Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Nagy Ágnes Tímea–Vajk Ödön–Tóth Tamás–Sztanó Orsolya: Természetes folyófejlődés a gátak közé szorított Közép-Tiszán
NAGY Á. T. és munkatársai: Természetes folyófejlődés a Kö zép-Tiszán 61 13. abra. A kissé aszimmetrikus, széles meder keskenyebbé és mélyebbé vált 1957-ig bal felé gyarapodott az övzátony, miközben a bal part hátrált, és be is vágódott a meder. Az utolsó 50 évben a két part közelített egymáshoz, a meder közel szimmetrikussá vált, a mélyülése tovább folytatódott Fig. 13. The slightly asimmetrical and wide channel became narrower and deeper. The point bar was accreting to the left and while the left bank was keeping back, the channel incised till 1957. In the last 50 years the two banks approached, the channel became nearly simmetrical and the deepening continued mBf ~ 1501 12. ábra: A tószegi kanyarpár teljesen természetes módon épül tovább, de igen nagymértékben (2,5 m/év), miközben a kanyarok ívhossza is nő Fig. 12. The two bends at Tószeg are meandering normally, but ve ry intensively (2,5 m /y), while the arc of them is also increasing VO 181 Tisza nyomvonalak 1842-es meder 1929-es meder •• Mai meder /V 1880 /V 192 9 ,'•.•• 1957 A> 19/6 /\y 2ooo Vezsenytől 3 km-re Rákócziújfalu alatt egy újabb érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A régi térképek tanúsága szerint 312 fkm-nél alig 100 évvel ezelőtt még itt is egy sziget tagolta a Tiszát, melyet a folyó a jobb oldali ág fokozatos feltöltésével a parthoz csatolt, s most, mint övzátonyt épfti tovább. A következő 10 km-en szintén sok laza üledéket találunk, ennek magyarázata az lehet, hogy a folyó itt ismét könnyebben erodálható homokos idős övzátony-sorozatokon folyik keresztül. A homokot mederfenéki dünék formájában halmozza össze és mozgatja. A mederkeresztszelvények tanúsága szerint a folyó mélyülése, és keskenyebbé válása még Martfű alatt is tapasztalható (13. ábra). Következtetések E több mint 100 km-es szakaszt végigkövetve igen változatosjelenségeket tapasztalunk, ennek ellenére néhány általános következtetés levonható. A meder mélyülésével és gyakran keskenyebbé válásával a vizsgált terület egészén találkozunk: a tározót követő 10-15 km-en és az átvágásokkal nem érintett Szolnok alatti szakaszon ez erőteljesebb, míg a köztes mederrészeken helyenként visszatöltődéssel is találkozunk. A folyók a kompetenciájuknak és kapacitásuknak megfelelő egyensúlyi profilhoz igazítják medrüket (PoSAMENTIER & VAIL 1988). Ha szabályozással olyan meder készült, amely ennek nem felel meg, akkor az eredeti profil visszaszerzésére törekedve erodálják, vagy feltöltik azt. Jelen esetben a kanyarok átvágásával a Tisza hosszát mesterségesen csökkentették, ami szintén a folyóprofil megváltozását eredményezte (14. ábra). Az eredeti, évszázadokon át kialakított egyensúly állapot visszaszerzése érdekében tehát a Tisza bevág, erodál. Ezt a mederkeresztszelvények zöme alátámasztja. A vizsgált mederkeresztszelvényeket tekintve észrevehető, hogy a meder mélyülése és keskenyebbé válása általában nem áll egymással arányban, azaz a mélyüléssel kevésbé növeli keresztmetszetét, mint amennyivel az övzátony épüléssel csökkenti a méretét. Ez összességében azt jelenti, hogy a meder keresztmetszet-mérete az elmúlt 120 évben csökkent. Erre már VAJK (2004) is felhívta a figyelmet. Ez a jelenség is hozzájárulhat tehát az elmúlt időkben észlelt árvízszint emelkedésekhez. Erózió RSvtfüMs 14. ábra. A Tisza magyarországi hossz-szelvénye szabályozás előtt és után (Magyarország Atlasza 1999 nyomán). A kanyarok levágásával megrövidített folyó esése megnövekedett: ugyanazt a szintkülönbséget lényegesen rövidebb úton teszi meg. Az egyensúlyi állapot visszaszerzése érdekében a folyó bevág, tehát a medrét főleg erodálja, mélyíti Fig. 14. The long sections of the river Tisza before and after the regulaion works in Hungary, (after Atlas of Hungary 1999). The slope of the riverbed increased by the cut-offs: the same relief-fall is achieved on a shorter route nowadays. So the river incises, mostly deepens and erodates its channel for re-establishing its equilibrium Az egész szakaszra jellemző másik jelenség a kanyargós- rezővé válása igen jól követhető a Kiskörétől Szolnokig tarság növekedése, melyet a térképeken és mederkeresztszel- tó erősen szabályozott szakaszon, de Szolnok alatt is követvényeken is követhetünk. Az egyenes vezérárkok meande- hető a kanyarok fejlődésében. Ez a folyamat szintén a folyó