Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Veress Márton–Schläffer Roland–Gadányi Péter: Forrástípusok a Kőszegi-hegységben

VERESS M. - SCHLAFFER R. - G

AP

ÁN

YI P.: Fo

rr

ás

ti

pusok a Kőszegi-hegységben 17 tökön is. A völgyek teraszszerű félsíkjai (szerkezeti teraszok) a palásodási síkok palafejes völgyoldalain kifejlődő néhányszor 10 méteres szélességű kis lejtésű formák. - A zöldpalás, fillites sziklafalak különböző méretű és alakú formái, amelyek karros jelenségeknek tekinthetők. A nagyobbak a barlang méretet is elérik. Ezek leírását Eszterhás 1. (2000) végezte el. - A völgyoldalakban rövid, keresztmetszetben tálalakú mélyedések sorakoznak, amelyek valószínűleg deráziós eredetűek (Szabó L. 2000). b.) A hegység völgyei A folyóvölgyek gyakran a kéregszerkezeti elemek mentén alakulnak ki (Bulla B 1954). A szerkezeti völgyek olyan felszíni mélyedésből fejlődnek ki, amelyek a kéregszerkezet megváltozását okozó folyamatok során jönnek létre. Az előrejelzett (preformált) völgyek olyan zónák mentén formálódnak, ahol a kőzeteknek az ellenálló képessége kisebb, és így a folyóvízi pusztítás e helyeken intenzívebb lesz. A szerkezeti völgyek között említhetők az árkos vetődésekben (tektonikus árokvölgy), a redők szinklinálisának tengelyében (szinklinális völgy) kialakultak. Előrejelzett völgyek alakulnak ki a törések és vetődések mentén, a részlegesen lepusztított redők antiklinálisának, illetve szinklinálisának tengelyében (antiklinális, illetve szinklinális által előrejelzett völgy), kőzethatárok mentén, valamint a kibillent rétegek csapása mentén. I. II. I. TI. d 2. ábra: A hordozó közel dölésiranyához képest különböző helyzetű völgyek és keresztmetszetük Jelmagyarázat: I. a hordozó kőzet palásodási lapjainak dőlésiránya, 2. völgytalp dölésiránya, 3. vízszivárgás palásodási lap mentén, 4. palásodisi fejes völgyoldal, S. palásodási lapos völgyoldal, 6. vízfolyás, 7. szinklinális, 8. völgy tengelye, 9. szinklinális tengelye, I. felülnézetben, II. metszetben és (érben, a. a völgy iránya és a palásodási lap dőlésiránya megegyezik, b. a völgy iránya a palásodási lap dőlésének irány-különbsége a völgyfő felől tekintve 0°-90° közötti, c. a völgy iránya és a palásodási lap dőlésiránya ellentétes (a völgyfő felől tekintve 180" különbségű), d. a völgy iránya és a palásodási lap dőlésirányának különbsége a völgyfő felől tekintve 90'-180° közötti, e. másodlagos redő hiánya esetén csapásirányban képződött völgy (a völgyirány és a palásodási irány különbsége 90"), f. másodlagos, függőleges tengelysikú szinklinálisban képződött völgy (a völgyirány és a palásodási irány különbsége 90°, a palásodási lapok a völgy mindkét oldalán a völgy tengelyének irányába dőlnek), g. másodlagos, ferde tengelysfkú szinklinálisban képződött völgy (a völgyirány és a palásodási irány különbsége 90°, a palásodási lapok a völgy egyik oldalán a völgy tengelye fele, az átellenes oldalán a tengelye felől dőlnek) A hegység völgyei csak részben eróziósak. Mélytllé- lesz. Ez utóbbi fokozza a völgy mállásos-oldásos mélyüsükben a mállás, mészfilliten a mészanyag oldódása is lését. A mállásos-oldásos eredetű mélyülésre utal, a völszerepet játszik. Az elszivárgó víz ugyanis a medertalp gyekben a kavicsanyag hiánya, ill. a törmelék kismértékőzeteit mállással, ill. oldással fellazítja. A folyamat ön- kü koptatottsága, a völgyeknek hosszukhoz képest jelengerjesztő, miután a gyorsabban mélyülő völgy több for- tős szélessége, valamint az, hogy némelyik völgy talpa rást csapol meg (Id. alább), emiatt vízfolyása bövízűbb (különösen a völgyfónél) nagymértékben feltöltött (Ve-