Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – a 2000. év cianidos és nehézfém-tartalmú szennyező hullámainak mérlege

41 A Tisza üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma - a 2000. év cianidos és nehézfémtartalmú szennyező hullámainak mérlege Hum László

1 - Matschullat, Jörg

2 1 Szegedi Tudomány Egyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722. Szeged, Egyetem u. 2-6. JTU Bergakademie Freiberg, IÖZ, D-09599. Freiberg, Brennhausgasse 14. Kivonat: 2000-ben három nehézfém-tartalmú szennyező hullám érte el a Tiszát. Mindhárom szennyezés romániai aranybányák átszakadt zagytározóiból származott. Az első szennyezés 2000. január végén érkezett Nagybányáról (Baia Maré). Ez a hullám kapta a legnagyobb publicitást a magas cianid-tartalma miatt. A második és harmadik szennyező hullám Borsabányából érkezett. A Tisza magyarországi középső és alsó szakaszáról vettünk üledékmintákat a szennyező hullámok előtt, és azok levonulását követően. A Tisza vizsgált szakaszának üledékeiben nem találtunk szignifikáns különbséget a romániai szennyező hullámok levonulását megelőző, ill. az azt követő időszakokra vonatkozóan. A szennyező hullámokat megelőző időszak mintáiban mért mennyiségek, amelyek a hullámok levonulását követő minták koncentrációival szinte megegyeznek, arra utalnak, hogy a Tiszát korábban is érhették hasonló nehézfém-tartalmú szennyeződések. Ezek azonban feltehetően nem tartalmaztak magas cianid-koncentrációt, és emiatt nem voltak annyira feltűnőek, nehézfémek, folyóvízi üledékek, Tisza, Nagybánya, cianid Kulcsszavak: Bevezetés Munkánk célja, hogy megítéljük a 2000. év elején levonult szennyező hullámok hatását a Tisza üledékeinek nehézfém-tartalmára. Az első szennyezés január végén, február elején vonult végig a folyón. Az ausztrál-román tulajdonú, nagybányai AURUL aranybánya zagytározójának gátja a hóolvadás és az erős esőzés miatt átszakadt, és emiatt a Zazar, Lápos, majd a Szamos vízfolyásait rendkívül mérgező, cianid- és nehézfém tartalmú szennyeződés érte. összesen 100.000 m

3 iszap érkezett a folyókba, és érte el a Szamoson keresztül a Tiszát. A BOSS km hosszúságot elérő szennyezett csóva a befagyott, alacsony vízállású folyókban eleinte nem tudott felhígulni. Február 3-án érte el a szennyező hullám a Tiszát Balsánál, és február 12-én Tiszaszigetnél lépett ki Magyarországról. A szennyező anyag extrém magas cianid koncentrációja miatt az érintett folyók élővilága rendkívüli károkat szenvedett. A Tisza felső szakaszán számos csoport gyakorlatilag teljesen kipusztult. A szennyezett csóva az elért szakaszokon átlagosan 24-36 óra alatt vonult át. Ezt követően ismét a normálisnak mondható cianid koncentráció felső határértéke (0.1 mg/l) volt mérhető (ktm.hu). Nagybányán hidrotermás eredetű (epitermás fázis) érceket termelnek. A terület ásványaiban a legtöbb kalkofíl elem előfordul, az ércek gazdagok rézben, ezüstben, higanyban, cinkben, ólomban, kadmiumban, bizmutban, szelénben, teliúrban és más kalkofíl és pegmatofil elemben (Réthy, 2001). A második szennyező hullám március 10-én a romániai Borsabányából indult. Ebben az esetben is egy zagytározó medence gátja szakadt át. A szennyeződés a Vaséren és a Visón keresztül érte el a Tiszát Tiszabecsnél. 20.000 tonna nehézfémtartalmú iszap került a folyókba. A harmadik, szintén borsabányai eredetű, az előzőekhez képest kevésbé szennyezett hullám március 15-én érte el Magyarországot. A borsabányai szennyező hullámok március 19-24. között hagyták el a Tisza magyarországi szakaszát. Már a második szennyező hullám átvonulásakor is magas vízállás voltjellemző a folyón, április és május folyamán pedig évszázados rekord-árvíz vonult végig a Tiszán (7. ábra). Az utóbbi évtizedekben László-Berta (1981), Waijandt-Banesi (1989), Győri-Végvári (1981) vizsgálták a Hg, Cd, Pb, Cu, Fe, Mn és Zn tartalmat a Tisza üledékeiben. Literáthy (1977), Literáthy-László (1977) és Waijandt-Banesi (1989) néhány mellékfolyó üledékeit is feldolgozták. Ezek az adatok legtöbbször frakcionálatlan üledékmintákon történt méréseken alapulnak, a nehézfémtartalmakat ezek alapján számították át a 63 ^m alatti frakcióra. Az ezzel az eljárással nyert adatok nem kezelhetők megbízhatókként. A szerzők a Tisza magyarországi középső és alsó szakaszának és az ide torkolló mellékfolyók üledékeinek nehézfém-tartalmával foglalkoztak (Hum-Matschullat 2002). Az adatok azt mutatták, hogy Tisza és a mellékfolyók (különösen a Maros) üledékei is tartalmaznak komolyabb koncentrációban nehézfémet, különösen a Cu, Zn, Pb, Cd, Sb és As esetében. A 2000. évben bekövetkezett nehézfém-tartalmú szennyező hullámok hatásairól több előzetes eredmény (Black-Williams 2001, Fleit-Bálint 2001, Kiss et al. 2000) áll rendelkezésre. Ezek alapján a Tisza felső szakaszát erősebben érintette a nehézfém-tartalmú lebegő részecskék kiülepedése. Fleit-Bálint (2001) szignifikáns különbséget talált az üledék felszínén ill. a 10-15 cm-es mélységben mért nehézfém-tartalom között. Ezek az adatok szintén frakcionálatlan üledék-minták elemzéséből származnak. A fenti eredmények a szennyező hullámok levonulása utáni mintavételezéseken alapulnak, a szerzők az üledék felszínén mért nehézfém-tartalmakat hasonlították össze a 10-15 cm mélységből származó adatokkal. Eddig nem került sor olyan eredmények publikálására, melyek a szennyező hullámok előtti és az azokat követő mintavételezések összehasonlítását végezték el. Mind az oldott koncentrációk (ktm.hu), mind a Tisza alsó szakaszának üledékeiben mért nehézfém-tartalmak azt támasztják alá, hogy a Tisza középső és alsó szakaszát kevésbé érintette a nehézfém tartalmú szemcsék kiülepedése. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a folyó vizsgált szakaszát a nehézfém-tartalom lebegő anyag formájában érte és hagyta is el. Módszerek Alacsony vízállásnál került sor a 1999 telén 10, majd 2000 júniusában további 14 üledékminta vételére (2. ábra). A mintákat 50°C hőmérsékleten történt szárítás után achát-mozsárban manuálisan készítettük elő. A 63 (im alatti frakciót száraz, a 20 |im alatti szemcsetartományt