Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
38 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. A Kerka kisvízfolyás áradás utáni ökológiai állapotfelmérése Gór Dénes, Deák Csaba, Varga Éva, Gyulai István, Lakatos Gyula DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A 2002 nyarán elkezdett Kerka referenciális kisvízfolyás vizsgálatát, 2003 és 2004 júliusában megismételtük. A mintavételt, az előző két évben kijelölt helyeken végeztük, valamint, a kisvízfolyás szlovéniai szakaszán további két új mintavételi hellyel egészítettük ki. Az idei mintavétel során áradás utáni állapotokat figyeltünk meg. A kapott információk alapján a mintavételünk előtt két héttel áradás volt a Kerkán. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatokat az előző éveknek megfelelően végeztük. A helyszínen mértük a vízmélységet és átlátszóságot, vízhőmérsékletet, pH-t, oldott oxigén tartalmat és telítettséget, valamint elkészítettük a vízi növényzet fajlistáját. A laboratóriumban további vízkémiai vizsgálatokat végeztünk (nitrit, nitrát, ammónia, KOI,MH, orto-foszfát, lebegőanyag és a klorofill-a koncentráció meghatározás). A helyszínen gyűjtött vízi növényzet víz alatti száráról élőbevonat mintákat vettunk, további laboratóriumi feldolgozás céljából, az ökológiai állapot meghatározásához. Az azonosított vízinövényekre alkalmaztuk a Simon és a Borhídi-féle természetvédelmi értékelemzést. Vizsgálataink célja az volt, hogy az áradás milyen hatást gyakorolt a kisvízfolyás vízkémiai sajátosságaira, a vízi növényzet fajösszetételére és az élőbevonat NTPI mutatói által meghatározható ökológiai állapotra. Kerka, perifiton, áradás, ökológiai állapot Kulcsszavak: Bevezetés Az EU Viz Keretirányelv (VKI) előkészítő munkájában referencia helyként kijelölt Kerka kisvízfolyás vizsgálatára első alkalommal 2002 nyarán vállalkoztunk. Az előző évi vizsgálatokat 2003. és 2004. júliusában megismételtük. Az idén, a kapott információk alapján a mintavételünk előtt két héttel áradás volt a Kerkán. A poszter a Kerkán azonosított vízi növényzet florisztikai feldolgozásának és a kis vízfolyás vízkémiai vizsgálatának az eredményeit szemlélteti. Az azonosított növény fajokat természetvédelmi kategóriákba soroltuk, Simon (1988) és Borhidi (1993) értékelőrendszere alapján. Elvégeztük a vízi növényzet epifitikus perifitonjának vizsgálatát, és az értékelésnél felhasználtuk a nem-taxonómiai perifiton paramétereket (NTPI) az ökológiai állapot meghatározásához. A kapott eredményeket öszszehasonlítottuk az előző kétévi adatsorral, amelyekből kiderült, hogy az áradás hatására hogyan változott a vízi növényzet fajösszetétele az egyes mintavételi helyeken, valamint a kis vízfolyás teljes magyarországi szakaszán, illetve, milyen természetvédelmi kategóriákba sorolhatók. Az epifitikus perifiton adatok összehasonlításával, pedig következtetni tudtunk, hogy az áradás milyen hatást gyakorolt az ökológiai állapotra. Anyag és módszer A helyes monitorozási elveket követve, ugyanabban a vegetáció periódusban és ugyanazon mintavételi helyeken végeztük el az ismételt vizsgálatokat. A kisvízfolyás szlovéniai szakaszán további két új mintavételi helyet jelöltünk ki. A szlovéniai szakaszon az első mintavételi hely Cepincinél (N 46° 51,562' E 16° 12,654') a forrástól körülbelül nyolcszáz méterre található, ahol a mederben vaskiválásos vizet figyelhettünk meg. A második mintavételi helyet Markovcinál (46° 49,852' E 16° 14,730*) jelöltük ki. A magyarországi szakaszon, Bajánsenyénél a közúti híd után jelöltük ki az első mintavételi helyet (N 46°47,883' E 016°22,869'). A második mintavételi hely (N 46°43,992' E 016°30,555') Csesztreg község után található és a meder az előzőhöz viszonyítva már kevésbé természetes állapotú. A harmadik mintavételi hely Lentinél a közúti híd után helyezkedik el (N 46°37,572' E 016°33,093'), ahol a meder antropogén jellegétől függetlenül sok vízinövényfajt tudtunk azonosítani. A szécsiszigeti hídnál kiválasztott mintavételi helyen (N 46°34,409' E 016°35,870') zavart állapotot figyelhettünk meg. Az előzővel szemben az ötödik, kerkaszentkirályi mintavételi helyen (N 46°30,0H' E 016°34,614') a kisvízfolyásra a természetes, vízi növénnyel borított szakasz a jellemző. A helyszínen mértük a víz melységét és átlátszóságát, meghatároztuk a vízminták hőmérsékletét, pH-ját, vezetőképességét, elektród potenciálját és az oldott oxigén koncentrációját és telítettségét. Laboratóriumban a lebegőanyag tartalom mellett, a fontosabb kationok és anionok, tápanyagok (N és P formák) koncentrációját, a szerves anyagterhelést (KOI,Mn) és az a-klorofill tartalmat határoztuk meg. A növények víz alatti részéről élőbevonat mintát vettünk. Florisztikai és cönológiai vizsgálatokat végeztünk, valamint az edényes növényekre alkalmaztuk a Simon-féle természetvédelmi érték elemzést (Simon, 1988), és a Borhidi-féle természetességi értékszám szerinti besorolást (Borhidi, 1993). Az élőbevonat tömeg viszonyainak vizsgálata, a klorofill-a koncentrációjának mérése mellett, meghatároztuk a hamu és a szerves anyag tartalmat, valamint számoltuk az autotrofítási indexet (AI). A perifiton nem - taxonómiai mutatóit (kategória, csoport, típus, jelleg) használtuk fel az ökológiai állapot meghatározásához (Lakatos et al., 2002). Az eredmények ismertetése és értékelése A 2004. júliusi mintavétel során 30 vízinövény-fajt tudtunk azonosítani, míg az előző évben 38-at, 2002-ben pedig 32-t. A növényfajlista alapján a legtöbb helyen azonosított növény a Scirpus sylvaticus, amelyet csak a cepinci és a csesztregi szakaszon nem sikerült megtalálni. Az elmúlt két évben mind az öt helyen megtaláltuk a Phalaroides arundinacea-t, ami az idén a bajánsenyei és a két új szlovéniai mintavételi hely kivételével ismét mindenütt megtalálható volt. Továbbá négy helyen fordult elő Sparganium erectum, az előző éveknek megfelelően. Öt új vízinövényfajt tudtunk azonosítani, a Caltha palustris a cepinci mintavételi helyen azonosítottunk. A legtöbbb faj a bajánsenyei (16), a lenti (14) és a szécsiszigeti (6) mintavételi helyről tünt el. 1. táblázat Mintavételi hely 2004. 07. 07. Hőmérs. (°C) PH Vezetőké pess. (uS/cm) o 2 (ppm) O, telítettség % klo-a mg/m 1 KeOl Cepinci 18,2 6,76 133 3,1 46 0,4 Ke02 Markovci 17,5 7,34 193 3,2 41 0,1 Kel Bajánsenye 20,3 7,28 218 3,0 35 1,6 Ke2 Csesztereg 19,8 7,60 202 3,5 42 1,3 Ke3 Lenti 19,6 7,35 247 3,3 36 1,8 Ke4 Szécsisziget 19,3 7,65 440 3,4 40 2,8 Ke5 Kerkaszkirály 21,6 7,81 575 3,6 36 3,6 A kisvízfolyás pH-ja a torkolat felé emelkedik, és öszszességében az enyhén lúgos tartomány a jellemző. A Kerka vezetőképessége az előző évekhez képest magasabb, és az előző kétévi adatsornak megfelelően Lenti után jelentősen emelkedik, ami külső terheléssel magyarázható. Cepincinél mértük a legnagyobb oxigén telítettséget. A mért planktonikus klorofill-a kocentráció Kerkaszentkirály felé emelkedik, és az előző évekhez képest igen alacsony.
