Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005

. 85. ÉVF. 4. SZ. A mutató B mutató C mutató IU > I vízminőségi komponens X mutató Y mutató Z mutató « > 2. vízminőségi komponens c> Az élőlényközpontú monitorozás során sokdimenziós adathalmaz keletkezik. Például a növények termőhelyi igénye több befolyásoló tényezővel (termőhelyi adottsággal) írható le: klíma, hidrológia, genetikai talajtípus, termőréteg vastagsága, fizikai talajféleség. Azaz hiába kedvező egyik, vagy a másik tényező, mégsem fordul elő a növény, ha a többi nem felel meg az életkörülményeinek. Az állatvilág esetén egy kicsit már bonyolultabb a helyzet (élőhely, táplálékviszonyok, táplálékláncban elfoglalt hely, stb.). Ezért érdemes n-dimenziós kísérletet bevezetni. Itt nem termőhelyet vizsgálunk, hanem „niche"-t, azaz az adott élőlény által specifikusan hasznosítható, kitölthető életteret, életkamrát. A fent leírtak tulajdonképpen egy alapozó monitoringhoz tartoznak. Ez az a fázis, amikor még nem tudjuk, valójában melyek a fontos hatótényezők, miket érdemes vizsgálni. Ezért a monitoringon „beállításokat" kell végezni. Aztán, ha már hiteles adatokat szolgáltat, el lehet kezdeni a tényleges mérést. Tehát a rendszert kalibrálni kell. Olyan ez, mint a laboratóriumi mérőműszereknél a kalibrálás. Kis túlzással a természet is olyan, mint egy nagy labor, csak a folyamatok többségét nem mi irányítjuk, sőt zöméről azt sem tudjuk pontosan, miként játszódik le. A mérési pontosságot is eszerint célszerű megválasztani, hiszen tényleg nem várható el a laboratóriumi pontosság. Az empirikus, tapasztalati célból történő minősítést szolgálják a különféle biotikus indexek. Minden biotikus index két részből áll: a taxon, tehát faj, vagy attribútum tömegességéből, és ezek indikátor értékéből. E két komponens valamilyen általános értelemben vett átlagolási müvelettel való összekapcsolásából adódik a biotikus index. Elengedhetetlen az ökológiai tényezők kalibrálása. A biotikus indexek általában a fajok valamilyen funkcionális csoportjain alapulnak. Ezért ha bizonyos fajokat funkcióikban hasonló, de más fajok váltanak fel, akkor az nem befolyásolja az indexek értékét. A komponensek egyike sem rosszabb a kiválónál igaz C=> kiváló II hamis A komponensek egyike sem rosszabb a jónál igaz t=> jó ö hamis í> A komponensek egyike sem rosszabb az elfogadhatónál igaz JJ hamis A komponensek egyike sem rosszabb a gyengénél stb. hamis t=> igaz t=> igaz elfogadható gyenge rossz Fontos, hogy döntéseinkben mekkora kockázatot vállalunk, mert ennek anyagi vonzata van. Ha csak kis mértékben szeretnénk kockáztatni eredményeink biztonságát, akkor sok megfigyelési pontot kell meghatározni. Viszont ez nagyobb költségeket von maga után. Tehát egyensúlyt kell találni a monitorozásra szánt költségek és a víztestek téves osztályba sorolásának kockázata között. 5. A vízügyi monitoring komplexitása, és a gyakorlati végrehajtása A vizsgált területen a már említettek szerint is, jelenleg az elsődleges, és legfontosabb feladat az ökológiai vízigény meghatározása. Ez annyit jelent, hogy meg kell határozni csatornákra vonatkozóan azt a vízmennyiséget, ami elég ahhoz, hogy ökológiailag jó állapotot idézzen elő, de ne akadályozza az esetleges belvízvédekezési munkálatokat, vagyis azokat a folyamatokat, amelyek érdekében tulajdonképpen a csatornahálózat megvalósult. Sok évvel ezelőtt nem az élőhely-teremtés volt a cél, sőt ezzel a csatornarendszerrel inkább rengeteg élőhelyet pusztítottak el a növények és állatok életkörülményeinek ellehetetlenítésével. Ezek az emberi beavatkozások fontosak, hiszen befolyásolják az élővilágot, s ez által meghatározzák a vizek állapotát is. Vagyis ahhoz, hogy a vizek jó állapotát elérjük - ami valójában a legfontosabb cél - az emberi tevékenységeink hatását ésszerű korlátok közé kell szorítanunk, és határozottan a természet felé kell fordulnunk. Ezért fontos az ökológiai vízigény meghatározása. 5.1. A komplexitás kérdése A vízügyi monitoring komplexitásával kapcsolatban ismét előjön a már korábban említett probléma, miszerint az általunk vizsgált rendszer nagyon összetett és több funkciós. Az ökológiai vizsgálatoknál több komponens vizsgálata szükséges, mivel mondhatjuk, hogy a paraméterek változásának hatásai különbözőek. Vagyis külön-