Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
41 száradt a patak. Az alap-vízhozam évszakos dinamikája mellett egy jellegzetes napi dinamika is kimutatható, ami nyáron a vegetáció párologtató hatásával hozható összefüggésbe (Gribovszki et. al. 2003). Az összegyülekezés gyorsan lezajlik a vízgyűjtőben, az árhullámok néhány percen belül megjelennek, gyorsan le is csengenek (Gribovszki et. al. 2003). A 2004. júniusi mérés adatai szerint a forrástól a kutatóházig 0,23 I s '-ról, 8,65 I s '-ra nőtt a vízhozam. Kapcsolat a felszín alatti viztestekkel: A patak 16+150 km szelvényében 2002-ben létesített talajvíz-figyelő kútsor megfigyelése alapján szoros és zavartalan (Kiss, 2003). A folyó folytonossága: Csak a Kutatóház szelvényében szakítja meg egy 50 cm-es lépcső, de két mellékvölgyben (Farkas-árok, Vadkan-árok) egy-egy vízhozammérő műtárgy került elhelyezésre, melyből a hordalék csak szakaszosanjut tovább. Morfológiai viszonyok A folyó mélységének és szélességének változékonysága: A szélesség a forrástól a legalsó szelvényig 0,30- 1,40 m-ig, a közepes mélység 1,3- 4 cm-ig változott (7. táblázat). A mederágy szerkezete és anyaga: A nagyobb vízhozamú zúgó jellegű szakaszokon, ahol a patak keskenyebb és nagyobb sebességű, már megfigyelhető a meder-páncélozódás (pl. Rák-patak 11+850-es szelvény). A medence jellegű sekély esésű szakaszokon a mederanyag legnagyobb részben homok (pl. Vadkan-árok 0+500-as szelvény) bár vannak rövidebb iszapos jellegű szakaszok is. Ezek alapján a vizsgált terület mederaljzata dominánsan durva szemcseméretű anyag (7. táblázat). A parti sáv szerkezete: A felső szakaszokon nem jellemezhető igazán, mert a patak szurdokvölgyben kanyarog és nincs kísérő lágyszárú vegetáció. A laposabb részeken, ahol a völgy kissé kiszélesedik, a patak már középszakaszjelleget vehet fel (ez a geomorfológia miatt lehetséges), különösen igaz ez a Vadkan-árokra (Jankó, 2003). Ezeken a szakaszokon a patakmeder közvetlen környezetén kívül is megjelenik a vízkedvelő növényzet (kb. 1,5 - 2m-es szintkülönbségig a pataktól), a terepviszonyoktól függő szélességben. Majd egy keskeny átmeneti zóna után, a területre jellemző klímazonális vagy kultúr-társulás jelenik meg (7. ábra). A parti sáv szerkezete (VA 0+500) Gyertyános Bükkös Lucfenyves Égerliget (Aegopodium alnetum) Erdei aljnövényzet _ r^/um V.; AtmeoctizÓ M Vlzkedvelö növényzet határa Patakmeder környezete Vízkedvcló növfeyzet l m — I ra — j m — Erdei aljnövényzet (Melica uniflora, Carex pilosa Átmeneti zóna (Rubus frvticosus. Lamhan sp.) Középvizi meder (patakigy) i (Pelasilej hybritha Aegopodium podagraria Impaííens noü-4angtrz DriopUrii fdtx-mai) 1. ábra. A parti sáv szerkezete A biológiai elemekre hatással levő kémiai és fizikaikémiai elemek Hőmérsékleti viszonyok: A patak csak a part mentén fagy be fenékig. A 2004. júniusi mérés adatai alapján a forrástól az alsó szelvényig haladva a kezdeti évi középhőmérsékletnek megfelelő vízhőmérséklet folyamatosan felveszi a levegő hőmérsékletét. A temperált változás oka a vízfolyás menti folyamatos talajvízutánpótlás és az erdővegetáció árnyékoló (pufferoló) hatása (7. táblázat). Oxigén ellátottsági viszonyok: Az oxigén ellátottsági viszonyokjellemzésére csak pontszerű mérések állnak rendelkezésre, de ezekből is megállapítható, hogy a telítettség közel 90-100 %-os a nagy turbulencia miatt. Csak egyes meleg nyári időszakokban süllyedhet a lassú folyású részeken 70-80 %-os szintre. Sótartalom, savasodási állapot: A pH és vezetőképesség értékek a csapadékoktól függően (árhullámok hatása) és évszakos szinten is változnak, de napi dinamikájuk is kimutatható (Kiss, 2003). A pH a forrástól lefelé kissé emelkedik, míg a vezetőképesség nő. A jelenség nem a szennyezéssel, hanem a terület geológiájával ill. a korábban itt folyó bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe. A sóháztartást vizsgálva a terület a béta-oligohalobikus, híg édesvíz kategóriába sorolható (Németh, 1998; Felföldy, 1981), az ionösszetételt vizsgálata szerint a kalcium-magnézium hidrokarbonátos jelleg az uralkodó. Tápanyag viszonyok: A vizsgált időszakban majd mindegyik mintavételi hely ammóniumion tartalma, a kiváló kategóriára jellemző 0,2 mg I' 1 (az MSZ 12749 szerint) érték alatt maradt. A nitrát-ion szempontjából már rosszabbnak mutatkozik a vízminőség. 1 mg l"'-ig kiváló, 5 mg f'-ig jó, 10 mg l"'-ig tűrhető minőségű vízről beszélünk. Az 1 mg r'-es értéket minden esetben meghaladja mindegyik mintavételi hely. Az összes foszfor tartalom esetében korábbi adatokat figyelembe véve mindegyik minősítési kategória megjelenik. A Vadkan-árokban I-IV. vízminőségi kategóriák fordulnak elő, a Rák-patak felső szakaszánál II. - V. minősítésű a víz, míg a legrosszabb képet III. - V. a Rák-patak alsó szakasza mutatja (Kiss, 2003). Különleges szennyezőanyagok A biológiai elemekre hatással levő egyéb kémiai elemek közül csak egy-két pontszerű mérés eredménye áll rendelkezésünkre. Ezek alapján nem valószínűsíthető jelentő szennyezés. Az eddigi vizsgálatok alapján, a területen tanulmányozott kisvízfolyások vízminősége a legtöbb paraméter esetében jó, sőt kiváló, mégis referenciaterületnek való jelölésükhöz további vizsgálatok szükségesek. Irodalom: Böhm A. -Szabó M. (ed.) (2001): Vizes élőhelyek a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata, KOM, Budapest. Danszky I. (ed.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújitási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. "I. Nyugat-Dunántúl erdőgazdasági tájcsoport", Budapest, OEF Felföldy L. (1981): A vizek környezettana, Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 290p. Gribovszki Z. (2000): Erdősük kisvizgyűjtők vízfolyásainak hordalékszállítása, doktori (PhD.) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, p. 115. Gribovszki Z.-Kalicz P.-Kucsara M. (2003): Erdővel borított kisvizgyűjtők lefolyási jellemzői. Előadás a Magyar Hidrológia Társaság
