Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
79 reme, Sárköz északi része. Kis vízgyűjtő (10-100 km 2) Tolcsva, Hór-patak (meszes) alsó szakaszai. g) 200 m tengerszint alatti vízföldrajzi területek a Kisalföld délkeleti-medencéje a Mezőföld az Ormánság a Nyírség és a Jászság területe. A Bódvaj, Kondoros-, Tócó-vízfolyás, Széksóstói-főcsatorna felső szakasza és a Félegyházivízfolyás kis vízgyűjtőjűek. Az Alföld és Nyírség északi része a Mezőföld és a Kisalföld területén találhatunk 1001000 km 2 vízgyűjtőjű kis folyókat, mint az Eger-patak-, Bódvaj-, Kondoros-vízfolyás alsó szakasza. Minden e csoportba tartozó patak meszes jellegű. h) A Kiskunság nyugati részén és keleti részén találhatunk kis esésű, kis vízgyűjtőjű patakokat (ér), pl. Tócó-vízfolyás, Széksóstói-főcsatorna alsó szakasza a Kösély-vízfolyás és a Folyás-ér. Meszes jellegűek. A vizsgált 22 kisvízfolyást 9 típusba tudtuk besorolni. Az eredményekben és az értékelésben szereplő kisvízfolyások mintavételi helyei a következők: A Kösély-vízfolyás középső és alsó szakaszán a mintavétel Hajdúszovát és Hajdúszoboszló határában történt. Az Eger-patak felső és középső szakaszának mintavételi helyei a Balaton község belterülete és az Egri-völgyben a 25-út mellett. A Hór-patak felső szakaszán, Répáshuta határában vettünk vízmintát. A patak középső szakaszát Bogács után jelöltük ki. A patak alsó szakaszának a mintavételi helye a Kánya-patak betorkolása előtt volt. A Cuha forrás környékének mintavételi pontja Vinye (Pakuts-pihenő) majd a következő mintavételi hely Zirc után volt, ahol a 82-út keresztezi a vízfolyást. A vízfolyás alsó szakasza Eplény előtt (lókúti volt vasútállomástól É-ra) található. Kondoros-vízfolyás második mintavételi pontja Debrecenből Mikepécs felé, ahol a 47-út keresztezi, a harmadik mintavételi pont Sáránd határában volt. A Málna-patakot Diósjenö és Kemence között az erdőgazdálkodási úton közelítettük meg. A forráshoz (Málna-hegy) földút vezetett. A második mintavételi hely ott volt, ahol az említett fóldútba egy másik földút csatlakozik (Málna-bérc) majd mielőtt a Kemence-patakba torkollik ott vettük a harmadik vízmintát. A Csörgő-patak első mintavételi helyének kijelölése három kisebb patak (Narád, Hutahelyi, Gedeon) összefolyása után történt. A következő mintavétel a Csörgőszurdoknál volt. Az alsó szakasz mintavételi helyét a Békástói-üdülőtelep után jelöltük ki, ahol a Kövecses-patakba ömlik. A Pokol-völgyi-patakot Kóspallagról turistaúton közelítettük meg. A középső szakasz mintavételi helyét a sárga kereszttel jelölt turistaút és a meder mellett futó földút szétválásánál jelöltük ki, az alsó szakasz mintavételi pontja, pedig Kóspallag határában volt. A Széksóstói-főcsatorna középső szakaszának mintavételi helye Mórahalom előtt, ahol az 55-út keresztezi a főcsatornát, az alsó szakaszon a vízmintát Horgos határában vettük. A Galyavári-patak forrás környékét Galyatetőről turista útvonalon közelítettük meg, a következő mintavételi helyet Mátraalmás után (Szuha felé vezető út keresztezi a patakot) jelöltük ki a harmadik mintavételi helyet, pedig a Gombástó üdülőtelepre vezető út keresztezi. A Félegyházi-vízfolyás estében a középső szakasz mintavételi helye Kiskunfélegyháza előtt (E75-út keresztezi) volt. Az alsó szakasz mintavételi helye, ahol Pálmonostor és Gátér közti útszakasz keresztezi a vízfolyást. A Tócó-vízfolyás első mintavételi helye Józsa határában (Zelemér v.m) volt. A második mintavételi helyet, Debrecenből Hajdúszoboszló felé vezető 4-es út keresztezésében jelöltük ki. A Szalajka esetében a forrás közelében a Fátyolvízesés után majd az Erdészeti Múzeumnál és Szilvásvárad belterületén vettunk vízmintát. A kisvízfolyások átlagos HC0 3" tartalma 17-1082 mgl" 1. A kiugróan nagy értéket a Kösély-vízfolyás torkolatánál (1082 mgl' 1) mértünk. Hasonló meszes, karbonátos területeken a mért koncentrációk az Eger-(409-463 mgl' 1) a Hórpatakban (125-555 mgl" 1) a Cuha vizében (344-393 mgl" 1) és a Kondoros-vízfolyásban (403-430 mgl" 1). Az átlaghoz viszonyítva kisebb értékek Málna- (37-43 mgl" 1), Csörgő(42-52 mgl' 1), Pokol-völgyi- (68-84 mgl" 1) patakokra voltakjellemzők, ami indokolt is a szilikátos jelleg miatt. A kisvízfolyások vizének Ca 2 + tartalma 15,8-149,0 mgl' 1 között változott. Kicsi Ca 2 + koncentrációkat mértünk Málna- és a Csörgő-patakban (15,8-24,1 mgl" 1). Ezzel szemben az Eger-patakban (98,9-144,0 mgl" 1) és a Cuha vízében (129,0-149,0 mgl" 1) jóval nagyobb koncentrációt kaptunk. A Mg 2 + ion mennyisége 0,57-77,70 mgl" 1 között ingadozott a különböző mintavételi helyeken. A legnagyobb értéket a Széksóstói-fócsatornában mértük (47,70-77,70 mgl" 1). A legkisebb Mg 2 + koncentrációt a vulkanikus területen folyó Galyavári-patakban (0,58-3,18 mgl" 1) mértük. A kisvízfolyásokban mért értékek alapján két csoportot tudunk jól elkülöníteni, a meszes és a szilikátos területeken folyó kisvízfolyásokat és ezzel alátámasztva a tipológiai besorolásukat. A Si és szervetlen C tartalom alapján készített diagram (/. ábra) is alátámasztja a tipológia hidrogeokémia szerinti megkülönböztetést. 1. ábra: A Si és szervetlen C tartalom alapján készített diagram (Galyavári-patak Csörgő-patak A, meszes vízfolyások m) Fig.l.: Categorization according to silicon and inorganic carbon content (The Stream Galyavári A , The Stream Csörgő ^ , calcareous watercourses •) A diagramon a meszes és a szilikátos vizek elkülönülnek. Szeretnénk kiemelni a Galyavári (mintavételi helyek )- és a Csörgő-patakot (mintavételi helyek A ), amelyek eltérnek a többi szilikátos kisvízfolyástól, ennek oka lehet, hogy a Mátra andezites kőzetének kisebb a Si0 2-tartalma. Egy másik lehetőség, hogy a Börzsöny és a Zempléni-hegység (ahol a többi szilikátos víz folyik) savanyú kőzete (riolit, riolittufa) könnyebben beoldódik a kisvízfolyások vizébe. A másik csoportban a meszes területek kisvízfolyásai közül néhány vízfolyás (mintavételi helyek •) valószínűleg olyan földtani képződményen folyik keresztül, ami indokolhatja, hogy a két csoport között helyezkednek el. A kisvízfolyások vizének S0 4 2" koncentrációja a legtöbb esetben a kimutatási határ alatt volt. Rendkívül nagy értéket mértünk a Kösély-vízfolyás középső szakaszánál és a torkolatánál (78 és 111 mgl" 1). A kisvízfolyások Na" tartalma 0,52-363,00 mgl" 1 között változott. Általánosságban elmondható az Alföldi patakokban a Na + koncentráció nagyobb mint az Északi-középhegység, Bakony területén, kivétel a Hór-patak ahol a torkolatnál 101,20 mgl' 1 koncentrációt mértünk. Kiugró értéket kaptunk a Kösély-vízfolyásnál 363,00 mgl' 1.
