Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Veress Márton–Schläffer Roland–Gadányi Péter: Forrástípusok a Kőszegi-hegységben

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF

. 1. SZ. A hegység tágabb térségét hidrotermális hatás is érte. „Geyzíritkvarcit"-ot ir le Benda L. (1929) a Vas-hegy-től délre. A forróvizes hatásról tanúskodnak a Kőszegi-hegység nyugati részének kvarcitjaiban fellelhető kisméretű, többnyire 1 cm-nél kisebb átmérőjű oldódásos eredetű üregek, bemélyedések. A Kőszegi-hegység morfológiai jellegzetessége, hogy az észak-déli csapású fógerinctől keletre kelet-nyugati mellékgerincek ágaznak ki, és nyúlnak le a hegység előterére. A mellékgerinceket a Gyöngyöstől nyugati irányba hátráló I. táblázat: A Kőszegi-heg; vízfolyások hozták létre azáltal, hogy a hegység felboltozódó területén bevágódva völgyeket alakítottak ki. A hegység kiemelkedése 15,1-18,5 M.év közé tehető (Demény A.-Dunki 1. (1991). A hegység morfológiai jellemzőiről korábbi irodalomban inkább csak utalások találhatók. Részletesebben a völgyekről és kialakulásukról írnak (Kárpát L.- Ádám L. 1975), rövid utalások lelhetők fel a kőzetminőségnek az egyes formák kialakításában játszott szerepére (Kárpát L.Adám L. 1975), s a pszeudokarsztos jelenségekre (Földváry A. et al. 1948). A főbb morfológiai elemek a hegységben: :g forrásainak főbb adatai Jele Bezáró kőzet Tengersz. f. mg. |m| Morfológiai helyzet Hozam Il/Pl Hőmérséklet PCI Ca ion [mg/l] Típus 1 pleisztocén törmelék 578 fögerinc alatt lejtőn 8 8,9 24,92 5 2 pleisztocén törmelék 578 íögerinc alatt lejtőn 5 12 24,92 5(0 3 pleisztocén törmelék 578 fögerinc alatt lejtőn 12 11 24,92 5(0 4 palás préselt homokkő törmelék 706 fögerinc alatt lejtön 8 11 46,64 5(0 5 fillit, kvarcfillit 689 fögerinc alatti 12 8 27,34 5(0 6 fillit, kvarcfillit 684 fögerinc alatti 6 9,6 49,86 5(0 7 palás préselt homokkő törmelék 645 völgy talpon 2 12 l(t)? 8 pleisztocén törmelék 451 völgy oldalban meder felett 9 10 4(t)? 9 pleisztocén törmelék 424 völgyoldalban meder felett 68,2 9 7,81 4 10 fillit, kvarcfillit 421 völgyoldalban meder felett 2,5 13 4(0 11 fillit, kvarcfillit 432 völgyoldalban meder felett N N 4(0 12 fillit, kvarcfillit 437 völgyoldalban meder felett N N 4(0 13 pleisztocén törmelék 540 völgyoldalban meder felett 2(?) 11 91,67 4(0 14 pleisztocén törmelék 575 völgyoldalban meder felett 20 10 69,96 4(0 15 pleisztocén törmelék 612 völgytalpon 7,5 10 4(0 16 zöldpala 431 völgyoldalban meder felett 6+1,5 10 73,18 4 17 kvarcfillit törmelék 438 völgyoldalban meder felett 3 10 4 18 fillit, kvarcfillit 526 völgytalpon 4 11 76,91 2(0 19 fillit, kvarcfillit 621 völgyoldalban meder felett 3+13 11 K0 20 fillit, kvarcfillit 538 völgyoldalban 10 8 58,7 4 21(G) pleisztocén törmelék 581 völgyföben 5 11 H0 22 fillit, kvarcfillit 506 völgyoldalban meder felett N N 4(0 23 fillit, kvarcfillit 486 völgyoldalban meder felett 3 12 4(0 24 fillit, kvarcfillit 487 völgyoldalban meder felett nem mérhető nem mérhető 4 . 25 (G) pleisztocén törmelék 492 völgyföben 9 10 52,27 1 26 pleisztocén törmelék 538 völgyföben 7,5 12 70,77 1 27 fillit, kvarcfillit 443 völgyoldalban meder felett 5g 11,8 37,8 4 28 pleisztocén törmelék 539 völgyföben 7,5 11,5 33,77 3(0 29 pleisztocén törmelék 486 völgyoldalban meder felett 8,5 (2) 11 12,06 4(0 30 mészcsillámpala 469 völgyoldalban meder felett 20 10,9 29,76 2 31,32,33,34* (G) pleisztocén törmelék 449 völgyoldalban meder felett 22,5 (33)+5 (34) N 4(0 35(csop) hommokkö palával kvarcfillit 459 v-old-ban mederben és felett 20(35)+8,5 (36) 13 K0 és 2(t) 37 kvarcfillit 640 fögerinc alatti N N 5t 38** 336 125 13 39, 40 (csop) (G) pleisztocén törmelék 497 völgyföben 5(39)+10,9 (40) 12 K0 41 pados préselt homokkő törmelék 465 völgyföben 1(0 vagy2 42 (csop) palás préselt homokkő törmelék 402 völgyoldalban 5 12 3(0 43 (F) 426 völgyoldalban(?) 2(0 Megjegyzés: F. foglalt N: nem mérhető, mert a kifolyó víz mélysége kicsi *: 30-50 m-en 15 forrás fakad - Az említett fő- ill. mellékgerincek, amelyeken (különösen a fögerincen) kjsebb-nagyobb magaslatok sorakoznak. - A már szintén említett völgyek, ezek gyakran meredek oldalúak, máskor szélesek és tál alakúak (vagy völgyfös végük ilyen). Egyes völgyek összetettek (teraszos jellegűek). A hegység idősebb völgyei Kárpát L.-Adám L. (1975) szerint a pleisztocénben alakultak ki. Miután azonban alsó részükön pannon összletek és lignit is előfordul (Vitális /., Benda L. 1930), valószínűleg a pleisztocénnél idősebbek. - A völgylefejeződések következtében kialakult gerinc tanúhegyek (pl. Holt-hegy), amelyek a mellékgerincekről ,fűződtek" le ( Veress M. 2000). (t): törmelékkel fedett **: mesterségesen Összegyűjtött Mg ion tartalom a forrásoknál 7 mg/1 alatti G: a víz előbukkanás több méteres sávban +: a vfz több helyen fakad 1: völgyfői rétegforrás 2: völgyoldali rétegforrás 3: völgyfői átbukó forrás 4: völgyoldali átbukó forrás 5: átbukó forrás lejtőn - Lepusztulási szintek, amelyek Zentai Z. (2000) szerint 600-700 m ill. 300-400 m magasságok között helyezkednek el. Többnyire a mellékgerinceken, ill. sávban kifejlődve a fögerincet szegélyezik. Az alsó szintet vörösagyag foltok fedik (Zentai Z.-Csikósné Hartyányi Zs. 1998). Ez utóbbi a hegység pedimentjének maradványa. Előző vagy egy, a 300-400 m-en elhelyezkedő pediment maradványnál idősebb (Baltavaricum) pediment maradványa, vagy töréslépcső, esetleg abráziós terasz lehet. - Teraszszerű félsíkok elsősorban a völgyoldalakra jellemzők, de hasonló fonnák előfordulnak a hegység főgerincének oldallejtőin, valamint a hegységet délről határoló lej-