Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. sa, főleg csökkenése esetén a víz betöményedhet, változhat a pH.-ja, só és szerves anyag koncentrációja. (Szász-Tökei 1997) A légmozgások szerepe a vízfelszín megbontásában je­lentkezik, amelynek során lehetőség nyílik a víz és légkör közötti gázcserére. A szél a párolgás intenzitásának alakulá­sára is erőteljesen hat. (Szász-Tőkei 1997) Az Apátkúti-pataknál, a halastónál végeztünk oldott oxi­gén tartalom, vízhőmérséklet és fotoszintetikusán aktív su­gárzás méréseket. • A sugárzás intenzitásának növekedését jól követte az oldott oxigén szint emelkedése. A tó különböző részeiről származó mérési eredmények megfeleltek a tóparton lévő fák árnyékoló hatásainak. • A vízhőmérséklet és a sugárzás intenzitása alakulása között a víz gyenge áramlása és a csekély beesési szög (reg­LOKSA GÁBOR geli órák) miatt nem kaptunk érdemi kapcsolatra utaló ered­ményt. • Az előbbiekkel öszhangban alakultak a vízhőmérséklet és az oldott oxigén közötti kapcsolatot feltáró mérések, ezek tanúsága szerint esetünkben az oldott oxigén szintjének ala­kulásáéért a besugárzás intenzitás- változása volt a felelős. Irodalom Geiger R. - Das Klima der bodennahen Luftschicht. Braunschweig 1961. 193-205. p. Marosi S., Somogyi S.,- Magyarország Kistájainak Katasztere II. MT­A Földrajztudományi Kutató Intézet Bp. 1990. Reichhoir J. - A vizek világa . Magyar Könyvklub Bp. 1998 . 8-41 p. Sebestyén O. - Bevezetés a limnotógiába. Akadémiai Kiadó Bp. 1963. .27-73. p. Szász G., Tökei L. - Meteorológia . Mezőgazda Kiadó Bp. 1997. .308-311., 335-342., 686-696. p. Szúróczki Z., Tőkei L. - Táj-és kertépítészeti meteorológia . KÉE Bp. 1988. 86-96., 251-259. p. oki. meteorológus, környezetvédelmi szakmérnök, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájö­KÁLLAI SZABOLCS kológiai Tanszék, egyetemi tanársegéd. oki. környezetgazdálkodási agrármérnök, Szent István Egyetem Környezet, -és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, PhD hallgató. Microclimate relations of small trickle waters and ecological corridors Gábor Loksa, Szabolcs Kállai Abstract: Small trickle waters, together with their riverside areas, can be interpreted as ecological corridors in respect of microclimate. It also means at the same time that the real ecological corridor is outlined based on the stability of the microclimate, furthermore the more sensitive parts of this corridor can be recognized as a function of changing microclimate. In the case when only changes generated naturally are to consider - seasonal changes of plants, long and short term changes of water outputs - relationship between ecologi­cal corridor and the microclimate can be convincingly studied and can result in drawing general conseqvences. Keywords: Microclimate, ecological corridor, water-air connection. A növényborítás becslési módszereinek összehasonlítása egy holtmeder példáján Lukács Balázs András 1 - Bodnár Réka 1 - Tóthmérész Béla 2 - Kiss Béla 3 - Wittner Ilona 4 - Dévai György 1 debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024. Debrecen, Síimen u. 2. 'Nyíregyházi Főiskola, Természettudományi Főiskolai Kar, Állattan Tanszék, 4400. Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Kivonat: 2004-ben a Boroszló-kerti-Holt-Tiszán (Gulács) a növényborítás becslési módszereinek összehasonlítását végeztük el. A teljes me­derre vonatkozóan két becslési módszerrel dolgoztunk: az EU VKJ német adaptációjában szereplő Kohler-módszerrel, ill. egy álta­lunk kidolgozott rasztermódszerrel. Az eredményeket a Kohler-módszer értékelési eljárásának megfelelő relatív növénymennyiség (RPM) és átlagos mennyiségindex (MMT) értékei segítségével elemeztük. A két módszerrel végzett felméréseknél nagyon hasonló eredményeket kaptunk, s ezért a két módszert azonos értékűnek és mindkettőt jól használhatónak tartjuk. Kulcsszavak: holtmeder, növényállományok, borftásbecslés, módszerek összehasonlítása. Bevezetés Az egyes növényállományok minőségi és mennyiségi jellemzőinek térbeli eloszlási mintázata az egyik legjobban hasznosítható információ a vízterek állapotának monitoro­zása, az egyes elemek kapcsolatrendszerének megismerése, valamint a működési sajátosságok feltárása szempontjából. A növényzet borításának és biomasszájának megállapítása igen bonyolult eljárás, hiszen a vegetáció térbeli heterogeni­tása igen jelentős ( Downing & Anderson 1985; Duarte & Kalff 1990a), különösen hazai sekély víztereinkben, ame­lyek egyik jellemző sajátossága a nagyfokú mozaikosság. Számos megközelítési mód létezik a mederfenéken gyö­kerező alámerült és a felszínen kiterülő levelű, ill. a vízbe lógó gyökerű lebegő és vízfelszínhez kötött vegetáció borí­tásának megállapítására (Vis et al. 2003). A hagyományos mérési technikák, mint a terepi megfigyeléseken és mérése­ken alapuló kvadrát- és transzektmódszerek (Braun-Blan­quel 1951, ill. Jensen 1977, Dubois et al. 1984) munkaerő-i­gényesek, s ezért csak kis területen alkalmazhatók. Elő­nyük, hogy különösen drága eszköz nem szükséges kivitele­zésükhöz, hátrányuk viszont, hogy a meder egészére nincs rálátása a vizsgálódó személynek. Ez utóbbi hiányosságot a napjainkban már széles körben alkalmazott légi-felvételek használatával lehet csökkenteni, de a növényzet mélységi előfordulási viszonyairól így sem kapunk megfelelő felvilágosítást. Nagy területek felmérése esetén tehát szükség van olyan módszerre, amely a hagyo­mányos mérési technikák eredményeit tudja gyorsan és pontosan átültetni nagyobb léptékre is. Ma már többféle ilyen módszer is létezik. Fektethetünk például képzeletbeli négyzetrácsot a légifelvételre, majd a négyzetekben domináns növényzeti típust kiemelve és vizs­gálva összesíthetjük adatainkat az egész területre. Ez a módszer azonban olyan mozaikos struktúrájú területeken, mint a hazai vizes élőhelyek többsége, nehezen használható. Mozaikos állományok esetében a precíz értékelés alapfelté­tele, hogy az adott foltokon belül minél pontosabb kiterje­dés! és borítási értékekkel rendelkezzünk az egyes növény­állományokra nézve. Becsülhetjük a növényborítást gyakorisági értékekkel már közvetlenül a terepen is (Kohler 1978). Előnye, hogy így a meder egészére kaphatunk gyakorisági értékeket, hát­ránya viszont az abundancia-dominancia értékekben rejlő információ elvesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents