Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. sa, főleg csökkenése esetén a víz betöményedhet, változhat a pH.-ja, só és szerves anyag koncentrációja. (Szász-Tökei 1997) A légmozgások szerepe a vízfelszín megbontásában jelentkezik, amelynek során lehetőség nyílik a víz és légkör közötti gázcserére. A szél a párolgás intenzitásának alakulására is erőteljesen hat. (Szász-Tőkei 1997) Az Apátkúti-pataknál, a halastónál végeztünk oldott oxigén tartalom, vízhőmérséklet és fotoszintetikusán aktív sugárzás méréseket. • A sugárzás intenzitásának növekedését jól követte az oldott oxigén szint emelkedése. A tó különböző részeiről származó mérési eredmények megfeleltek a tóparton lévő fák árnyékoló hatásainak. • A vízhőmérséklet és a sugárzás intenzitása alakulása között a víz gyenge áramlása és a csekély beesési szög (regLOKSA GÁBOR geli órák) miatt nem kaptunk érdemi kapcsolatra utaló eredményt. • Az előbbiekkel öszhangban alakultak a vízhőmérséklet és az oldott oxigén közötti kapcsolatot feltáró mérések, ezek tanúsága szerint esetünkben az oldott oxigén szintjének alakulásáéért a besugárzás intenzitás- változása volt a felelős. Irodalom Geiger R. - Das Klima der bodennahen Luftschicht. Braunschweig 1961. 193-205. p. Marosi S., Somogyi S.,- Magyarország Kistájainak Katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Bp. 1990. Reichhoir J. - A vizek világa . Magyar Könyvklub Bp. 1998 . 8-41 p. Sebestyén O. - Bevezetés a limnotógiába. Akadémiai Kiadó Bp. 1963. .27-73. p. Szász G., Tökei L. - Meteorológia . Mezőgazda Kiadó Bp. 1997. .308-311., 335-342., 686-696. p. Szúróczki Z., Tőkei L. - Táj-és kertépítészeti meteorológia . KÉE Bp. 1988. 86-96., 251-259. p. oki. meteorológus, környezetvédelmi szakmérnök, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, TájöKÁLLAI SZABOLCS kológiai Tanszék, egyetemi tanársegéd. oki. környezetgazdálkodási agrármérnök, Szent István Egyetem Környezet, -és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, PhD hallgató. Microclimate relations of small trickle waters and ecological corridors Gábor Loksa, Szabolcs Kállai Abstract: Small trickle waters, together with their riverside areas, can be interpreted as ecological corridors in respect of microclimate. It also means at the same time that the real ecological corridor is outlined based on the stability of the microclimate, furthermore the more sensitive parts of this corridor can be recognized as a function of changing microclimate. In the case when only changes generated naturally are to consider - seasonal changes of plants, long and short term changes of water outputs - relationship between ecological corridor and the microclimate can be convincingly studied and can result in drawing general conseqvences. Keywords: Microclimate, ecological corridor, water-air connection. A növényborítás becslési módszereinek összehasonlítása egy holtmeder példáján Lukács Balázs András 1 - Bodnár Réka 1 - Tóthmérész Béla 2 - Kiss Béla 3 - Wittner Ilona 4 - Dévai György 1 debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024. Debrecen, Síimen u. 2. 'Nyíregyházi Főiskola, Természettudományi Főiskolai Kar, Állattan Tanszék, 4400. Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Kivonat: 2004-ben a Boroszló-kerti-Holt-Tiszán (Gulács) a növényborítás becslési módszereinek összehasonlítását végeztük el. A teljes mederre vonatkozóan két becslési módszerrel dolgoztunk: az EU VKJ német adaptációjában szereplő Kohler-módszerrel, ill. egy általunk kidolgozott rasztermódszerrel. Az eredményeket a Kohler-módszer értékelési eljárásának megfelelő relatív növénymennyiség (RPM) és átlagos mennyiségindex (MMT) értékei segítségével elemeztük. A két módszerrel végzett felméréseknél nagyon hasonló eredményeket kaptunk, s ezért a két módszert azonos értékűnek és mindkettőt jól használhatónak tartjuk. Kulcsszavak: holtmeder, növényállományok, borftásbecslés, módszerek összehasonlítása. Bevezetés Az egyes növényállományok minőségi és mennyiségi jellemzőinek térbeli eloszlási mintázata az egyik legjobban hasznosítható információ a vízterek állapotának monitorozása, az egyes elemek kapcsolatrendszerének megismerése, valamint a működési sajátosságok feltárása szempontjából. A növényzet borításának és biomasszájának megállapítása igen bonyolult eljárás, hiszen a vegetáció térbeli heterogenitása igen jelentős ( Downing & Anderson 1985; Duarte & Kalff 1990a), különösen hazai sekély víztereinkben, amelyek egyik jellemző sajátossága a nagyfokú mozaikosság. Számos megközelítési mód létezik a mederfenéken gyökerező alámerült és a felszínen kiterülő levelű, ill. a vízbe lógó gyökerű lebegő és vízfelszínhez kötött vegetáció borításának megállapítására (Vis et al. 2003). A hagyományos mérési technikák, mint a terepi megfigyeléseken és méréseken alapuló kvadrát- és transzektmódszerek (Braun-Blanquel 1951, ill. Jensen 1977, Dubois et al. 1984) munkaerő-igényesek, s ezért csak kis területen alkalmazhatók. Előnyük, hogy különösen drága eszköz nem szükséges kivitelezésükhöz, hátrányuk viszont, hogy a meder egészére nincs rálátása a vizsgálódó személynek. Ez utóbbi hiányosságot a napjainkban már széles körben alkalmazott légi-felvételek használatával lehet csökkenteni, de a növényzet mélységi előfordulási viszonyairól így sem kapunk megfelelő felvilágosítást. Nagy területek felmérése esetén tehát szükség van olyan módszerre, amely a hagyományos mérési technikák eredményeit tudja gyorsan és pontosan átültetni nagyobb léptékre is. Ma már többféle ilyen módszer is létezik. Fektethetünk például képzeletbeli négyzetrácsot a légifelvételre, majd a négyzetekben domináns növényzeti típust kiemelve és vizsgálva összesíthetjük adatainkat az egész területre. Ez a módszer azonban olyan mozaikos struktúrájú területeken, mint a hazai vizes élőhelyek többsége, nehezen használható. Mozaikos állományok esetében a precíz értékelés alapfeltétele, hogy az adott foltokon belül minél pontosabb kiterjedés! és borítási értékekkel rendelkezzünk az egyes növényállományokra nézve. Becsülhetjük a növényborítást gyakorisági értékekkel már közvetlenül a terepen is (Kohler 1978). Előnye, hogy így a meder egészére kaphatunk gyakorisági értékeket, hátránya viszont az abundancia-dominancia értékekben rejlő információ elvesztése.