Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Szesztay Károly: A piac-mechanizmus és a globalizáció néhány környezetvédelmi és vízügyi vonatkozása

22 HIDROLÓGI

AI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF

. 4. SZ. jelentősége, gazdasági összértéke világszerte gyorsan növekszik, egyre közelebb kerül a geopolitikai csődhelyzethez, amelyben a gazdálkodás egésze területi, szakágazati összesítésben veszteségessé és fenntarthatatlanná válik. A fentiek tükrében az a kérdés, hogy az emberi társadalom el merje-e vállalni az éghajlat és a vízkörforgás alakításával járó felelőséget és kockázatot - érdemben ma már fel sem tehető. Az éghajlatot és a vízkörforgást szabályozó legfontosabb tényezők (mint például a légkörbe jutó üvegházgázok évenkénti mennyisége, vagy a szárazföldek erdőtakarójának csökkenési üteme) tekintetében ugyanis az ember okozta változások sokszorosan felülmúlják a természeti folyamatokban valaha is előfordult határokat. A mai adottságokhoz és irányzatokhoz illeszkedő kérdés a fentinél sokkal gyakorlatibb és sürgetőbb: hogyan lehet a piac-mechanizmust és a globalizációt mielőbb kiegészíteni olyan emberés élővilág-centrikus gazdaságpolitikával, amelyik képes megállítani és visszafordítani az egyre terjedő és mélyülő társadalmi és környezeti válság-gócokat? A kérdés, illetve a válasz iránti felelősség és elkötelezettség vállalása tekintetében figyelembe kell venni, hogy a New-York, London és Tokió bankjaiban összpontosuló több ezer milliárd dollárnyi pénztőke lényegében bolygónk természeti adottságainak „ingyen ajándékából", valamint a szegény országok olcsó munkaerejéből származik. A megvalósítás módozatai tekintetében pedig bizonyára az ökogazdaságtan eszmeiségére és eszköztárára támaszkodó globális színtű adó- és támogatási rendszer kialakítására és következetes alkalmazására lehet majd támaszkodni (Brown 2001). Történelem-formáló szerepében az öko-gazdaságtan meghonosodása azt jelenti, hogy az öncélúvá és öntörvényűvé tett piaci-mechanizmus két évszázadát az élettér-gazdálkodás olyan korszaka követi, amelyben globálisan is közössé vált sorsunkat emberhez méltó cél és mérték irányítja: a Földet édenkertté tenni (Hamvas 1944). 4. ábra. A természeti és emberi tényezők együttes hatása a szárazföldi területek éghajlatának és vízvagyonának alakulására. A szaggatott vékony vonalak a tényező-csoportok közti belső (többnyire küszöbszintekhez kötött és nemlineáris jellegű) kapcsolatokat jelölik. (Pielke, 2004). 1. táblázat: Az európai civilizációból kinőtt pénz-centrikus világrend hatása a planetáris élettér-tényezők és az emberi együttélés évszázados irányzataira (National Geographie 1998. október és 1999. február, Baló-Lipovecz 1987, Clark és Munn 1986 alapján) AtlagÉlettér-tényezők Készletfelhasználás Viszonylagos érték TerüjöveNéNépNépess. Termő VízC0

2 Ősleti SordepessűrűnöveterükészEnerkibonövényJöveC0

2 kiterszám Földrész lem ség ség kedés let let gia csátás zet deEnerkibojedés USD/ Fő/ l(f ha/ I0

6 BTU/ t/ tem gia csátás % fő % km' fő/év f

ő l/fő/év fő/év fő/év % % (1) (2) (

3) (4) (

5) W {V (

8) (

9) (10) C

1) (12) (13) (14) (15) 1 Észak-Amerika 27100 4,8 16 2,5 2 21,3 357 22 45 42 24 22 15,5 2 Óceánia 15430 0,5 4 0,5 4

t5 72 181 12 35 24 12 12 6,3 3 Európa 13710 8,4 108 0,5 1,1 9,5 144 9,4 82 21 9,8 7,8 7,7 4 Latin-Amerika 3710 8,9 28 7,5 0,9 36 49 3 32 5,7 3,3 2,5 15,1 5 Ázsia 3490 63,1 115 51 0,4 5,3 33 2,5 58 3,8 2,2 2,1 32,9 6 Afrika 650 14,3 26 20 0,7 M 15 1,2 51 1 1 1 22,5 Föld 4520 100 44 82 0,65 9,9 57,4 3,9 50,7 100 (I) Sorszám az átlagos jövedelem csökkenő sorrendjében, (4) Az 1998. évi 5,9 milliárd fö becsült össznépesség százalékában, (II) A szárazföld természetes ősnövényzetének megbontott hányada, százalék, (12), (13) és (14) A'minimum szint (Afrika) többszörösében kifejezett viszonylagos értékek, (15) Területi kiterjedés a Föld 135,8 millió km

2-nyi teljes szárazföldi területe százalékában (az Antarktiszt e vonatkozásban nem tekintve). Irodalom Baló György és Lipoveci Iván (szerk.) 1987: Tények könyve, Móra Ferenc Kiadó, Budapest Brown, L R. 2001: Eco-Economy: Building an economy for the Earth. Earthscan Publications, London Clare, W.C., Munn R. E. (ed.) 1986: Sustainable development of the biosphere, IIASA Rerport, Cambridge University Press, Cambridge Hamvas Béla 1944: Scientia sacra. Medio Kiadó, Budapest Pielke, R.A. 2004: A broader perspective on climate change is needed, Global Change News Letter, No. 59., Stockholm Kates, R. W„ I. Burton 1986: Geography, resources and environment, Essays on themes from the work of G. F. White, University of Chicago Press, Chicago Orlóci István és Szesztay Károly 2003: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata, Vízügyi Közlemények, 1. füzet, Budapest Szesztay Károly 2002: önszerveződés a víz és az élet bolygóján, Pro Aqua Alapítvány, Budapest A kézirat beérkezett: 2005. március I SZESZTAY KÁROLY a műszaki tudomány doktora, aranydiplomás mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Vásárhelyi Pál díjjal kitüntetett tiszteleti tagja, c. egyetemi tanár, az ENSZ vízgazdálkodási osztályának 1971 -1977 között tanácsadója.