Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
5. szám - Szigyártó Zoltán: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése
SZIGYÁRTÓ Z.: A továbbfejlesztett Vá sA rhelyi-terv vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. 5 zatra van szükség. Ugyanakkor pedig bármit is eredményez a döntést megelőző (és szükség szerint a jelenlegi viszonyokat figyelembe vevő) mérlegelés, azt senki sem tudhatja, hogy ezeknek a több mint 100 éves időtartamra tervezett tározóknak az élettartama alatt mit hoz a jövő! Ami ma gazdaságos, az később gazdaságtalan lehet, és fordítva! Ezért a tározók műtárgyait és belső berendezését úgy kell kialakítani, hogy azokkal a változó igényekhez mindenkor jól lehessen alkalmazkodni. Következésképpen: - Az elzáró és vízbevezető műtárgyakat szabályozható zsilipekkel kell ellátni. - Kivétel nélkül, minden vésztározó műtárgyának kialakításakor meg kell oldani a tározó gyors, gravitációs leürítését, a tározóban keletkező belvizek gravitációs és szivattyús, továbbá a csurgalékvizek szivattyús elvezetését, és ezen kívül a terület gravitációs úton végzett és szivattyúk alkalmazásával megoldott öntözővízzel ellátását. Meg kell pedig oldani az öntözőszivattyúk telepíthetőségét legalább olyan szinten, hogy ilyen igények felmerülése esetén az elzáró és vízbevezető műtárgy beton szerkezetéhez már ne kelljen hozzányúlni, mivel a szivattyúk helyét a műtárgy létesítésekor már előre kialakították. Egy kiegészítő megjegyzés Mint ahogy azt a különböző lehetséges hasznosítási módokkal kapcsolatban láttuk, ezek között vannak olyanok, amelyek a csapadékszegény időszakokban feltétlenül igénylik a vízutánpótlást, lényegében az öntözést. Ezért — mint ahogy azt éppen előbb hangsúlyoztuk — elkerülhetetlennek kell ítélni a terület vízigényének a kielégítéséhez szükséges szivattyúk telepíthetőségének a bizonyos szintű megoldását is. Legalábbis így van ez akkor, ha alapként (mint ahogy ezt minden esetben hangsúlyoztuk), a mai adottságokat fogadjuk el. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ideális megoldás nem a sok helyre telepített szivattyús vízemelés, hanem a folyón létesített tározókra támaszkodó gravitációs vízellátás lenne. Már csak annál is inkább, mivel a szükségessé váló szivattyúk beépítését és üzemeltetését belátható ideig az állam bizonyosan nem vállalja magára, s ennek költségeit, legalább is jó ideig, a mezőgazdaság sem tudja elviselni. Mindez persze jelentősen beszűkítheti a tározók területének a lehetséges hasznosítási módját! A további síkvidéki, folyami tározóknak azonban nem csak a vésztározók öntözővíz-ellátása, hanem az Alföld egészének a vízgazdálkodása szempontjából is nagy jelentősége lenne. A magasabb igényeket kielégítő gazdálkodás feltétele ugyanis a tartalékok képzése, s ezt víz esetében csakis tározók alkalmazásával lehet elérni. Nem beszélve arról, hogy — a Tisza-tó esetét alapul véve — e tározók még az ökológiai adottságok megőrzéséhez, sőt az ökológiai viszonyok javításához is hozzájárulhatnak! Ezért tehát e folyami tározók egyáltalán nem csak a vésztározók vízellátásának az egyszerűsítéséhez járulnának hozzá. Ez csak az új folyami tározók létesítésének egyik, kisebb jelentőségű következménye lenne. Ezekre elsősorban a Tisza-völgy területén a vízzel való gazdálkodás lehetőségének, illetve biztonságának a megteremtése érdekében lenne szükség! Vagyis nyilvánvaló, hogy mihamarabb felül kell majd bírálnunk a ma még politikai okokból feketelistára tett duzzasztó-építési tilalmat... A vésztározók üzemeltetése A tározók területének a hasznosítását célzó üzemeltetés alapelvei A tározó területének a hasznosítását szolgáló üzemeltetésnek természetesen mindenben igazodnia kell a hasznosítás módjához. Ha ott fölös vizek gyűltek össze, azokat onnan el kell vezetni. Ha azokat viszonylag nagy vízmennyiségekkel, gyorsan el kell árasztani, akkor ezt lehetővé kell tenni. Ha öntözni kell, az öntözővizet a megfelelő helyre oda kell vezetni. Mindezt pedig úgy, hogy a vésztározók létesítésének alapvető célja, az árhullámok által okozott károk elhárításához szükséges árapasztás hátrányt ne szenvedjen! A szükséges berendezések beépítése mellett azonban a területnek természetesen megfelelő kezelőre is szüksége van. Olyan kezelőre, aki összhangot tud biztosítani a terület hasznosításához fűződő érdekek és árvédekezés érdekei között, s akinek — ami ugyancsak lényeges — az üzemeltetéshez (pl. a vízpótlás szivattyús megoldásához) a szükséges pénzügyi fedezet is rendelkezésére áll. Az árapasztást célzó üzemeltetés alapelvei A vésztározók létesítésének a célja az, hogy igen magas árhullámok esetén a töltések megnyitásával úgy lehessen a mederben levonuló vízhozamot, s így az árhullám magasságát csökkenteni, hogy ez minél kevesebb kárt okozzon. A vésztározók üzemeltetését befolyásoló alapvető törvényszerűségek A tározó üzemeltetésének a folyó vízállására gyakorolt hatását, s ennek következményeit aztán a következőkben lehet röviden összefoglalni: - Mindenek előtt bizonyos, hogy folyóból a töltésen keresztül, a vésztározó műtárgyán át kieresztett víz (ugyan különböző mértékben, de) a vízkivezetés szelvénye alatti teljes folyószakaszon csökkenti a levonuló vízhozam, s így a vízállás magasságát. - Ugyanakkor pedig az is tény, hogy bár a tározó vízkivételének a megnyitása a folyónak a vízkivétel feletti szakaszán leszívást okoz, ennek nagysága a műtárgy szelvényétől távolodva rohamosan csökken. így a nyitás felfelé csak meglehetős kis távolságon érezteti a hatását. - A tározónak a vízszintcsökkentő hatása többek között a tározóterének és az abba vizet bebocsátó vízkivételének a nagyságától függ. Ezek közül a vízkivétel vízszállító-képessége határozza meg azt, hogy mekkora vízhozamot lehet a folyóból kivezetni. A tározó nagysága befolyásolja pedig többek között azt, hogy a folyóból a víz mennyi ideig vehető ki. Mindezekből pedig a vésztározók üzemeltetésének az általános korlátaival kapcsolatban az alábbi egyértelmű következtetések vonhatók le: - A vésztározó kinyitásával érdemben csak az alatta levő folyószakasz biztonságát lehet fokozni, í egy folyószakasz biztonságának a növelése érdekében mindenek előtt (amennyiben ez lehetséges) a felette levő legközelebbi tározót kell megnyitni. - A vésztározó csak addig alkalmas az alatta levő folyószakasz árvízi biztonságának fokozására, amíg az a vízhozam, amelyet ennek érdekében a folyóból ki kell, és ki lehet venni, nem haladja meg a vízkivétel vízszállító képességét, és a tározótér a kivett vízmennyiséget be tudja fogadni.
