Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. XXI. Országos Vándorgyűlés című tudományos konferenciáján, Szolnok, 2003. július 3., Nyomtatásban: In. A hidrológiai társaság 2003. évi Vándorgyűlésének kiadványa. Jankó F. (2003): Geomorfológiai vizsgálatok a Soproni hegységben. TDK dolgozat, ELTE, Budapest. Kiss K. (2003): Erdei patakok vízminőségének vizsgálata alapvető fiziko-kémiai paraméterekkel, Diplomadolgozat, Sopron Kiss K- Kovács K. (2004): Vizminösltés a Soproni-hegységi Rák-pa tak forrásterllletén az EU Víz Keretirányelve szerint, Előadás a Magyar Hidrológia Társaság XXI. Országos Vándorgyűlés című tudományos konferenciáján, Szolnok, 2004. július., Nyomtatásban: In. A hidrológiai társaság 2004. évi Vándorgyűlésének kiadványa Kondor K. (1991): Vízbiológiai vizsgálatok a soproni Rákpatakban és mellékágaiban. Diplomadolgozat, Sopron Kovács K.-Érces K. (2003): Jelentés a Rák-patak hidrobiológiái vizsgálatáról. Észak-Dunántúli Környv. Felügy., Mérőállomás, Győr MSZ 12749-es szabvány Németh J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei, Vízi Környezet és Természetvédelem sorozat, KGI, Budapest. Vendel M. (1930): Sopron környékének geológiája II. rész: A neogén és a negyedkor üledékei. Erdészeti kísérletek., p. 1-16. Complex characterization of Rák Stream (Sopron Hills, Hidegvíz Valley) in accordance with EU WFD Gribovszki Z., György K, Kalicz P., Kiss K. A. and Pintér B. Abstract: University of West Hungary Faculty of Forestry has examined hydrology of headwater basin in the frame of a long term project in Hidegvíz Valley. These activities, especially in the last 5-6 years ones, can give a basis of water characterisation in accordance with Water Framework Directive (WFD). So as we can do this characterisation more complex and get more detailed data, an expeditionary measurement had been organized together with Szent-István University EU WDF research group. This expedition tried to explore characterisation of main stream (Rák Stream) and a tributaries of it (Vadkan Valley) as headwater region. Keywords: stream characterisation, headwater basin, WFD, Hidegvíz Valley. A makrogerinctelen élőlényegyüttes változása a mederviszonyok és az antropogén hatások tükrében a Rák-patakban (Soproni-hegység, Hidegvíz völgy) György Katalin

1 - Kriska György

2 - Bardóczyné Székely Emőke

1 'SzIE MKK KOrnyezet -és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai tanszék 2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1. E-mail: gyorgykati@freemail.hu, szekelyemoke@vipmail.hu 2ELTE TTK Biológiai Szakmódszertani Csoport 1117, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C E-mail: riska@ludens.elte.hu Kivonat: 2004. júniusában vizsgáltuk a Rák-patak (Sopron-hegység, Hidegvíz völgy) makrogerinctelen élőlényeggyttteseit. Hat mintavételi helyen végeztünk gyűjtéseket és biológiai vízminősítést a Magyar Makrozzobenton Családtaxon Pontrendszer alkalmazásával. A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a sokszínű, magas indikátor értékkel jellemzett taxonokat is tartalmazó gerinctelen életközösségek a változatos mederalkatú patakrészeken alakulnak ki. Ezek a szakaszok rheokrén forrás megjelenésére, vagy bővebb vlzellátottságra voltak visszavezethetők. A Hidegvíz-forrásnál talált országosan is kurriózum számba menő ritka taxonok nagy száma felhivja a figyelmet a középhegységi források és forráskifolyók fontos szerepére a természeti értékek megőrzésében és a revitalizációs törekvésekhez kapcsolódó visszatelepítésekben. Kulcsszavak: Rák-patak, biológiai vlzminősítés, Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrendszer Bevezetés Dolgozatunkban a Rák-pataknál 2004. júniusában folytatott vizsgálataink eredményei szerepelnek. Célunk az egyes patakrészek biológiai vízminősítése mellett az volt, hogy kapcsolatot találjunk a vízminősítés során kapott eredmények és az egyes mintevételi helyeken jelentkező antropogén és természetes eredetű hatások között. Módszerként a makrogerinctelen élőlényeggyüttes vizsgálatán alapuló Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrendszert alkalmaztuk, ezért az állatokat csak család, illetve magasabb szinten azonosítottuk. A területről korábbi felmérések igen csekély számban állnak rendelkezésre (Kondor, 1991; Kovács, 2002, 2004). Ezek a dolgozatok helytelen taxon-azonosításokat (pl. Osmylus fulvicephalus lárvák Sisyra lárvaként való azonosítása) és módszertani hibákat (pl. a Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrendszert alkalmazásakor határozási nehézségekre hivatkozva a szerzők az álkérészeket nem veszik figyelembe) tartalmaznak, ezért a bennük szereplő adatokat csak kellő kritikával fogadhatjuk el. A terület jellemzése A Soproni-hegység egy védett szegletében ered a Rákpatak, mely értékes élőhely mind a növény, mind az állatvilág számára. Az egykor határsávként megközelíthetetlen vidék az ember távolmaradása révén megőrizhette értékeit. A mintegy 17,5 km hosszan futó kisvízfolyás Sopronbánfalván, majd Sopron városon áthaladva az Ikva folyóba torkollik. Vízgyűjtőterületének felső harmada erdőgazdálkodási táj, mely a Brennbergi-medencét és a Várisi-hegyvidéketjelenti. A vízválasztó legmagasabb pontjai az 550 m magas Aszalfö és a valamivel alacsonyabb Ridegbérc (468,8m). Az alapkőzet a Ny-i részen folyami hordalék, K-en kristályos pala és gneisz. A régen ivóvíznek is használt patakvizet egykor az erdészet használta. Mára a pataknak turisztikai jelentősége van. A Rák-patak fontosabb mellékágai a Nagy zuhatag, Vörös-árok, Vadkan árok, Hermesz árok a Hidegvíz-völgyben egyesülnek. Anyag és módszer Vizsgálataink során a makrogerinctelen élőlényeggyüttes vizsgálatán alapuló Magyar Makrozoobenton Családtaxon Pontrendszert alkalmaztuk hat előzetesen kiválasztott patakrészen. A gyűjtéskor az aljzatról felkavart élőlények hálózását és a szilárd aljzat átvizsgálását végeztük el. A gyűjtésre az egyes mintavételi helyeken 30 percet fordítottunk. Az egyes élőlények családtaxon szintű azonosítására képes és rajzos határozókulcsokat alkalmaztunk (

Fitter R., Manuel R. 1986; Kriska 2003, 2004). Eredmények A mintavételi helyek jellemzése 1. Két forráság összefolyása alatti szakasz: Lassú folyású, gyérvizű patakszakasz. A mederben jelentős iszapos hordalék lerakódás figyelhető meg. A vízben faágak s néhány kisebb kőgörgeteg. Vízminőségi osztály: II. A. 2. Hidegvíz-forrás: Változatos mederalkatú forráskifolyó. A mederben sok kőgörgeteg és faág. Vízminőségi osztály: I.A. 3. Nyílt patakszakasz: Bővebb vizű, gyorsabb áramlású. A mederben az iszapos részek a meghatározóak a köves, kavicsos részekkel szemben. Vízminőségi osztály: I.C. 4. Kaszáló melletti rész: A 3. mintavételi helyhez hasonló kevéssé változatos szakasz. Vízminőségi osztály: II. A. 5. Fehérúti-tó felletti szaAaíz.-Változatos mederalkatú bővizű szakasz. Kőgörgeteges és finom hordalék lerakódású