Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

35 Köszönetnyilvánítás A kutatómunka a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának (Debrecen) felkérésére indult meg, s az anyaggyűjtés is támogatásukkal folyt, amiért személy szerint dr. Aradi Csaba igazgatót illeti köszönet. A feldolgozás és az értékelés az AGRION 2000 Bt. (Debrecen) keretében történt. Irodalom Dévai Gy. (szerk.) 1992: Vízminőség és ökológiai vizminősltés. - Acta bíol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4: 240 pp. Dévai Gy. - Miskolczi M. 1987: Javaslat egy új környezetminősltő értékelési eljárásra a szitakötők hálótérképek szerinti előfordulási adatai alapján. - Ada biol. debrecina 20(1986-1987): 33-54. Dévai Gy. - Miskolczi M. 1999: Adatok az Ölyvös szitakötő-faunájához (Odonata). - Studio odonalol. hung. 5: 5-13. Dévai Gy. - Miskolczi M. 2000: A szitakötőkkel (Odonata) végzett közösségszintü biodiverzitás-monitorozás eredményei a Tisza-mente Tiszabercel és Balsa közötti szakaszán (MNBM Program, Pilot Projekt). - Studta odonalol. hung 6: 27-54. Dévai Gy. - Miskolczi M. - Pálosi G. - Dévai 1. - Harangi J. 1994: A magyarországi szitakötő-imágók (Insecta: Odonata) 1982-ig közölt előfordulási adatainak bemutatása UTM hálótérképeken. - Studio odonalol. hung. 2: 5-100. Marosi S. - Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. - MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp., 1 térképmelléklet. Marosi S. - Szilárd J. (szerk.) 1969: A tiszai Alföld. - Akadémiai Kiadó, Bpest, 383 pp., 7 ábramelléklet, 12 képtábla, 1 térképmelléklet. The comprehensive characterization of the creek Ölyvös (Hungary) as a typical small and close-to-natural lowland watercourse Dévai, Gy.' - Müller, Z.

1 - Miskolczi, M.' - Dévai, I

3 - Wittner, I.

4 ' Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér I, H-4032. Debrecen, HUNGARY 2Hortobágy National Park Directorate, Sumen u. 2, H-4024. Debrecen, HUNGARY 3 Wetland Biogeochemistry Institute, Louisiana State University, Balon Rouge, LA 70803-7511, USA 'Department of Zoology, College of Nyíregyháza, Sóstói út 31/b, H-4400. Nyíregyháza, HUNGARY The paper summarises the results of surveys and examinations which have the aim to reveal the state of environmental quality and the composition of dragonfly assemblages of a typical, fast flowing watercourse called Ölyvös, located in the eastern part of the Great Hungarian Plain and considered as a creek according to the ecological water body typology. On the basis of detailed investigations the authors evaluate and qualify the three examined stretches of the creek Ölyvös and the whole watercourse as the first class biotope from ecological and conservational points of view. Finally they have worked out a proposal in order to initiate a protection procedure. Ölyvös (Hungary) lowland creek, environmental quality state, dragonflies (Odonata), biotope evaluation. Abstract: Keywords: Kombinált alga-hal vízkezelő rendszer működésének tapasztalatai Gál Dénes, Rónyai András és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A kombinált alga-hal vízkezelő rendszer az intenzív haltermelésből származó elfolyóvizek kezelésére és újrafelhasználására kialakított kísérleti rendszer. A kombinált rendszer három részből állt: intenzív halnevelő medencékből, egy algás tóból, ahol az intenzív haltermelő medencék elfolyóvizének tápanyag tartalmát algák hasznosftották és egy extenzív halastó egységből, ahol az előző egységben megtermelődött algabiomasszát halak fogyasztották. A kísérleti rendszer zártan üzemelt, a kezelt vizet visszaforgattuk az intenzív haltermelő medencékbe. Célunk a kombinált rendszer tápanyagforgalmának feltárása a szerves-anyag, a nitrogén és a foszfor mérleg vizsgálatával, valamint az elsődleges termelés értékelésével, vízkezelés, akvakultúra, szervesanyag, nitrogén, foszfor, elsődleges termelés, algaprodukció. Kulcsszavak: Bevezetés A hazai haltermelésben is egyre nagyobb jelentősebb az intenzíven, kis területen, magas népesítési sűrűségben nevelt értékes halfajok előállítása. Azonban a működő haltermelő rendszerek egy részében ún. átfolyó-vizes technológia következtében, a haltermelésre már nem alkalmas víztömeget elengedik, amely az egyébként is terhelt természetes vizeink állapotát tovább rontja. Erre a problémára jelenthet megoldást, ha az intenzív haltermelésből távozó hulladék tápanyagokat egy extenzív halastóban, egy újabb haltermelési ciklusban hasznosítjuk, így kezelve az elfolyóvizet és egyúttal növelve a haltermelés transzformációs hatékonyságát is. Az intenzív és extenzív tavak kombinációjával létrehozott haltermelő rendszer már előzőleg bizonyította, hogy számottevően képes csökkenteni az intenzív haltermelés tápanyag kibocsátását, elsősorban az extenzív halastó magas tápanyag feldolgozó és retenciós kapacitása révén (Gál és mtsai., 2003). Különböző eredetű szennyvizek, illetve tápanyagokkal terhelt elfolyóvizek kezelésére ún. algamezős tavakat (high rate algal pond) használnak (Cromar és mtsai., 1996). Az intenzív haltermelés által kibocsátott elfoIyó-vízben jelentős mennyiségű szervetlen tápanyag található, amelynek a feldolgozásában az autotróf szervezetek vesznek részt. Az elsődleges és másodlagos termelő és lebontó folyamatok az extenzív halastóban egymás mellett mennek végbe. Az előzetes koncepciónk szerint, két különálló egység kialakításával, egy algás tó és egy extenzív halastó gyorsíthatjuk a termelő és fogyasztó folyamatokat. Az algás tó esetében az algaprodukció számára biztosítunk optimális feltételeket, így növelve az elsődleges termelés sebességét. Az algaprodukció által létrehozott szervesanyag tömeg táplálékul szolgálhat a következő halastó egység fogyasztói számára. Feltételeztük, hogy a haltermelő és az algás vízkezelő egység kombinációjával növelhető a halbiomasszába beépített tápanyagok aránya. Célunk, hogy meghatározzuk a kombinált haltermelő rendszer tápanyagmérlegét, az alga-hal vízkezelő rész tápanyag feldolgozó képességét és az elsődleges termelés sebességét. A vízkezelő rendszer alkalmazhatóságának felmérése érdekében a rendszer mindhárom elemében nyomon követtük a vízminőség változásait. Anyag és módszerek Az intenzív haltermelésből származó elfolyó-vizek kezelésére és újrahasznosítására kifejlesztett kombinált haltermelő-algás rendszer három részből állt: intenzív halnevelő medencékből, algás tóból, ahol a víz szervetlen tápanyag tartalma az algaprodukció által csökken, illetve egy halastó egységből, ahol az algabiomasszát a halak fogyasztják (1. ábra). A kísérleti rendszer működésének fö paraméterei az 1. táblázatban találhatóak. Az algás tóban halnépesítés nem történt. A tó vizét a magas algabiomassza következtében lecsökkent transzparencia (Secchi átlátszóság 15-20 cm) miatt, hogy elkerüljük az algák ún. önárnyékoló hatását (Borowitzka, 1998) állandóan kevertük. A víztest keverését egy, a