Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén
HORV ÁTH Á. - FEHÉR B : A kom plex monitoring rendszer szerepe ... külön más hatást mutatnak, mint együttesen. Ez az elgondolás igaz az egész Kis-Rába rendszerre nézve is, hiszen nem végezhetünk vizsgálatokat egy a rendszerből kiragadott vízfolyásra nézve, mert az kihat az egész rendszen-e és teljesen más hatást mutat majd. Nehéz kiválasztani az igazán fontos paramétereket, hiszen mondhatjuk, hogy egy vízfolyás-szakaszon a különböző élőlények számára, különböző életfeltételek szükségesek. Nem lenne helyes az az állítás, hogy ha egy élőlénynek szükséges egyik feltételt megteremtjük, akkor az biztosan megjelenik az általunk vizsgált környezetben, hiszen belátható, hogy ez a megjelenés több elemtől függő, komplex feltételrendszert igényel. Mégsem vizsgálhatjuk minden előforduló élőlény összes életfeltételét, hiszen ez nagyon hosszadalmas és költséges eljárás volna. Tehát egy ponton meg kell húzni egy szükséges határt. 5.2. A gyakorlati feladatok A tanulmány elején már esett szó a különböző szervekre háruló feladatokról. így például a vizsgált rendszer esetében fontos feladat az ökológiai vízigény meghatározása. Ezen a problémán a mai napig az FHNP és az EDUKÖVÍZIG dolgozik. Szakértői csoportokat is bevonva járják a terepet, és próbálnak konszenzust létrehozni abban a kérdésben, hogy mennyi az a minimális vízmennyiség, ami ökológiailag megfelelő. Az erre irányuló feladatok kettős jellegűek. Az ökológiai szakemberek által az FHNP hatásköre az, hogy vizsgálja a csatornákban élő növényeket, állatokat, ezek tömegességét, és indikativítását. Az ÉDUKÖVÍZIG feladata pedig, hogy kontrollálja az ökológusok elképzeléseit. Ne felejtsük el, hogy a rendszer elsődleges és másodlagos szerepe a belvízelvezetés és a vízpótlás! Ezzel kapcsolatban szerzett tapasztalataink elég sokrétűek. Megállapíthatjuk, hogy már az sem könnyű, hogy meghatározzuk egy település emberi vízigényeit. A Hansági Szakaszmérnökség még egy évvel ezelőtt kérdőíveket küldött ki a Kis-Rába rendszer területén fekvő városok, falvak polgármestereinek azzal a céllal, hogy megtudja, mennyi a számukra szükséges mennyiségű víz. Valójában, erre nem érkeztek használható válaszok. Az ilyen és hasonló adatokra nagy szükség lenne, hiszen a vízügyi működtetés eléggé behatárolt. A kellő vízigények biztosításánál arra lenne szükség, hogy a zsilipeknél és egyéb szabályzó műtárgyaknál dolgozóknak egy számszerű értéket állapítsanak meg, ami által ők a vízszintet beállítják a kívánt értékre. Ilyen adatszolgáltatásra az ökológiai vízigénnyel kapcsolatban a felelős szervezetektől még nem került sor. A Kis-Rába vízpótló rendszer esetében az eddig történt helyszíni bejárások során az FHNP figyelme elsősorban a védett és veszélyeztetett élőlények környezetére irányult. A vízfolyások rendezésével kapcsolatban csak azt tudták meghatározni, hogy melyek azok a vízfolyások, amelyekben valamilyen védett élőlény egyedileg található meg. Azonban azokra a vízfolyásokra, ahol nem találtak ilyen fajokat, semmiféle tájékoztatást nem tudtak adni arra, hogy a vízügyi szervek milyen változtatásokat végezzenek el a területen. Már említettük, hogy a szakaszmérnökségen töltött gyakorlati időnk alatt két bejárás is történt a vizsgált területen. Az első bejáráson az ÉDUKÖVÍZIG és az FHNP munkatársai vettek részt 2004. július 14-én. Az eseményen hangsúlyozták, hogy alapvető cél a lehetséges biológiai monitoring 57 helyszíneinek megválasztása, és a víztestek jelenlegi állapotának felmérése. A terepi bejárás során az alábbiakat állapították meg: - a Keszeg-ér bújtató mederállapota nem felel meg a vízpótlási céloknak, a kiépítési vízhozamot nem tudja elszállítani; - a Kis-Rába bújtató a bejárás idején bővizű volt, a kiépítési vízhozamnak körülbelül a felét szállította; - a Kőris-patak a bejárás idején csak néhány 10 l/s vízhozamot szállított, és ebben a szelvényben csak kis- és középvízhozamok folynak keresztül; - a répcelaki osztóműtárgynál a Répce alsó szakasza a vízkivétel ellenére természetes állapotú, a vízhozama a bejáráskor kicsi, ennek megváltoztatásáról intézkedtek. A Répce ökológiai szempontból elsőbbséget élvez, ezért az üzemrendet célszerű lenne úgy alakítani, hogy a vízkészlet nagyobb része folyjon a Répce irányában; - a Répce vízelvezető képessége helyenként igen alacsony, és a mederkarbantartások az ökológiai célokat veszélyeztethetik, de a hiánya a vízpótlást akadályozza és az elöntés veszélyét is magában hordozza. - a Répce folyón (Himód mellett) ősállapotú, bedőlt fák találhatók, amelyek ökológiai szempontból kedvezők, mint ahogy a folyó morfológiai állapota is, de hosszú távon alkalmanként fenntartást igényel a meder; - a Tordosa-csatoma a NATURA 2000 területek közé fog kerülni, ezért ökológiai cél a vízi növényzet megtartása, illetve az áramló víz biztosítása, ezért a meder teljes körű karbantartása ökológiai szempontból nem kívánatos, viszont a vízhasználók igényeit így nem tudják kielégíteni. Másrészt a meder elhanyagolása az áramló vízállapotok megszűnését okozná. Javaslat született arról, hogy ökológiai szempontból a karbantartást úgy kellene ütemezni, hogy májusban tilos, júniusban teljes körűen megengedett lenne a karbantartás, de csak a meder feléig lenne célszerű elvégezni; - a Répce alsó szakaszán a fenntartás hiánya miatt a meder erősen benőtt, gyakorlatilag állóvíz található benne. A fenntartás ökológiai szempontból és az alsóbb szakaszok vízellátása miatt is fontos lenne. A bejárás során érintett pontokról vagy környezetükről megállapították, hogy a biológiai monitoring mintavételére alkalmasak. A második bejáráson, 2004. július 28-án az ÉDUKÖVÍZIG, az FHNP, és egy szakértői csoport munkatársai vettek részt. A bejárás során a Répce és a Rába folyó mentén történtek mintavételek, melyeket a helyszínen, és később laboratóriumban is vizsgálatoknak vetettek alá. Helyszíni vizsgálat Ezeknek az eredményeiről készültek jegyzőkönyvek, amelyekből a szakértői csoport állásfoglalásában többek közt szerepeltek az alábbi megállapítások: - a Répcén, és a Rábán halbiológiai felmérés, és feltáró monitoring szükséges, - a Répce medrének kanyargós jellegének visszaállítása, a fás növényzet meghagyása az egyik oldalon, és a parti sáv szélesítése ökológiai szempontból kedvező, - a Répcén, és a Rábán a hosszirányú folytonosság, - a Rábán az oldalirányú folytonosság legyen biztosítva, - a Rábánál a hullámtéri holtágakat rehabilitálják. Ezen kívül javasolják, hogy mely élőlények lehetnek indikátor fajok a rendszerben.
