Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén

HORVÁTH Á. - FEHÉR B : A komplex monitoring rendszer szerep

e ... 49 és mindegyik ágazat igényel vízhasználatot is. Ezért az egyes szektorok saját érdeke is, hogy a vizek jó állapotát elérjék, illetve megőrizzék. A VKI 1. cikkében megfogalmazza az irányelv célját: keretet ad a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely - megakadályozza a vizes élőhelyek romlását, javítja állapotukat, - előmozdítja a fenntartható vízhasználatot, - fokozottan védi és javítja a vízi környezetet, - biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és megakadályozza további szennyezésüket, - hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez.

6 Már a VKI előtt is sok olyan direktíva létezett, amely a vizek ökológiai állapotával foglalkozott, amely figyelembe vette az élővilágot is, mint egyfajta döntési kritériumot. Ezek a törvények, irányelvek a VKI hatályba lépésével megszűntek, beleolvadtak ebbe. Mit értünk jó ökológiai állapoton? A kérdés megválaszolásán ma is sok szakember dolgozik. Az elsődleges feladat minden vízgyűjtő kerületben (River Basin District) meghatározni azokat a referencia feltételekkel rendelkező víztesteket, amelyekhez a többi víztest hidrológiai-morfológiai, fizikai-kémiai, és ökológiai állapotát viszonyítani lehet. Ma a legfontosabb feladat az ökológiai vízigény meghatározása. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2003-ban két mintaterületet jelölt ki Magyarországon, hogy az ún. nagyminta-vizsgálat keretében a monitoring rendszerre alkalmazható módszertant dolgozzon ki. Az egyik mintaterületnek a Kis-Rába vízrendszerét választották. A vizsgálatokat az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok végzik el. Az ÉDUKÖVIZIG kísérletet tett az ökológiai vízkészlet megfogalmazására: „Az a vízhozam tartomány, melynek hatására a meglévő morfológiai paraméterek mellett olyan vízdinamika (áramlási sebesség, vízjárás, vízmélység), vízminőség alakul ki egy víztestben, ami ott a megfogalmazott környezeti célkitűzésekből levezethető jó ökológiai állapotnak/potenciálnak megfelel. Ennek megfelelően az ökológiai vízigény nem határozható meg csupán a víz mennyiségével és annak térbeli dinamikájával, hanem számos további szempontra is ki kell terjeszteni a leírását, mint például a vízminőség, a vízi élettér kiterjedése, az élőhelyek strukturális változatossága, a vízrendszer hossz- oldalirányú átjárhatósága stb."

7 Jelenleg a szakemberek a monitoring rendszer kidolgozásán munkálkodnak. A monitoring rendszer létrehozása és működése szerves részét képezi a vízgyűjtő gazdálkodási terveknek. A VKI által megkívánt monitoring programok kialakítása és beindítása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetve a Belügyminisztérium (BM) feladatkörébe tartozik. E munka során a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alábbi fejezetei a mérvadóak: - VKI 8. cikk. A felszíni vizek állapotának, a felszín alatti vizek állapotának és a védett területeknek a monitoringja, - VKI, II. melléklet. Felszíni vizek, - VKI, V. melléklet. A felszíni vizek állapota. 3. A vízrendszer bemutatása 6 EU Viz Keretirányelv 1. cikk 7 Ökológiai vízkészlet meghatározása a Kis-Rába vlzpótló rendszer területén, ÉDUKÖVlZIG - Győr, 2003 3.1. Meteorológiai viszonyok A terület az ország észak-nyugati részén, a Kisalföldön található. 3.1.1. A jellemző hőmérsékleti adatok Egy évre jellemző hőmérsékleti adatok I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII [hónapj 2. ábra Az évi középhőmérséklet 10-10,5 °C körül alakul. A nyári félév átlagos hőmérséklete 17,3, míg a téli félév átlagos hőmérséklete 3,5 °C. A hőmérséklet évi ingadozása a sokéves adatok alapján -15 és +34 °C között alakul. A területen az ún. melegnapok száma kb. 70, míg a hőségnapok száma 15 nap körüli. A fagyos napok száma 85-90, míg a téli napoké 25. A napsütéses órák száma 1850-1950 h/év. 3.1.2. Csapadék Az átlagos évi csapadék a területen 600 mm körül van. A terület dél-nyugati felén az átlagosnál inkább kicsit több, míg az észak-keleti részén kicsit kevesebb csapadék hullik. Az éves csapadékmennyiség havi eloszlása a következő: Évi csapadékeloszlás i nmivvvivnvmixxxixii Ihinapl 3. ábra A nyári félév kissé csapadékosabb (350 mm) mint a téli (250 mm). A havas napok száma kb. 35, míg a hótakarós napok száma átlagosan 30 nap. 3.1.3. Párolgás A területen a potenciális párolgás értéke a négy évszakra vonatkozóan, egy-egy jellemző hónapban

: Január Április Július Október 16-17 mm 50 mm 160 mm 60 mm A párolgás tényleges értéke a potenciális párolgástól jellemzően elmarad. Az évi összes párolgás a sokéves adatok alapján 525-550 mm. 3.2. Hidrológiai viszonyok A korábbiakban említettük, hogy a terület közel háromszög alakban határolható le, de igazából, a hidrológiai szempontból meghatározó tényezők túlnyúlnak ezen a lehatároláson. A vízrendszer vizei kapcsolatban vannak a Fertő és az Észak-Hany vizeivel, vagyis az összetett vízkormányzási lehetőségek miatt a Fertő-tóval és a Dunával is. A következőkben részletesebben foglalkozunk azokkal a vízfolyásokkal, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a KisRába rendszer egyes elemeivel. 3.2.1. Rába