Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Szigyártó Zoltán: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése
SZIGYÁRTÓ Z.: A továbbfejlesztett Vá sA rhelyi-terv vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. 9 dig az e területek hasznosítására vonatkozó jelenlegi szabályozást - a lehetséges mező- és erdőgazdasági hasznosítási módok sajátosságainak figyelembevételével - úgy módosítsák, hogy az ne csak korlátozza a tározó területén megalapozatlannak ítélhető fejlesztést, de ösztönözzön is olyan hasznosítási módok bevezetésére, ahol az időszakos elöntések számottevő károkat nem okozhatnak. 3. Végezzék el azokat a vizsgálatokat, amelyek eredménye alapján dönteni lehet, hogy egyes tározók területén a jelenlegi termelés felhagyását, s ott az ökológiai viszonyok célszerű megváltoztatását elő lehet-e irányozni. E szempontok figyelembevételével döntsenek arról, hogy melyek azok a tározók, amelyeknél a termelés felhagyására a jövőben sor kell, hogy kerüljön. 4. Állítsanak össze olyan ütemtervet, amely betartása lehetővé teszi azt, hogy a tározók területén jelenleg folyó termelés felhagyása, illetve módosítása esetén szükséges intézkedésekre és beavatkozásokra megfelelő időben, célszerű sorrendben kerüljön sor. A vésztározók kiépítési sorrendjével és üzemeltetésével kapcsolatban: 1. A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv vésztározói közül műszaki okokból mindenek előtt két legveszélyeztetettebb folyószakasz tehát a Tisza és Szamos összefolyása alatti és a Szolnok feletti Tisza-szakasz közvetlen védelmét szolgáló (vagyis a közvetlenül felettülk lévő folyószakaszokon létesülő) tározókat építsék meg. Ezt követően pedig a tározók megépítési sorrendje, a folyón lefelé haladva, feleljen meg a torkolattól mért távolságuknak megfelelő sorrendnek. 2. A vésztározókat műszaki okok miatt vízszinttartó üzemmóddal üzemeltessék. Vagyis (különböző mértékű nyitással) úgy működtessék, hogy a tározóba engedett vízhozam folyamatosan igazodjék a folyón érkező vízhozamhoz, s így a folyón a vízkivétel alatti vízszint a még megengedett legmagasabb szinten állandósuljon. Ennek megfelelően valamennyi tározót szabályozható elzáró-szerkezettel rendelkező vízkivétellel lássák el. Továbbá minden tározóra határozzák meg azt a legalacsonyabb és legmagasabb felvíz-szintet, amelyet a tározó üzemeltetése szempontjából alapnak kell tekinteni, s szabályzatban rögzítsék, hogy ezeket milyen feltételek teljesülése esetén kell tartani; 3. Egy folyószakasz biztonságának a növelése érdekében mindig a felette levő tározókat használják fel, s mindenek előtt felette a legközelebbi tározót nyissák meg. 4. Még az egyes vésztározók üzembeállítása előtt mindegyikre dolgozzanak ki egy-egy intézkedési tervet arra az esetre, ha az egy nagy árhullám levonulása során (a tározó térfogata vagy vízkivételének a vízszállító képessége miatt) vízszinttartó üzemmel már nem tudja biztosítani a védendő töltésszakasz biztonságát. 5. A vésztározók műtárgyainak kialakításakor oldják meg a tározó gyors, gravitációs leürítését, a tározóban SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN keletkező belvizek gravitációs és szivattyús, továbbá a csurgalékvizek szivattyús elvezetését. 6. Minden esetben oldják meg a vésztározó területének gravitációs és szivattyús öntözővízzel ellátását. Tegyék ezt legalább olyan szinten, hogy öntözés iránti igény felmerülése esetén — sem a gravitációs sem a szivattyús vízellátás érdekében — a műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni. 7. A vésztározók mellé a kezelőszemélyzet vezetője részére olyan gátőrházakat építsenek, amely fel van szerelve a tározó és a műtárgyak karbantartásához, kezeléséhez, az ott szükséges kisebb javítások elvégzéséhez, továbbá a műtárgyak védelméhez szükséges minden eszközzel és berendezéssel. 8. A költségek csökkentésére vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy ugyanaz a személyzet üzemeltesse a tározó műtárgyait és a tározó területének a hasznosítását is. Amennyiben ez kellő színvonalon megoldható, dolgozzák ki és vezessék be az ezt támogató ösztönző rendszert. 9. A vésztározók rendszerének kiépítésével egy időben hozzák létre a Tisza-völgyi árvízi üzemirányító központot; célszerűen Szolnoki térségében, s dolgozzák ki a tározó rendszer üzemviteli szabályzatát. Mind ehhez kapcsolódva meg kell jegyezni, hogy ennek a tanulmánynak a lényegét a szerző a Magyar Hidrológiai Társaságban, a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai-, az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi- és a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály, 2005. április 14-én megtartott együttes ülésén ismertette. Ezzel kapcsolatban megköszöni Göncz Bertalan, Juhos László, dr. Nagy István, dr. Orlóci István, dr. Papp Ferenc, Szilvássy Zoltán és dr. Vágás István ott elhangzott észrevételeit. Hasonló módon köszöni dr. Rátky Istvánnak és dr. Váradi Józsefnek a tanulmány lektorálását. Az általuk felvetett szempontok ugyanis több vonatkozásban is hozzájárultak a tanulmány egyes részeinek végleges megfogalmazásához. Mind ezek az észrevételek ösztönzik továbbá a szerzőt annak a hangsúlyozására is, hogy a tározók területének a hasznosításával kapcsolatos fenti javaslatok közül egyesek már a megvalósulás útján vannak. Mégis, a helyzet átfogó jellemezésének igénye, a javaslatok megvalósításával kapcsolatos tennivalók szerves összefonódása elkerülhetetlenné tette mindezek egységes keretbe történő összefoglalását. Más oldalról, a tározóknak az árapasztás céljából történő üzemeltetése olyan új megoldást mutat be, amely alapvetően eltér az e téren világszerte alkalmazott eljárásoktól. így a vésztározók kiépítési sorrendjével és üzemeltetésével kapcsolatban felsorakozott javaslatok majd mind hasznosulhatnak akkor, amikor a beruházó a tározók kiépítésének a sorrendjéről dönt, illetve tervezők a vésztározók műtárgyainak és berendezéseinek a kiviteli tervével foglalkoznak. (A cikk kézirata beérkezett: 2005. április 14.) aranydiplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár, a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának tagja, a Magyar Mérnöki Kamara tagja. Vízügyi szakértő az árvíz-mentesítés, az árvízvédelem, a folyó- és tószabályozás, a térségi vízátvezetés és vízszétosztás, a sík- és dombvidéki vízrendezés, a belvízvédelem, a vízkészlet-gazdálkodás, a hidraulika és hidrológia szakterületen. „A" kategóriás (vezető) tervező a sík-, a domb, és a hegyvidéki vízrendezés, a belvízmentesítés, az árvízvédelemmel, a folyó- és tószabályozással kapcsolatos vízrendezés, vízkormányzó földművek és az e földmüvekkel kapcsolatos műtárgyak és vízi-munkák körében. Utilization and operation of the detention reservoirs adjoining the Tisza in the Developed Vásárhelyi-Project Szigyártó, Z.
