nagyságát. A módszerek áttekintő összehasonlítását az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A módszerek összehasonlítása a főbb szempontok alapján tőén a Kohler és Janauer (1995) által javasolt értékelési eljárásnak megfelelően relatív növénymennyiségi (RPM) és átlagos mennyiségi (MMT) indexeket számoltunk. Kohler-módszer (1978) Raszter-módszer Viszonyítási alap Ismert hosszús. szakaszok 71x71 m-es kvadrátok Foltok/szakaszok száma 14 70 Fajok gyakorisága 1 -5-ös skála 1 -5-ös skála Kiértékelés módja Kohler (1978) Kohler (1978) Felmérés időpontja 2004.07.05. 2004.08. 1. ábra. A Kohler-féle szakaszok elhelyezkedése a Boroszlókerti-Holt-Tisza mentén •LJfSPfdHI •BSSdim kmmttm A terepi vizsgálatok során adott szakaszon/kvadráton teljes faj listát és gyakorisági becslést készítettünk. Mindkét esetben 1—5-ös gyakorisági becslést alkalmaztunk. Ezt köve2. ábra. A Boroszló-kerti-Holt-Tiszára fektetett raszterháló A relatív növénymennyiség (Relative Pflanzenmenge, RPM) azt tükrözi, hogy a vizsgált növénytömegből hány százalékot képvisel az adott növényfaj. Az adatokból készített RPM-diagram pedig egyértelművé teszi, hogy dominál-e valamelyik faj az élőhelyen, avagy az adott növény csak színező elemként van jelen. (Pali & Janauer, 1995, Kohler & Janauer 1995). Az átlagos mennyiségindexek [Mittlerer Mengenindex (MM): MMT (total) és MMO (occurrence)] arról adnak tájékoztatást, hogy egy vizsgált területen milyen a növényzet eloszlása (Kohler & Janauer 1995). Munkánk során az MMT-t alkalmaztuk, azaz minden vizsgált szakaszt öszszevontunk és a teljes területre vonatkoztatva adtuk meg az eloszlást. Az MMT-diagram egyértelműen megmutatja, hogy egy fajra egyenletes vagy egyenetlen előfordulás jellemző. Az értékeléskor lineáris regresszióelemzést alkalmaztunk a kétféle típusú becslés kapcsolatának elemzésére. A korrelációs koefficiensre vonatkozó statisztikai teszttel vizsgáltuk, hogy a két módszer között van-e szignifikáns kapcsolat {Sokai Sz Rohlf 1981). Az eredmények statisztikai elemzése MS-Excel 2002 táblázatkezelő és SPSS 11.5.0 statisztikai programcsomagok felhasználásával történt. Az adatok normáleloszlását Kolmogorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk, s kiderült, hogy az egyes módszerekre kapott RPM- és MMT-értékek eloszlása eltér a normálistól. Az értékek logaritmikus transzformációja után a kapott eloszlás gyökeresen megváltozott, jelentősen közelített a normál eloszláshoz {3-4. ábrák). A variancia homogenitását egyutas ANOVA-val vizsgáltuk. Az ANOVA-val és a Kolmogorov-Smimov teszttel kapott eredmények tükrében a módszerek összehasonlítására - mind az RPM, mind az MMT esetében - lineáris regresszió-analízist használtunk.
