Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

9 az alacsony vízállás következtében a felszínközeli kő korábban mélyebben helyezkedhetett el, ennek a következménye ott a vándorkagyló dominancia. Feltűnő, hogy Szigligetnél alig van tegzes bolharák. Keszthelynél a Gastropoda és a Plumaiella sp. (Bryozoa) jelentős, Szigligetnél az alsó szinten pedig a Micronecta sp. pete (Heteroptera) és a Plumalelle sp. Októberben (ld. ábra) már Szigligetnél is csak egy szintről tudtunk mintát venni az alacsony vízállás következtében, Balatonalmádinál pedig átstrukturálták a partvonalat, ezért a hajókikötő nyugati oldaláról vettünk mintát. Keszthelynél nem volt lényeges különbség a két szint között, a pontokáspi inváziós fajok visszaszorultak, helyettük hidra, csigafajok és Daphnia tartós pete fordult elő jelentős arányban a felső szinten, hidra és Daphnia tartós pete az alsó szinten. Tihanynál igen jelentős a tegzes bolharák mindkét szinten, Balatonalmádinál a vándorkagyló mellett a csigafélék, Ostracoda,és Trichoptera jelentősek. Szító és Muskó (2002) az 1996-97-i vizsgálatok során a Chironomidae és Oligocheata kivételével jóval kevesebb állatfajt talált a Balaton köves parti zónájában, vándorkagyló alig voltjelen. 2. táblázat: Kőfelületre vetített összegyedszám (ind. m~

z kőfelület) alakulása 2003-ban (három adat átlaga ± szórás) 0= nincs adat A mintavétel helye A mintavétel szintje Május Július Szeptember Október Keszthely felső 11931± 4776 26642± 7008 35050124178 62851 3631 alsó 19030± 2252 6218± 3466 36108120393 41971 4161 Szigliget felső 6259± 2784 9207± 6060 17166110983 0 alsó 29669±16107 12177± 8979 9820112730 18218112700 Tihany felsó 4915± 3719 2874I±12169 47947114651 47085124650 alsó 51462140243 77555±30844 55999124959 98980195348 B. almádi felsó 67981 2139 0 0 0 alsó 20096±10839 110700155913 12561 634 21641113003 3. táblázat: TófelUletre vetített összegyedszám (ind. m 1 tófelület) alakulása 2003-ban (három adat átlaga ± szórás). A kőfelületre vetített összegyedszám (2. táblázat) egy adat kivételével (Balatonalmádi, július) a tihanyi mintavételi ponton a legmagasabb. A felszínközeiben szeptemberig nő az összegyedszám, októberben igen alacsony. Az alsó szinteken különbözőképpen változott az összegyedszám az egyes mintavételi pontokon. Amíg májusban mindenütt jóval több állat volt az alsó szinteken, mint felszínközeiben, később csak Tihanyra volt jellemző ez a viszony. Minden bizonnyal a vízállás drasztikus csökkenése következtében mosódtak egybe a szintek. A tófelületre vetített összegyedszám változásának tendenciája azonos a kőfelületre vetített összegyedszámmal (3. táblázat). A 2003-ban végzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy a köves parti zóna állatközösségeinek vizsgálata során feltétlenül indokolt legalább két rétegből venni a mintát, mert nagy különbségek vannak mind az állatok fajösszetétele, mind a denzitás között akkor, amikor még valódi rétegzettség áll fenn. A további vízszint csökkenés során ugyanakkor a sekélyebb partszakaszon összemosódnak a különbségek, sőt, egyes helyeken júliustól, másutt októberben annyira visszahúzódott a víz, hogy már csak az alsó szinten tudtunk mintázni. A kövek teljes felületéről történő mintavételezés a rajtuk élő állatvilág teljesebb megismerését teszi lehetővé. Jelen adataink hozzájárulnak ahhoz, hogy a vizsgálatok folytatásával a 2004. év magasabb vízállása következtében bekövetkező regenerálódást is nyomon követhessük. Köszönetnyilvánítás A munkát az OTKA (No. T032165, T034813 és T042622), a MTA Balaton Projektje és a TéT Alapítvány (Fr-31/03) támogatta Litkey Zsolt búvárként segített a mintavételnél, Zámbóné Dorna Zsuzsa és Polgárdiné Klein Tünde a mintavételezéseknél és a laboratóriumi munkákban segített, amiért hálás köszönetünket fejezzük ki. Irodalom Bence M. & Muskó I. B. 2004. Új pontokáspi faj, a telepes hidroidpolip (Cordylophora caspia) megjelenése a Balatonban. - Hidrol. Közi. 84: 20-22. Kozák L„ Lakatos Gy., Kiss K. M. & Kerti A. 1998. A tihanyi köves parton kialakuló élőbevonat zonációjának és benépesülési dinamikájának tanulmányozása. Hidrológiai Közlöny 78: 353-354. Lakatos Gy., Bíró P., Kozák L., Kiss K. M., Muskó I., Keresztúri P. & Kiss M. (2000): A Balaton parti övének epifiton és epiliton struktúrája. - Hidrológiai Közlöny, 80: pp.368-370. Muskó, I. B. 1989. Amphipoda (Crustacea) in the littoral zone of Lake Balaton (Hungary). Qualitative and quantitative studies. Int. Rev. ges. Hydrobiol. 74: 195-205. Muskó, I. B. 2001 Aspects of the population dynamics of Corophium curvispinum G. O. Sars (Crustacea: Amphipoda) in the stony littoral zone along the trophic gradient in Lake Balaton (Hungary). Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 3860-3866. Muskó I. B., Balogh Cs., Bakó B., Leitold H. & Tóth Ádám 2004. Gerinctelen állatok szezonális dinamikája balatoni hínárosban, különös tek- néhány pontokáspi inváziós fajra. Hidrol. Közi. 84:12-13. Muskó, I. B. & Görög Sz. 2000. Természetes alzatok benépesülési dinamikája a Balatonban, különös tekintettel az Amphipoda rákokra. Módszer és előzetes eredmények. - Hidr. Közlöny 80: 278-281. Muskó I. B., Lakatos Gy., G.-Tóth L. & Bíró P. 1999. A tegzes bolharák (Corophium curvispinum) (Crustacea: Amphipoda) populációjának évszakos változása a Balaton köves parti zónájában a trofikus gradiens mentén- Hidrológiai Közlöny, 79 309-310. Szító A. & Muskó 1. B. 2002. Bevonatlakó életközösségek évszakos változásai a Balaton köves parti zónájában, az Amphipoda rákok kivételével. - Hidrol. Közlöny 82: 149-152. Varga É., Muskó I. B., Tóth Á. P., Gór D. & Lakatos Gy. 2004. A balatoni epiliton tér-és időbeli változása. - Hidrol. Közi. 84: 168-169. A mintavétel helye A mintavétel szintje Május Július Szeptember Októben Keszthely felsó 34821117097 933161 8452 100192156554 197271 10814 alsó 68281112073 199671 13199 116383127477 146101 13980 Szigliget felsó 19565111379 385801 28605 46915131240 0 alsó 82052144156 333161 23347 34968143482 678921 58869 Tihany felsó 16970115392 943021 29737 136125122620 134911152075 alsó 14707618670 2347021 45870 1854171115503 2616791213869 B. almádi felsó 191321 3247 0 0 0 alsó 65436146602 3356711158344 35501 1914 841081 76882 Seasonal dynamics of invertebrata living in the littoral zone of Lake Balaton in the droughty 2003 year, with special reference to some Ponto-Caspian invasive species. Ilona B. Muskó, Csilla Balogh, Éva Varga and Ádám Péter Tóth Abstract: We sampled the stones near the water surface and from the bottom in May, July, September and October 2003 at Keszthely, Szigliget, Tihany and Balatonalmádi. The encrustation of the lifted stones was brushed, sieved (mesh size: 300 urn) and stored in 70 % ethanol. We measured the water depth, Secchi transparency, temperature, conductivity, pH, dissolved O2 concentration and the planktonic Chlorophyll-o. Altogether 93 animal taxa were identified, Chelicorophium curvispinum and Dreissena polymorpha, which invaded • Lake Balaton 70 years ago, were important, as well as Dikerogamarus species. Amphipoda dominated in spring, zebra mussel in summer and early autumn. The relative abundance of zebra mussel ranged between 0,64 and 86,69 %, that of C. curvispinum between 0 and 58,81 and that of Dikerogammarus species between 0 and 79,40%. Near the surface the density of invertebrata ranged between 4915 and 47947 ind m"

2 stone surface and betweenl6970 and 136125 ind m'

2 lake surface, on the bottom it ranged between 1256 and 110700 ind m"

2 stone surface and between 3550 and 335671 ind m"

2 lake surface. Vertical stratification occurred in May everywhere, which remined only at Tihany (at the deepest point) in October due to the low water level.