Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Sujbert László–Rácz Gergely–Szende Béla–Török Géza–Schrőder, Heinz-C.: Vízfertőtlenítési reakció melléktermékek (byproducts) genotoxikus hatásának vizsgálata az Ames-féle mutagenitási teszttel

25 Vízfertőtlenítési reakció melléktermékek (byproducts) genotoxikus hatásának vizsgálata az Ames-féle mutagenitási teszttel 'Sujbert László - 'Rácz Gergely - 'Szende Béla - 'Török Géza - *Schröder, Heinz-C. 'Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet, 1089. Budapest, Nagyvárad tér 4. 'Semmelweis Egyetem, I.sz. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, SE-MTA EKSZ Molekuláris Pathologiai Kutató Csoport, 1085. Budapest, Üllői út 26. 'Fodor József Országos Népegészségtudományi Intézet, 1094. Budapest, Gyáli út 2-6. *Johannes Gutenberg Universität Mainz, Institut für Physiologishe Chemie und Pathobiochemie, 55131. Mainz Obere Zahlbacher str. 67-Bundesrepublik, Deutschland Kivonat: A Szerzők vízművi csápos kútvízből termelt ivóvíz mutagén potenciálját vizsgálták. 100-100 liter előózonozott és utóklórozott vizet (kezelt víz) valamint a kontrollként használt csápos kútbvizet (nyers víz) makroretikuláris gyantaoszlopon adszorbeáltattak. Az oldószert elpárologtatták, az adszorbátumot a gyantaoszlopról oldószerrel (metilalkohol, diklórmetán) deszorbeáltatták. Az oldószert elpárolták, az adszorbátum maradékát dimetilszulfoxidban oldották A mutagén aktivitást Ames-Salmonella/patkány-májmikroszóma rendszerben tesztelték. Teszter törzsek a TA 98 és TA 100 voltak. Az alkalmazott vízkezelési technológia a szennyező anyagokat csökkenti, de teljesen nem távolítja el. A fogyasztott ivóvízzel az embert "possibilis" mutagén/karcinogén expozíció terhelheti. Az ivóvíz fertőtlenítése során keletkező produktumok csökkentését tekintették elérendő célnak. A Szerzők a tudományos munkát az Európai Közösség INCO COPERNICUS-Community Research project keretében végezték. (Biotechnological procedures for sustaninable water management No. ERBIC 15 CT 980129-PL971185) Kulcsszavak vízkezelés, vlzfertőtlenítés, mutagenitás. Az ivóvíz fertőtlenítés (oxidálás) jelentős az ivóvíz okozta egészségártalmak megelőzésében. Az ivóvíz szennyeződése (kontaminációja) patogén mikrobákkal döntő fontosságú az ivóvíz közvetítette fertőző betegségek terjedésében, halmozódásában. A szennyeződés megszüntetésének egyik aspecifikus eljárása az ivóvíz fertőtlenítése. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a Föld lakósságának mintegy 20%- a fertőzést okozó, megbetegítő képességgel rendelkező mikrobákkal szennyezett vizet fogyaszt. A mikrobákkal szennyezett vízzel terjedő fertőző betegségek különösen a 0-5 éves korcsoportba tartozó gyermekeket sújtják. Évi mintegy 900 millió 0-5 éves gyermek hasmenéses betegségét a mikrobákkal szennyezett víznek tulajdonítják. Mintegy 1,5-1,8 millió 0-5 éves gyermek.halálát a szennyezett vízzel terjedő fertőző betegség idézi elő, évente. Az ivóvíz fertőtlenítésében többek között nehézséget okoz, hogy a Giardia lamblia, a Cryptosporidium parvum, a Mycobacterium avium complex (MAC) ivóvízszennyezők vannak a vízben, amelyek nagyon ellenállóak az alkalmazott fertőtlenítőszerekkel szemben (Cotruvo, J.A. et. AI., 1999). Ez azonban a fertőtlenítőszer adag jelentős emelésével jár. A fertőtlenítőszer koncentráció emelése, pedig a reakciómelléktermékek képződést növelheti. Az USA-ban 1974-óta foglalkoznak a fertőtlenítési reakció-melléktermékek azonosításával és egészség-releváns hatás-kockázatának vizsgálatával. (Kavocek, M.S. és Young, T,B.). A fertőtlenítési reakció-melléktermékek expozíció és egészségkockázat közötti oki összefüggéseket egyértelműen még nem támasztották alá, de a lehetséges egészség kockázat miatt, kombináló fertőtlenítési rendszerek alkalmazásának kiterjesztésével a reakció-melléktermékek szintjét csökkentették, ezáltal a potenciális egészségkockázat mértékét is. (Abstract EPA /600/R-01/110, december, 2001). (chlorinated drinking water, chlorination by-products, (1991) I ARC Monographs Vol 52. Roger, A. et al.(1996). Kísérleteink célja az volt, hogy megállapítsuk, van-e a fertőtlenítési reakció-melléktermékeknek mutagén hatása. Anyag, módszer Vegyszerek Serdolit PAD III pro anal. (Serva), Amberlite XAD2 pract. (Serva), Nátrium Azid (Aldrich), 4-Nitro-o-feniléndiamin (Aldrich), 2-Aminoantracén (Sigma), Dimetilszulfoxid (Sigma), Arochlor 1254 (Antechnika), Ultratiszta víz (Milli Ro Plus, Milli-Q Plus (Millipore)). A vizsgálatokhoz felhasznált anyagok minőségi követelményeit a vizsgálati módszereknél megkívánt előírások szerint vettük figyelembe. Amberlite XAD-2 pract. tisztítása: US. EPA ajánlása szerint történt (Daignault et al, 1988) Vízminta és mintavétel A vízminták a Fővárosi Vízmüvek Csepeli Vízkezelő Müvek Duna-parti csápos kútjából származtak. (1. ábra). A kezeletlen (nyers) csápos kútvíz mintavételi helyét a 2. ábra, a kezelt (tiszta) víz mintavételi helyét a 3. ábra mutatja. A vízmintákból naponta 6-8 litert vettünk. A vízminta klórtartalmának ellenó'rzése A vízminta klór tartalmát a Magyar Vízszabvány MSZ 448/25-81 DPD fotometriás módszerével ellenőriztük. A vízminta ózon tartalmának ellenó'rzése A vízminták ózon tartalmát jodometriásan ellenőriztük, a Fővárosi Vízmüvek RT. Minőségügyi Kézikönyve alapján. A vízminta szerves széntartalmának ellenőrzése: LAB TOC 2100 készüléken történt. A gyanta oszlopok készítése A Serdolit PAD III és Amberlite XAD-2 makroretikuláris gyantákat a méretre vágott üvegcsövekbe töltöttük. A gyantaoszlopok méretei: 23 cm x 2,3 cm. A gyantaoszlop tetején kb. 2-3 mm tisztított üveggyapotot helyeztünk el. Az üveggyapot tisztítása megegyezett az Amberlite XAD-2 pract. tisztításával. A gyantaoszlop elrendezését a 4. ábra mutatja. A vízkoncentrátumok készítése A vízmintákat folyamatosan csepegtettük a gyantaoszlopokra, a kísérlet időtartama alatt 100-100 liter vízmintát