Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – a 2000. év cianidos és nehézfém-tartalmú szennyező hullámainak mérlege
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 5. SZ. nedves szitálással választottuk le. Az agyag-frakciót Atterberg-henger segítségével választottuk le a 20 um alatti frakcióból. A tápéi mintából nem tudtunk agyag-frakciót leválasztani, mert az eredeti üledék túl durva volt és nem tartalmazott elegendő mennyiséget a 2 pm alatti szemcsenagyságból. Emiatt alacsonyabbak a 20 pm alatti szemcsenagyságnál is a nehézfém-koncentrációk, mint a többi minta esetében. Minden előkészítő munka során nagy tisztaságú vizet használtunk fel (Seral, Millipore). A 20 pm alatti frakció fókomponenseit XRF-fel, a 20 pm és 2 pm alatti szemcse-kategóriák nyomelem-tartalmát AAS vizsgálatokkal állapítottuk meg. A fökomponensek (Si0 2, Ti0 2, A1 20 3, Fe 20 3, MnO, CaO, MgO, Na 20, K 20 m 3/sec 3500 és P 20 5) mérése olvasztott tablettákból történt Fisons típusú XRF-berendezéssel. Az AAS-vizsgálatokhoz teljes feltárást végeztünk el teflon-autoklávban, HF - HC10 4 HN0 3 keverék felhasználásával ( Heinrichs - Herrmann 1990). A nyomelemeket részben (Fe, Mn, Zn, Cu) lángAAS technikával (Carl Zeiss Jena, AAS 3), részben (Cd, Pb, Cu, Cr, Ni, Co, As és Sb) grafitkályhás AAS használatával (Carl Zeiss Jena, AAS 5EA) mértük meg. Néhány elemet (Cu és Pb) ezenkívül közvetlenül, szilárd anyag analízisével is meghatároztunk (SS-GF-AAS, Analytik Jena, AAS 5EA). Az eredmények kiértékelése az ún. geoakkumulációs index (I ge o) (Müller 1979, 1981) felhasználásával történt CHum-Matschullat 2002). I ' II ' III 1 IV ' V 1 VI ' VII'VIII' IX ' X ' XI 1XII' I ' II ' III ' IV 1 V ' VI ' VII 1999 2000 — Az 1989-1998 közötti évek átlagértékei — Napi vízhozamok 1999- 2000-ben Mintavételek Szegednél (2000 02. 03. és 2000. 06. 20.) P Az első szennyezőhullám áthaladása Szegednél (2000. 02. 10. - 2000. 02. 12.) /. ábra. A Tisza vízhozama Szegednél. Átlagértékek és a vizsgált időszak adatai Eredmények A 20 pm alatti frakció vastartalma alapján (/. táblázat) az üledékek mindenütt a "gyakorlatilag szennyeződés-mentes" I ge 0 0 osztályba tartoznak. A vas mennyisége az egész vizsgált szakaszon egyenletes eloszlású, sem a szennyező hullámok előtti, sem az azokat követő üledékmintákban, egyik vizsgált frakcióban sincsenek kiugró értékek. A minták vastartalma 3.9 és 7.3 % között változik. A Mn-tartalom alapján átlagosan az 1. I ge o osztályba tartoznak az üledékek. A koncentrációk 1086 és 2687 mg/kg közé esnek. A legmagasabb Mn-tartalmat Szolnoknál mértük, folyásirányban enyhén csökkennek az értékek. A szennyező hullámok előtti ill. az azokat követő időszak mintáinak Mn-tartalma nem különbözött. A kadmium mennyiségénél nagyobb különbségeket tapasztaltunk, a koncentrációk 1,4 és 7,3 mg/kg között változtak. A Tisza üledékei Mindszent és Algyő között „enyhén szennyezettnek" minősülnek. A 20 pm alatti frakció kadmium-tartalma Szolnok és Mindszent között valamint Szeged felett (3. ábra) a 3. I ge o-osztályba tartozik. Legrosszabb állapotban a Szeged alatti szakasz üledékei vannak, ahol a 20 pm alatti frakció a 4. és 5. I ge oosztályba tartozik, azaz az átlagosan 5-6 mg/kg-os kadmium-tartalmakkal „erősen szennyezett" minősítésű az üledék. Nem mutatható ki különbség a szennyező hullámokat megelőző időszak és az azokat követő periódus mintái között. A koncentrációkat folyásirányban vizsgálva mindkét időszakban hasonló változásokat tapasztaltunk. A Cd-tartalom a 20 pm alatti frakcióban egyenletes eloszlású, az agyagfrakcióban enyhe csökkenése tapasztalható folyásirányban, mindkét frakcióban erős növekedést tapasztaltunk azonban a szegedi és a tiszaszigeti mintákban.