Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
43 sekély szakaszok és mélyebb vízmosásos szakaszok váltják egymást. Vízminőségi osztály: I.C. 6. Az előzőnél kevésbé változatos mederalkatú keskeny patakszakasz a horgásztó alatt. III. A. /. ábra Mintavételi helyek a Rák-patak mentén A vízminőségi adatok jól jelzik, hogy a taxongazdag makrogerinctelen élőlényeggyüttes kialakulásában a legfontosabb szerepet az aktuális mederviszonyok játszák. A gyérvizű, lassúfolyású, nagy szervesanyagtartalmú finom hordalékban gazdag szakaszok (1., 3., 4. mintavételi helyek) gerinctelen élővilága taxonszegény, ezeken a helyeken kevés magas indikátorértékkel jellemzett csoport képviselőit találtuk meg. Ugyanakkor egy a fenti jellemzésnek megfelelő patakszakasztól akár néhány méterre is alapvető változásokat tapasztalhatunk (2., 5. mintavételi helyek), egy rheokrén forrás megjelenése (Hidegvíz-forrás), vagy a Rák-patak vízhozamának jelentős mértékű megemelkedése miatt. Ezeknek a hatásoknak az eredményeként a mederviszonyok változatossabbá válnak, néhány méteren belül váltogatják egymást a kőgörgeteges, a kavicsos, a fínomtörmelékes és a durva és finom detritusz-tartalmú szakaszok. A változatosabb mederviszonyok változatosabb gerinctelen élőlény-együttes kialakulását kiváló biológiai vízminőséget indikáló taxonok tartós megjelenését biztosítják (1. mintav. hely: Plecoptera: Leuctridae, Perlodidae, Chloroperlidae, Trichoplera: Glossosomatidae, Goeridae, Sericoslomatidae, Odonloceridae, 2. mintav. hely: Odonata: Cordulegasteridae). Az antropogén hatások közül a Rák-patak felsőbb szakaszait (l.,2.,3.,4. mintavételi helyek) az erdőgazdasági munkálatok érintik elsősorban, amelyek talajeróziós hatásaik révén hozzájárulhatnak az egyes patakszakaszok feliszapolódásához. Az 5. és a 6. mintavételi pontok között a patak felduzzasztásával jelentős kiterjedésű horgásztavat alakítottak ki, amelynek kifolyó zsilipéit száraz időszakban teljesen lezárják, ami alkalmanként a tó alatti patakrész kiszáradásához vezet. A horgásztó alatt a patakpartra épített hétvégi házak szinte megközelíthetetlenné teszik a vizet és a horgásztó mellett ezek is hozzájárulhatnak a gyengébb vízminőség kialakulásához. Következtetések Öszességében elmondhatjuk, hogy a Rák-patak leggazdagabb makrogerinctelen élőlényeggyüttesei a változatos mederalkatú részekre koncentrálódnak. A Hidegvíz-forrás környéke országosan is kurriózumszámba menő élőlény-együttesnek ad otthont, ami felhívja a figyelmet az egykori határsávok jelentőségére mind a természeti értékek megőrzésében, mind a revitalizációs törekvésekhez kapcsolódó visszatelepítésekhez. Eddigi eredményeink alapján az értékfeltárás és megőrzés céljából is fontosnak tartjuk a terület egyéb vízfolyásainak kutatását a gerinctelen életközösség vonatkozásában. A makrogerinctelen élőlényegyüttes vizsgálata a Rákpatakban (Soproni-hegység) 2004. június 28-29. 2004. június 28-29 Taxonok Pont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. Füles planária - Dugesia gonocephala 4 • * • 2 Szarvas planária - Crenobia alpina 4 * 3. Mocsáricsigák - Lymnaeidae Radix peregra 3 * * * 4. Borsókagyló - Pisidium 5 * * • 5. Orvosi piócafélék - Hirudidae Orvosi pióca - Hirudo medicinalis 3 • 6. Gammaridae 4 7. Folyami rákok - Astacidae Kövi rák - Asiacus torrentium 6 * 8 Erezett kérészek - Heptageniidae 6 9. Leptophtebiidae 6 * * 10. Teleszkópszemű kérészek - Baetidae 4 * • * * * 11. Hegyi szitakötők - Cordulegasteridae 10 * 12. Hengeresszámyú álkérészek - Leuctridae 10 * * 13. Zöld álkérészek - Chloroperlidae 10 * 14 Közepes álkérészek - Perlodidae 10 * • 15. Nagy álkérészek - Perlidae 10 • 16. Keresztesszámyú álkérészek-Nemouridae 7 * * 17 Karmosbogarak - Elmidae 5 * * * * 18. Rétbogarak - Scirtidae 5 * • 19. Felhösszámyú partifátyolka Osmylus fulvicephalus * 20. Sisakos tegzesek - Sericoslomatidae 10 * * 21. Goeridae 10 * 22. Glossosomatidae 7 • 23. Polycentropodidae 7 • * 24. Törpetegzesek - Psychomyidae 6 * 25. Szövőtegzesek - Hydropsychidae 5 * * * 26. Mocsári tegzesek - Limnephilidae 5 * * * • * • 27. Hosszúcsápú tegzesek - Odontoceridae 10 * 28. Púposszúnyogok - Simuliidae 3 * • 29. Bögölyök - Tabanidae 3 * 30. Árvaszúnyogok - Chironomidae 2 * 31. Egyébb kétszárnyúak - Diptera Tutaj os szúnyogok - Dixidae 2 * * Vízminőségi osztály IIA I.A I.C IIA IC 111, A Köszönetnyilvánítás Jelen munka az OTKA T042646-OS számú pályázatának támogatásával késztllt. Irodalom Csányi, B. (1997): Módszertani kézikönyv a vízi makroszkópikus gerinctelen (makrozoobenton) élőlényegyüttessel végzett biológiai vlzminősítés céljára. - V1TUK1 Rt. Budapest Fitter R., Manuel R. (1986): Freshwater life. - Collins, London Kondor K. (1991): Vlzbiológiai vizsgálatok a soproni Rák-patakban és mellékágaiban - Szakdolgozat Kovács K. (2002): Jelentés a Rák-patak hidrobiológiái vizsgálatáról Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Kovács K. (2004): A Rák-patak és mellékágainak gerinctelen makrofaunája (Soproni hg„ Hidegvízvölgy) Hidr.Közl. XLV/5-6. p. 69-70. Kriska Gy. (2003): Az édesvizek és védelmük - Műszaki Kiadó Kriska Gy. (2004): Vízi gerinctelenek. Élő Világ Könyvtár. Kossuth K. Change of invertebrate macrofauna in conjunction with actual bottom conditions and human disturbances in Rák stream (Soproni mountain) K. György, Gy. Kriska, Bardóczyné Székely Emőke Abstract: Invertebrate macrofauna was studied along Rák stream in conjunction with actual bottom conditions and human disturbances. The results show that the varied bottom conditions and the low level of human disturbances are most important factors in appearance of diverse invertebrate macrofauna and in appearance of good biological water quality. Keywords: Rák stream, biological monitoring, invertebrate macrofauna
