Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Nagy Ágnes Tímea–Vajk Ödön–Tóth Tamás–Sztanó Orsolya: Természetes folyófejlődés a gátak közé szorított Közép-Tiszán
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF . 5. SZ. Folyásirányban egy km-rel lejjebb következik az újabb kanyarlevágás (tenyői, 77/1. számú). Még itt is folytatódik az üledék-lerakódás, de már sokkal kisebb mértékben. Ezeken az új szakaszokon a laza üledék többnyire éles határral különül el a már konszolidálttól (NAGY 2004). A homokos üledéket kitűnően jelzik a dűnék a meder fenekén, és a néhány évtized alatt kialakult övzátony „dombját" is megfigyelhetjük. mBf Azt is láthatjuk, hogyan alakítja saját megfelelő formára a vezérárkot a folyó (NAGY el al. 2005). Az utolsó közép-tiszai szakaszra eső kanyarulat-levágás a szolnoki (77/II. számú). A folyó az új szakaszon ismét lazább üledéket erodál, de az így keletkezett mélyedést később fel is töltötte. Ezt az üledéket látjuk végig az új szakaszon, melynek kezdeti részén, a kanyarban szintén övzátony épülést látunk. Ezzel magyarázható itt a nagyobb vastagságú üledék. 9. ábra: A folyó 1980 és 1929 között ugrásszerűen elmozdult jobb part felé 100 métert, miközben kicsit mélyült. Ezt követően a jobbra irányuló mozgás fokozatos volt 1976-ig. A jobb part eróziója 1957-ben megszűnt, a mélyülés a mai napig nem állt meg Fig. 9. The river moved abruptly 100 m to the right bank between 1890 and 1929 while it was deepening a bit. Then the shifting to the right continued gradually till 1976. Erosion of the left bank stopped in 1957, but the deepenig is continuing nowadays Tisza nyomvonalak 1842 -es meder — — 1890-as meder Mai meder VO 170 10. ábra: A szabályozás előtti nyomvonalhoz és a vezérárokhoz képest a kanyarfejlődési irány lényegesen megváltozott a szajoli átvágásban is Fig. 10. Direction of meandering changed enormously for the gullet and the riverpath before the regulation also in the cut-ofT at Szajol Szolnok alatti szakasz A Szolnoktól a tószegi kanyarig húzódó egyenes szakaszon a konszolidálatlan üledék végig mélyedéseket tölt ki. A mederkeresztszelvények a meder szabályozás utáni kimélyüléséről tanúskodnak (11. ábra), mely ezen a szakaszon nagyobb mértékű, mint az eddig tapasztalt. Alig 10 km-re az utolsó kanyarátvágástól a tószegi kanyarpár már természetesen viselkedik. A kanyarok a megkezdett irányba épülnek tovább, hagyományosan meandereznek. (12. ábra), a kanyargósság fokozatos növekedésével, egyúttal az esés csökkentésével. 11. ábra: A meder a bal part felé vándorolt a jobb építésével Lényeges mélyülést a szabályozást követő 40 évben tapasztalunk, majd ez kis mértékben folytatódott 1976-ig. A 2000. évi szelvény már némi feltöltésről árulkodik Fig. 11. The channel moved to the left bank by accreting the rigth one. Great deepening can be observed in the first 40 years after the river-regulation and it continued slowly till 1976. Some filling up can be seen on the cross-section of 2000 Majd egy hosszú üledék nélküli szakaszt találunk (Szolnok-Szandaszőllős és Tiszavárkony közt). A mederfeneket párhuzamos egyenes reflexiók jellemzik, helyenként a fenéken vándorló kicsi homokdűnékkel (NAGY et al 2005). A Tiszavárkony alatti szakaszon is folytatódik a mederfeneket alkotó főleg idősebb pélites ártéri üledékek sorozata, de egyre sűrűben tarkítják a laza üledékfoltok, melyek többnyire itt is a mélyedésekben helyezkednek el. A kanyarokban (tiszavárkonyi, majd a vezsenyi) ismét a recens övzátonyok épülését mutatják a hossz- és keresztszelvények is (NAGY 2004). VO 161 BP 100 m A/ 1890 /V 1929 A/ 1890 A /1929 1957 A> 1976 A/2000 Erózió 3 Üieaéwerokódós
