Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén

48 HIDROLÓGI AI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 4. SZ. H»fi»ig-főc«itom« Fertő ló Ribc* Sz«je<thcsat_ Keletiig 71 KapuvárJSsártcényi csatorna/" tCardo Répce . KOrt».patak . Vámház-éf összekötő csatorna Rábatimísl határasatoma Kis-Rába Farkas­érok Vasútmentl­csatoma Tardoso-csatorria Kmz»g-ér Baftjacsi-tó , Répce-lrapaaztó KSrtsN örapasztó' ÖWItí i csatorna + Nlck duzzasztómű Ráb« folyó /. ábra Forrás: Vízminőségi Kárelhárítási Területi Terv a Fertő tó magyarországi területére, valamint a Hanság főcsatorna és a Rábca folyó győri torkolatáig terjedő vízgyűjtő területére, ÉDUVÍZIG - Győr, 2002 1.2. A terület rövid története A Hanság mocsaras területe már évszázadok óta foglal­koztatta az őseinket. A váltakozó áradásos és apadásos idő­szakok mindig is befolyásolták az ott élőket, akik próbálták felvenni a harcot a természet furcsa játékával szemben. így lehet az, hogy már a népvándorlás korából is találkozhatunk kezdetleges vízművi beavatkozásokkal. Az igazi változások azonban a XVIII. századtól történ­tek, amikor először született utasítás a terület lecsapolására. Az első tényleges lépést Esterházy Pál tette meg a Pomogy és Eszterháza közötti töltés megépítésével. Innentől kezdve tervek és munkálatok sokasága indult meg az évtizedek a­latt, kisebb-nagyobb sikerrel. A Hanság szabályozott terüle­te közel véglegesen az 1900-as évek közepére alakult ki. Egyes feljegyzések szerint a Hanság területén lévő Kis­Rába csatorna elődje már a középkor középső időszakában is megvolt. Az 1873-ban megalakult Rábaszabályozó Tár­sulat 1885-1895 között jelentős munkákat végzett. Ekkor történt a Kis-Rába vízpótló rendszer mostani szerkezetének megfelelő kialakítása. A vízpótlás biztosítása érdekében je­lentős lépést a Nicki duzzasztógát megépítése jelentett 1932-1933 között. 1960-1988 között a jelentős öntözőfej­lesztés miatt átépítették a Kis-Rába fó-vízkivételi zsilipet, 29 vízkivételi zsilipet létesítettek a vízszétosztás érdekében, és a Répce, illetve a Rábca egyes szakaszait nagyobb víz­szállító kapacitásra építették ki. A legutóbbi nagyobb építési munkálat 1994-ben történt, amikor kicserélték a Nicki gát nyerges szerkezetét tömlős gátszerkezetűvé. 1.3. Vízhasználatok és az ökológiai vízigény A Kis-Rába rendszernek alapvető funkciója a belvízelve­zetés és másodlagos funkciója a vízpótlás. A vízhasználat ebben az esetben mezőgazdasági és ökológiai vízhasznála­totjelent. A Kis-Rába vízpótló rendszerben a konkrétan előforduló, a mederben hagyandó, továbbvezetendő „természetes erede­tűnek látszó" vízhozam biztosítása a feladat. 3 Ezzel elérhe­tő, hogy a mesterségesen létesített csatornák természetesnek tűnjenek, élővíz jellegük fennmaradjon. Azonban felmerül a kérdés, hogy milyen módon állapíthatjuk meg az ökológiai vízigényt. Az is kérdéses, hogy kinek, melyik állami szerve­zetnek a feladata az ökológiai vízigény megállapítása. Saj­nos, ma még az sem teljesen világos, hogy mit is nevezünk ökológiai vízigénynek, és a sok meghatározás közül vajon melyik az, mely teljesen hiteles, s amire támaszkodni lehet. 2. Elérendő cél: az EU Víz Keretirányelv előírásai­nak megvalósítása „A víz örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, véde­ni és kezelni." 4 A vízvédelmet Magyarországon a környe­zetvédelmi és a vízügyi törvény hasonló módon fogalmazza meg. A környezetvédelmi törvény szerint a vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok medreire és partjai­ra, és a víztartó képződményekre terjed ki. A vízügyi tör­vény szerint a vízvédelem kiterjed az olyan vízi munkákra és vízi létesítményekre is, amelyek a vizek lefolyási, áram­lási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintik. Ez utóbbi tárgykörébe von­ja a lakossági és gazdasági vízigények kielégítésének rend­szerét és módját. A vízvédelembe beletartozik az egész hid­rogeológiai rendszer. 5 Az EU Víz Keretirányelve 2000. december 22-től lépett hatályba. Azóta ezen irányelv alapján kell gondolkodniuk és cselekedniük a vízügyi szakembereknek. A VKI kimondja, hogy Európa álló-, és folyóvizeit 2015-ig jó ökológiai és ké­miai állapotba kell hozni. Ennek érdekében a vízgazdálko­dásnak integrálódnia kell az európai energia, közlekedési, mezőgazdasági, halászati, regionális politikába és a turiz­musba is. Hiszen ezek összefüggésben vannak egymással, 3 Javaslat a Kis-Rába vízpótló rendszer Üzemeltetési szabályzatának ak­tualizálására, ÉD VÍZIG - Csorna, 2001 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásá­ról a víz politika területén (1) 5 Bándi Gyula: Környezetjog, 372. oldal (Osiris Kiadó, Bpest, 2002)

Next

/
Thumbnails
Contents