Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. féltük a bevonatot, melyet 300 nm-es lyukbőségü szitán átmostunk és tömörítettünk, majd 70 %-os alkoholban rögzítettünk és tartósítottunk. A konzervált mintákban sztereomikroszkóp segítségével azonosítottuk és megszámoltuk az állatokat. A kövek minden felületét csomagoló papírra rajzoltuk, s a papír súlyának, és az egységnyi csomagoló papír súlyának ismeretében kalkuláltuk a kőfelületet. A köveken élő állatok denzitását ind m 2 kőfelület értékként kalkulál1. táblázat: A vízmélység és néhány vízminős tuk. Feltételezve, hogy a kövek a legnagyobb felületükkel fekszenek a kőszórásban, a legnagyobb felületet tófelületként tekintettük, s így az állatok denzitását ind m'

2 tófelületként is kalkuláltuk. A mintavétellel párhuzamosan mértük a vízmélységet és a Secchi átlátszóságot, valamint a pH-t, vezetőképességet, oldott oxigént és a hőmérsékletet Horiba U 10 vízminőség vizsgáló készülékkel. Merített vízmintából aklorofilit mértünk metanolos extrakció után. ;i paraméter alakulása (minimum-maximum) A mintavétel időpontja VízmélySecchiVízhőmérsékpH VezetőOldott oxigén Planktonikus ség átlátszóság let CO képesség (pS cm'

2) koncentráció a-klorofill kon(cm) (cm) képesség (pS cm'

2) (mg r') centráció (jig I"

1) Május 37-133 k 19,0-22,5 8,48-8,70 741,7-766,3 8,41-10,43 2,69-16,47 Július 31-125 31-38 22,0-26,2 8,15-8,49 780,0-797,0 6,27-11,41 4,83-15,01 Szeptember 5-100 5-62 19,5-21,10 8,00-8,23 744,7-781,7 6,38-10,14 2,77-13,68 Október I5*-111 0-110 13,3-15,2 7,74-8,14 770,3-826,3 7,65- 9,55 25,86**-52,23 * Októberben Balatonalmádinál a szokásos mintavételi pont helyen a hajókikötő nyugati részéről vettünk mintát, ott mélyebb volt a víz. •* Tihanynál a szokásos vízmennyiség átszűrése után a kimutathatóság alatt volt az a-klorofill értéke. Eredmények és értékelés A vízszint szeptemberre drasztikusan csökkent, októberben kis mértékben emelkedett (1. táblázat), mely a víz betöményedéséhez, vezetőképességének növekedéséhez vezetett. Októberben tekintélyes különbség volt a tihanyi és a többi mintavételi «.Mijus pontok között, a tihanyi víztest nagy átlátszóságából (Secchi: 111 cm) és csekély algamennyiségéból adódóan. A vihar következtében kialakult igen nagy turbiditás hatására másutt a víz átlátszósága mindössze 0-8 cm volt, melynek következménye az igen magas a-klorofill maximum értéke (1. táblázat). b. Július 1. ábra A köveken élő állatok fajösszetétele (5 %-nál nagyobb rela szeptember, d: október. K=Keszthtly, Sz=Szigliget, T= Összesen 93 állatfajt és egyéb taxont azonosítottunk, melyek közül a vándorkagyló az összes állat 0,64-86,69 %-át, a tegzes bolharák 0-58,81 %-át, a Dikerogammarus fajok 079,40 %-át alkotta. Feltűnő a tegzes bolharák viszonylag alacsony relatív abundanciája és a Dikerogammarus fajok magse relatív abundanciája, amely korábban nem volt jellemző (Muskó 1989, Muskó és Görög 2000, Muskó és mts. 2004). Meg kell azonban jegyezni, hogy jelen tanulmányban más volt a mintavételi módszer, mint a korábbiakban, amikor a vízfelszín közeléből kiemelt kövek felső felületének 10x10 cm-es részéről vettünk mintát. A Bence és Muskó (2004) által megtalált telepes hidroidpolip (Cordylophora caspia) előfordult Keszthelynél és Tihanynál. Májusban viszonylag heterogén a fajösszetétel, Keszthelytől Tihanyig az alsó szinteken a pontokáspi inváziós fajok (vándorkagyló, tegzes bolharák és Dikerogammarus fajok) domináltak, mintavételi helyenként eltérő arányban, de tfv abundanciájú fajok figyelembe vételével) a: május, b: július, c: =Tihany, A=Balaton»lmádi, a=alsó szint, f= felső szint, a vízfelszín közelében is jelentősek. Emellett Keszthelytől Tihanyig jelentős a halpete, Keszthelynél és Szigligetnél az árvaszúnyog lárva, Keszethelynél a Nematoda. Balatonalmádinál az Oligochaeta és az árvaszúnyog lárva (la. ábra). Júliusban olyan sekély volt a víz, hogy Balatonalmádinál csak egy szintről tudtunk mintát venni. A köveken júliusban túlnyomórészt a pontokáspi inváziós fajok alkották a bevonatlakó állatközösséget (lb. ábra). Lényeges különbség volt a felső és alsó szintek között, a felső szinteken a Dikerogammarus fajok domináltak, különösen Keszthelynél és Szigligetnél, az alsó szinten mindenütt a vándorkagyló. A tegzes bolharák visszaszorult az alsó szinten. Szeptemberben nagymértékben visszaszorultak a Dikerogammarus fajok, még mindig jelentős a vándorkagyló, Keszthelynél nincs lényeges különbség a két szint között, Szigligetnél a felső szinten sok a vándorkagyló, Balatonalmádinál előretörtek a kevéssertéjű gyűrűsférgek. (1c. ábra). Szigligetnél d. Október c. Szeptember