Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Rózsa Enikő–Dezső Zsuzsanna: Fuzzy-szabályokon alapuló kockázatelemzés alkalmazása a Balatonra

31 Fuzzy-szabályokon alapuló kockázatelemzés alkalmazása a Balatonra Rózsa Enikő 1 - Dezső Zsuzsanna 2 'ELTE, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány sétány 1/C. 'ELTE, Meteorológiai Tanszék, 1117. Bu dapest, Pázmány sétány l/A. Kivonat: A tanulmány célja olyan számítógépes modell bemutatása, amely alkalmas lehet egy adott környezeti rendszer kockázatelem­zésében a pontosan nem ismert adatok jobb becslésére. A szerzők Fuzzy-szabályokon alapuló modell segítségével becsülték a Balaton vízkészlet-változását. Ez a módszer egyszerűbb, mint a természeti rendszereket leíró, hagyományos statisztikai mo­dellek, rövidebb idősorokra is jól alkalmazható, és nem követeli meg az adatok függetlenségét. A cál az volt, hogy megvizs­gálják, mennyire érzékeny az alkalmazott modell a bemenő paraméterekre. A kapott eredmények értékelésekor látható, hogy a modell 16 különböző futtatása közül melyik vezet a legjobb becsléshez, és melyek adnak kevésbé jó eredményt. Ezt a mód­szert más rendszerek esetében is lehet alkalmazni adatbecslésre. A természeti rendszereknél különösen javasolt, mert soha sem lehet egy értékkel becsülni a minden részletében nem ismert folyamatokkal levezetett környezeti változókat. Balaton, vízkészlet, Hess-Brezowsky-f. (HB) makrocirkulációs típusok, észak-atlanti oszcilláció (NAO), fiizzy-modellezés. Kulcsszavak: Bevezetés A kockázatelemzés napjainkban egyre nagyobb hang­súlyt kap a természettudományokban. Ez a fiatal tudomány­terület az összes természettudományra ráépül, ezért csupán a matematika vagy a hidrológia szemszögéből nézve soha­sem kapnánk róla teljes képet. Mégis megpróbálunk most matematikai szempontból rávilágítani arra, hogy a klasszi­kus statisztika mellett egy új módszert alkalmazva, lehet, hogy a bonyolult környezeti rendszereket valóság-hübben tudjuk leírni, ami elősegíti a kockázatelemzéshez szükséges pontosabb adatbecslést. A kockázatbecsléshez készült modellek általában külön­böző jellegű szennyeződések, ritkábban meteorológiai vál­tozók esetében is alkalmazhatók, azonban minden egyes ter­mészeti rendszernél hely-specifikus paramétereket és folya­matokat kellene figyelembe vennünk. Ezért a modellek mindig csak közelítő képet nyújthatnak, így nem indokolt egy természeti folyamathoz rendelt mennyiséget egyetlen, és ráadásul becsült értékkel megadni. Sokkal biztonságo­sabb ennél, ha ezt a mennyiséget „fuzzy-szám"-ként adjuk meg, amely magában foglalja a becsült legkisebb, legvaló­színűbb és legnagyobb értéket, valamint az ezek közötti át­meneteket is. Ennek a módszernek a szemléltetéséhez olyan idősorra volt szükségünk, amely - több évtizeden keresztül tartó, - folyamatos adatgyűjtésből származik, - több változó által befolyásolt, természeti rendszerre vo­natkozik. Vizsgálatainkhoz a Balaton vízkészlet-változásának 1951-1996 közötti 45 éves idősora állt rendelkezésünkre. A vízkészlet-változás becslése sok környezeti változón alapul, amelyek közül néhány meteorológiai paramétert ki­választva vizsgáltuk a Balaton vízkészletének alakulását. Célunk az volt, hogy megállapítsuk: a vizsgált meteorológi­ai változók közül melyek segítségével és hogyan becsülhető a lehető legmegbízhatóbban a Balaton vízkészlet-változása fuzzy-szabályokon alapuló modell segítségével. Vizsgálatainkkal egyidejűleg a vízháztartási mérleg e­gyes elemeire vonatkozó fuzzy-modell készült az ELTE Meteorológiai Tanszékén (Pongrácz et al., 2001). Az általunk vizsgált hidrológiai adatsor a Balaton relatív vízkészlet-változásának 1951 és 1996 közötti méréseiből származik (/. ábra), amelyre vonatkozólag elemeztük az Atlanti-óceán tengerfelszíni hömérsékletváltozásának és a Hess-Brezowsky-féle makrocirkulációs típusok havi gyako­riságának hatását. A tanulmányban felhasznált számítógépes modell az EL­TE Meteorológiai Tanszékén használt programnak a fenti változókra átírt változata. A figyelembe vett meteorológiai változók A modellben vizsgált meteorológiai paraméterek a kö­vetkezők voltak: - a Balaton relatív vízkészlet-változásának 1951 és 1996 között mért havi adatai (VITUK1 Rt., 1996), - a Hess-Brezowsky-féle (HB) makrocirkulációs típusok (MCP) ha­vi relatív gyakoriságai (Hess-Brezowsky,1952. 1977)\ - az Atlanti-óceán térségében a tengerfelszín havi hőmérséklet érté­keinek (SST) különbsége (NAO-indexJ (NOA A Adatbázis, 2000). A Hess-Brezowsky-féle makrocirkulációs típusok A felhasznált adatbázis a Nyugat- és Közép-Európára vonatkozó MCP-kódokat tartalmazza 1951 és 1996 között. A Hess-Brezowsky-rendszer összesen 29 makro-cirkulációs típust tartalmaz a cirkuláció típusa, a fo légáramlási irány és a makroszinoptikus helyzet alapján. Ahhoz, hogy a makro­cirkulációs típusoknak a Balaton vízkészletváltozására gya­korolt hatását vizsgálni tudjuk, szükségesnek bizonyult a 29 eredeti HB-típus csoportosítása (Pongrácz-Bartholy, 2000). Háromféle csoportosítást alkalmaztunk: 1. A ciklonalitás alapján két kategóriába oszthatók a HB­típusok: a ciklonális és az anticiklonális osztályba. 2. A cirkuláció jellege alapján a HB-típusokat három osztályba sorolhatjuk: zonális, meridionális és kevert. A zo­nális MCP-osztály 4, a meridionális 18, a kevert 7 különbö­ző HB-típust tartalmaz. 3. A fő légáramlási irány alapján tíz csoportot különítet­tünk el (W, NW, SW, N, NE, E, SE, S; CEL, CEH). Ezeket az MCP-osztályokat statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, meghatároztuk azok tapasztalati relatív gyakori­ságát minden egyes hónapra. Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO) A NAO a mérsékelt övben jelentkező nagyskálájú légkö­ri oszcillációk egyike, mely az Atlanti-óceán északi meden­céjében figyelhető meg (Wallace-Gutzler, 1981). E jelenség jellemzésére leggyakrabban a NAO két kulcsfontosságú te­rületének - Izland délkeleti részének és az Azori-szigetek térségének - légnyomási értékeinek különbségét szokták megadni. Megfigyelések szerint, abban az esetben, ha az Iz­landi-ciklon mélyül, akkor ezzel egyidejűleg az Azori-anti­ciklonban nő a légnyomás, fordított esetben pedig egyszerre gyengül a két jelenség. A légnyomás-különbség periodikus változásokat mutat ( Hurrel l, 1995). A légnyomásváltozások hatására a légkör-óceán rendszer kölcsönhatásainak köszönhetően a tengerfelszín hőmérsék­letében is különbségek alakulnak ki. így a NAO másik fon­tos jellemző mennyiségét a tengerfelszín hőmérsékletéből származtatják, mi is ezt használtuk vizsgálatainkhoz. Az ál­talunk használt NAO-index a fent megnevezett két, 7°x 7°­os területre vonatkozó átlagos tengerfelszín-hőmérséklet ér­tékeinek különbségéből lett meghatározva az éves menet ki­szűrésével (Pongrácz-Bartholy, 2000).

Next

/
Thumbnails
Contents