Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

37 Az algaprodukció az algás tóban magasabb volt, mint az extenzív halastóban, ezt támasztja alá a kissé magasabb klorofill-a tartalom, illetve a szignifikánsan nagyobb (P < 0,05) elsődleges termelés. A társulás légzés az algás tóban szintén szignifikánsan (P < 0,05) magasabb volt, mint a halastóban, ami az intenzív halastóból érkező nagy mennyiségű szervesanyag tartalom bomlásával magyarázható. Az alga biomassza és a szerves lebegőanyag aránya mindkét tóegységben kiemelkedően magas volt, lényegesen meghaladta a halastavakrajellemző arányokat. 3. táblázat: A kísérleti rendszer vízminőségi paraméterei Intenzív haltermelő medencék Algás tó Halastó Viz tartózkodási idő (nap) 0,09 1,9 3,2 Vízminőségi paraméterek: NH4-N (mgl"') 5,67*2,35 ' 5,32*2,95 * 2,68*2,47" NOj-N (mgl ') 0,52±0,51 ' 0,25±0,33 6 0,93±0,82

c NO,-N (mgl1) 1,44*0,59 " 1,14*0,42" 2,11 ±0,83' TIN (mgl"') 8,18±2,23 * 7,73±2,49 *•" 6,32±2,31 " PO«-P (mgl"

1) 2,38±0,78 1 2,00±0,87 "'" 1,66*0,87" BOI, (mgl'

1) 91,6*23,2 " 57,7± 18,65 b 39,6*12,7 c Szerves lebegőanyag (mgl"') 147*67,9" 86,4*34,2 " 84,3*24,4" Klorofill-a (ng I ') 765±601 ' 670*428 * Alga biomassza-szerves lebegőanyag arány (%) 44,3 39,7 Elsődleges termelés (g C m"

2 d~') 16,91*8,88 12,60*5,37 Társulás légzés (g C m"

J day-') 15,06*8,40 10,83*4,95 A rendszer algás tavára egyaránt a magas jellemző volt az elsődleges felépítő folyamatok és a bakteriális lebontás nagy sebessége. A halastóban zajló folyamatokra a szervetlen nitrogén formák oxidációja volt inkább a jellemző. Az algás tóban bekövetkező kismértékű összes szervetlen nitrogén tartalom csökkenés azzal magyarázható, hogy az algák általi tápanyag felvétel csak kis mértékben tudta csökkenteni a mikrobiális bontás következtében felszabaduló ammónium tartalmat. Ezzel szemben a halastóban bekövetkezett nagyobb mértékű összes szervetlen nitrogén tartalom csökkenés esetében ammónium volatilizáció és denitrifikáció valószínűsíthető. Ezt támasztja alá a két tóegységre jellemző oxigénviszonyok eltérő alakulása. Az algás tóra hosszú éjszakai anaerob periódusok voltak a jellemzőek, ami gátolhatta az ammónium oxidációját, ezzel szemben az éjszakai mesterséges levegőztetés a halastó vizének oxigén tartalmát nem engedte kimerülni, ugyanakkor az intenzív levegőztetés elősegítethette az ammónium elillanását is (Gross és mtsai., 1999). A vízkezelő rendszerek működésében az algák szervetlen tápanyag felvétele mellett jelentős szerepet töltenek be a bakteriális lebontás, a heterotróf szervezetek fogyasztása és a denitrifikációs folyamatok, ezért fontos az ilyen vízkezelő rendszerek oxigén viszonyainak a szabályozása, az aerob környezeti feltételek megteremtése akár mesterséges levegőztetéssel is. Összességében megállapítható, hogy az intenzív halas medencék, az algás tó és az extenzív, nem takarmányozott halastó kombinációjából álló rendszer lehetővé tette az intenzív haltermeléssel kibocsátott tápanyagtartalom részleges hasznosítását és a kezelt elfolyóvíz visszaforgatását. A kombinált rendszer a működése során képes volt a haltermelés igényeinek megfelelő vízminőség fenntartására. Irodalom Borowitzka M.A., 1998. Limits to growth. In: Wastewater treatment with algae, Wong Y-S. and Tam N.F.Y, (eds), Springer, Berlin, Germany, 203-226. Cromar N.J., H.J. Fallowfield and N.J. Martin, 1996. Influence of environmental parameters on biomass production and nutrient removal in high rate algal pond operated by continuos culture. Water science and Technology 34(11): 133-140. Gál D., Szabó P., Pékár F. and Váradi L., 2003. Experiments on the nutrient removal, retention and discharge of a pond ecosystem. Hydrobiologia 506(1): 767-772. Gross, A., C.E Boyd and C.W Wood, 1999. Ammonia volatilization from freeswater fish pond. Journal of Environmental Quality, 28: 793-797. Knösche, R., K. Schreckenbach, M. Pfeifer and H. Weissenbachm, 2000. Balances of phosphorus and nitrogen in carp ponds. Fisheries Management and Ecology, 7: 15-22. McConnel, W.I., 1962: Productivity relations in carboy microcosm. Limnol. Oceanogr., 7: 335-343. Oláh J., Szabó P., A.A. Esteky and S.A. Nezami, 1994. Nitrogen processing and retention in Hungarian carp farm. Journal of Applied Ichthyology, 10: 335-340. Schreckenbach, K., R. Knösche, H. Wedekind, M. Pfeifer, H. Weisenbach, Janurik E., Szabó P., 1999. Pond management and aquaculture. Institute für Binnenfisherei e. V. Potsdam, Sacrow. Project report, 34 pp. Travieso L., R. Borja, E. Sanchez, F. Benitez, R. Duperion and V Valiente, 1996. Chlorella vulgaris growth on pretreated cane sugar mill waste. Bull. Environ. Contam. Toxicol. 57: 986-992. Experiences on the operation of a combined aquaculture-algae system Gál Dénes - Rónyi András - Váradi László Research Institute for Fisheries, Aquaculture and Irrigation, Szarvas, Hungary Abstract: A combined aquaculture-algae system was developed for the purification and re-use of effluent water from intensive fish production in a high-rate algal pond. The integrated system operated as a closed system, therefore it could reduces water demand through recirculation of the treated water. The partitioned pilot scale experimental system consists of three different compartments: tanks for intensive fish production, an algal pond where the excess nutrients are removed by algae production, and a fishpond where the produced algae biomass is consumed by fish. The objective of this study was to describe and evaluate the nutrient transformation efficiency of the combined system through the analysis of the organic carbon, nitrogen and phosphorus budgets.