Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés (Cselőtei László: A mezőgazdaság vonzásában. Ismerteti: Vágás István)
36 HIDROLÓGI AI KÖZLÖNY 2005 . 8 S . ÉVF. 1. SZ. Microclimate and transpiration of reed stand with different water levels An da, A. - Boldizsár, A. Abstract: Investigations on microclimate of reed canopies standing in the lake Balaton and on places without water cover were carried out at Keszthely-bay, between the locations of Keszthely and Fenékpuszta. The air temperatures and humidity of the air inside the stands constituted the aim of the study. The combined sensors were placed at about 1.5 m from the surfaces. The frequency of the sample taking was two seconds. Results were analysed by averaging these samples in 10 minute intervals. In daily average the reed standing in the water was 0.5-1.5°C warmer than that of the plant's air temperature growing without water cover. The humidity inside the reed stand developing in the lake was always 10-20 % greater than humidity in "dry" canopy. The cause of more wet air is not only the lake evaporation, but the increased transpiration of plants living in the lake. We registered higher water loss of reed standing in the Lake Balaton in spite of less plant density of this ecosystem ANDA ANGÉLA tanszékvezető egyetemi tanár, 2003-tól az MTA doktora (földrajztudomány). Főbb kutatási területei: mikroklíma közelítései; növény-viz kapcsolat, öntözési időpont előrejelzés; jégverés szimuláció és hatásvizsgálat; modellezés. BOLDIZSÁR ANETT biológia szakos tanár (PTE, TTK) és környezetmérnök (PTE, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar), jelenleg nappali tagozatos PhD hallgató. Kutatási területe: a balatoni nádasok párolgásának, környezeti feltételeinek elemzése, mikroklíma szimuláció. Könyvismertetés Cselőtei László: A mezőgazdaság vonzásában Agroinform Kiadó, Budapest, 2004. Formátuma: 16,5 x 24 cm. 333 oldal, ábrákkal és táblázatokkal, részletes, a szerző publikációit is tartalmazó irodalomjegyzékkel. A könyv a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottság s a Szent István Egyetem közreműködésével készült. A szerző dr. Cselőtei László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1954 és 1994. között a Kertészeti Tanszék vezetője, majd kutató-professzor Gödöllőn. Szűkebb tudományterülete: a kertészet (zöldség-termesztés), és a mezőgazdasági vízgazdálkodás (öntözés). A könyv a szerzőnek a változó idők sodrában, a mezőgazdaság vonzásában lefolyt eddigi életéről úgy szól, ahogy azt - legjobb emlékezete szerint - megélte. Élményekben gazdag gyermek- és ifjúkor után 1947-ben kertészmérnökként indult a termelésben és termelés-irányításban, majd 1951-től a termesztési tanszéken lett oktató, és kutató. 1954-től a Gödöllői Egyetem Kertészeti Tanszékén oktatóés kutató munkáját már a mezőgazdasági mérnökképzés feladatai befolyásolták. Később, dékán- és rektorként fordíthatott figyelmet a tanszékek és karok tevékenységének összhangjára, szintézisére. 1953-tól a Magyar Tudományos Akadémia különböző testületeiben hasonló szemlélettel igyekezett részt venni. Oktatási, tudományos és szervezési tapasztalatait hasznosította akkor is, amikor 1975-től 15 éven át országgyűlési képviselő, s a Mezőgazdasági Bizottság elnöke volt. írásaiból kitűnik, hogy a mezőgazdasági mérnökképzést, vele a magyar mezőgazdaságot, s benne azokat az embereket kívánta szolgálni, akikkel, és akikért élünk. A könyv előzményei a szerző szerint azok a beszélgetések, amelyek az elmúlt idők történéseiben arról szólnak, hogy az adott helyzetben mit kellett volna, és mit lehetett cselekedni ahhoz, hogy a dolgok lehetőleg a jónak tartott módon alakuljanak. Az ezekkel kapcsolatosan keletkezett írásaiból válogatott a szerző, s ezeket kiegészítve kívánta életét és működését áttekinteni. A könyvben a következő fejezeteket találjuk: 1. A gyökerek. 2. A gyermekkor és az ifjúság, 1925-1943. 3. Az érettségitől a Gödöllői Egyetem Kertészeti Tanszékéig, 1943-1954. 4. Az első 10 év a Kertészeti Tanszéken, 1954-1964. 5. A második 10 év a tanszéken, 1964-1974. 6. Újabb 15 év a tanszéken, 1975-1990. 7. Újragondolás és szintézis, 1990-1994-2000. 8. 2000. után. 9. Mások a szerzőről. A könyv - utószavát követően - idézi Illyés Gyula: „Óda a törvényhozóhoz" c. költeményét. Az előzőkben említett fejezetek rövidebb cikkek, tanulmányok, irodalmi hivatkozások gyűjteményeiből állnak. Ebben az ismertetésben ezek közül csak egyesekről szólhatunk részletesebben. így fontosként emelhetjük ki a Dégen Imrére emlékező ,JLmber, szakember, vezető ..." c. tanulmányt, amely egyébként a Hidrológiai Közlöny 2001. évfolyamának 189-192. oldalán jelent meg. Ugyancsak érdekesek azok a leírások, amelyek felvételi bizottsági, államvizsga bizottsági tárgyalásokról szólnak, amelyekben különböző személyes összeköttetések felhasználásával sikerült egyes egyetemi hallgatókat az eredeti - osztályszemléletű, vagy besúgásokon alapuló - javaslatokkal szemben felvételhez, vagy diplomához juttatni. Az országgyűlési - elsősorban bizottsági - tárgyalások könyvben idézett anyaga igazolja a szerző reform-szemléletét, a mezőgazdaság vízügyekhez fűződő kapcsolatát. „Fontos feladatunk, hogy az ország földjének mintegy 11 %-át, több mint egymillió hektárt kitevő összes termelésből kivont területet, ahol csak lehet, mezőgazdasági célra is minél jobban hasznosítsuk"- állapítja meg. „Az oktatás, a kutatás, az igazgatás, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő más intézmények és szervezetek szakembereivel együtt ők a legfontosabb letéteményesei a mezőgazdaság fejlesztésének". Az 1989. évi Alkotmány parlamenti vitájában mondta: „El kellene érni, hogy már a választás előkészületei során is csökkenjen közéletünkben a retorika, kevesebb legyen a szólam, több a józan program, a világos állásfoglalás"... „Azt kívánom, hogy ezt az Országgyűlést a békés fejlődés építőjeként őrizze meg a majdani emlékezet". Illyés Gyula szavait idézi a könyv: Üdvözlet, s hála hát A törvény- és a fény-hozóknak Kik - hol máglyán, hol gúnykacajon át S elbukva is! - előretörnek S tán nem is tudva hová s miért. Dr. Vágás István
