Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Völgyesi István: Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből?

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005

. 85. ÉVF. 5. SZ. ben) a környezeti hatások figyelembevételével lehet majd meghatározni a kitermelhető vízkészleteket. Ez a modell már félkész állapotában is - azt mutatja, hogy a parti szűrésű készletek mindössze kb. 2 millió m /d-t tesznek ki. Kisebb régiókra pedig már rendelkezésre állnak a 0,5 m-es talajvízszint-süllyedésre, mint környezeti korlátra alapozott számítások: - A Maros hordalékkúp rétegvíz-készlete az elkészült modell (Völgyesi, 2003) szerint - az 1991-es évhez hasonló száraz időjárási körülmények között - 115 000- 144 000 m

3/d, attól függően, hogy hova telepítünk vízbázisokat. - A Nyírségben bonyolultabb a helyzet (Völgyesi, 2004), a modell kalibrálása bizonytalanul volt elvégezhető, mert szárazabb időjárás és több termelés mellett (1994-94-ben) a kutak egy részében mégis magasabb talajvízszintet mértek, mint 1956-60-ban, nem tudni, miért. Itt ráadásul már ma is túltermelés van a 0,5 m-es korláthoz képest, mert azt három helyen is meghaladja a süllyedés (Debrecennél nagyon meghaladja). Ennek ellenére megállapítható volt, hogy a terület terhelhetősége maximálisan kb. 300 000 m

3/d. Egyedi vízbázisnál sem a 123/1997-es kormányrendelet, sem pedig a VKI előírásainak megfelelő készletmeghatározás még nem történt, pedig a hidrogeológiai védőterületek nagysága ettől függne. A Vízbázisvédelmi Programban a védendő vízmennyiséget az üzemelési tapasztalatok alapján adják meg, távlati vízbázisok esetében pedig becsléssel. 6. összefoglalás A felszín alól kitermelhető vízmennyiség meghatározása mindig nehéz feladat volt a hidrogeológusok számára, ma pedig - zűrzavaros jogszabályokkal körülkerítve talán még nehezebb. Az idők folyamán a számítási módszerek két alaptípusa fejlődött ki: - az egyik az utánpótlódásból kiindulva, a dinamikus készletek becslését tűzte ki célul, - a másik a termelés következtében kialakuló környezeti károk eltűrhetőségét vette alapul. A gyakorlatban csak a második út járható. Az okozott károk a termelés hatására fellépő talajvízszint-süllyedéssel vannak összefüggésben. Ezt a süllyedést ma már egyre pontosabban számíthatjuk, és arra is megvan a lehetőség, hogy valamilyen mértékű süllyedést károsnak vagy eltűrhetőnek minősítsünk. A talajvízszint-süllyedésen alapuló elemzéssel eleget tehetünk a Víz Keretirányelv és egyúttal a 123/1997-es kormányrendelet előírásainak is. Irodalom AQUASTAT. FAO's Information System on Water and Agriculture. http://www.fao.org/ag/agl/agIw/aquastat/, 2003. Kontur A.: Parti szűrésű vízbeszerzés a Fővárosi Vízműveknél. Hidrológiai Közlöny, 73. évfolyam, 3. szám. Budapest, 1993. OVH: Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest, 1984. Rózsa A.: Beszivárgás vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében. Hidrológiai Közlöny, 80. évfolyam, 2. szám. Budapest, 2000. Simonffy Z: A hazai vízigények és vízkészletek stratégiai szempontjai. Vízügyi Közlemények, LXXXII. Évf., 3-4. filzet. Budapest, 2000. Somlyódi L.: A víz és a vízgazdálkodás. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évfolyam, 3-4. füzet. Budapest, 2000. VITUK1: A Maros-hordalékkúp talajvfzháztartása és a felszín alatti vízkivétel környezeti korlátai. Témasz. 713/1/3021, Budapest, 1994. VITUK1: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése 1-3. Budapest, 1994-1996. Völgyesi /.: A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása. Kézirat, Budapest, 2003. Völgyesi /.: A Nyírségi régió felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete. Kézirat, Budapest, 2004. A kézirat beérkezett: 2005. április 14-én VÖLGYESI ISTVÁN dr., oki. geológus mérnök (1962), oki. mérnök (1976). Kezdetben a Földtani Kutató és Fúró V. geológusa, 1964-től a Víziterv irányító tervezője, 1990-től az Aquarius Kft. vezető tervezője, szakértője. Több évet töltött Mongóliában térképező hidrológusként, és Algériában hidrogeológus tervezőként. Főbb működési területei: hidrogeológia, szivárgás-hidraulikai modellezés, felszíni víz-talajvíz kölcsönhatások (parti szűrés) elméleti és gyakorlati vizsgálata. How much water can be abstracted from groundwater supplies? Völgyesi, I. Abstract: Early attempts at estimating the safe yield of underground aquifers were based on the concept of recharge, reasoning that the rate of recharging equals the rate, which can be abstracted without overexploiting the aquifer. In the wake of recently emerging environmental awareness the EU Water Framework Directive has limited abstractions to a rate, which causes no significant harm to surface water communicating with groundwater, nor in the life of surface ecosystems depending on groundwater. These requirements can be satisfied if the drawdown caused by abstraction is kept within limits. The drawdown proposed here as allowable is 0.5 m, which would develop at a single point within the influence range of the abstraction (normally at the point of abstraction). Key words: hydrogeology, available supplies, environmental limits of abstraction, recharge, bank filtration, colmatation