Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A gerecsei és budai-hegység termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. Jaskó S. 1959: A földtani felépítés és karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, 39. 4, 289-297. Korpás L. 1998: Paleokarst studies in Hungary, - 195, of the Occasional Papars of the Geologoical Institute of Hungary. 142. Korpás L. 2000: A Budai-hegység karsztrendszere. In: Millenneumi Barlangnap 2000. Juni. 23-25. Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat alkalmi kiadványa, 17-24. Korpás L. 2003: Basic pattern of Quatenary travertine: a review with special regard to the Hungarian deposits. Acta Geologica Hungarica, 46. 2. 131-148. Korpás L. 2003: Édesvízi mészkövek: új szedimentológiai modell és kronológia. OTKA zárójelentés 1999-2002. 1-20 Kretzoi M. 1980: Fontosabb szórványleletek a MÁFI gerinces gyűjteményében. A Széchenyi-hegy pliocén édesvízi mészkövének faunája. MÁFI Évi Jel. 1978-ból, 347-358. Krolopp E. 1973: Negyedkori malakologia Magyarországon. Földrajzi Közlemények, 21. 1. 167-171. Krolopp E. 2003: Mollusc species of the Hungarian Pleistocene formations. Malakológiai Tájékoztató, 21 13-18. Krolopp E. 2004: A mollusca fauna jelentősége a travertinó kutatásban. Földtani Közlöny, 134.2.219-225. Krolopp E. et al 1976: A budai Várhegy negyedkori képződményei. Földtani Közlöny, 106.3.193-228. Krolopp E. - Schweitzer F. - Scheuer Gy. 1995: A kelet-gerecsei Kőhegy travertinó takarójának kora. Földrajzi Közlemények, 119.1.35-38 Lantos M. 2004: Északkelet-dunántúli negyedidőszaki édesvízi mészköszelvények magnetosztratigráfiai korrelációja Földtani Közlöny, 134.2.227-236. Léczfalvy S. 1964: Hévforrások, mesterséges hévíz feltárások hő utánpótlódásának néhány kérdése Hidrol. Közlöny, 44. 12. 546-551. Léczfalvy S. 1966: Vlzbeszerzés, vfzellátásforrásokból. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 5-182. Leél - Ossy Sz. 2004: A József-hegyi barlang kora és fejlődés története. In: Hévizes barlangok genetikája és képződményei. Nemzetközi konferencia a Pál-völgyi barlang felfedezésének 100. évfordulója alkalmából. 2004. június 21-24. Előadás-Összefoglaló, 25-26. Rónai A. 1973: A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. MTA X. Osztályának Közleményei, 6. 1-4. 242-243. Schafarzik F. 1928: Budapest Székesfőváros ásványvíz forrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése Hidrológiai Közlöny, 4-6. 14-20. Scheuer Gy. 1999-a: A gerecsei alsó pleisztocén és felső neogén hévforrás-tavi édesvízi mészkő összletek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 79. 1. 11-14 Scheuer Gy. 1999-b: A gerecsei mészképző hévforrások összehasonlító vizsgálata Hidrológiai Közlöny, 79.3. 162-156. Scheuer Gy. 2002: A nyugat-gerecsei pliocén és kvarter mészképző hévforrások paleo-karszthidrogeológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 82. 1. 7-14. Scheuer Gy. 2003: A mészképző ásványforrások és kiválásaikat befolyásoló tényezők. Hidrológiai Közlöny, 83. 6. 339-347. Scheuer Gy. 2004: A karbonátos forrásüledékek vizsgálata II. rész. Ásványvizek forrásmészkő lerakodásai. Kézirat. Bp. Önálló kiadvány 1-272. Scheuer Gy. - Schweitzer F. 1988: A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkő összletei. Földrajzi Tanulmányok. 20. Akadémiai Kiadó Bp. 5-129. Scheuer Gy. - Schweitzer F. 1989: A suttői forrásvízi mészkő előfordulás építőipari vizsgálata. Építőanyag, 41.5. 188-184. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. MÁFI Évi Jel. az 1951 évről. 111-146. Szabó J. 1879: Budapest geológiai tekintetben. Különlenyomat a Magyar Orvosok és Természetvizsgálatok I879.-Í vándorgyűlésének munkálataiból 1-116. Szentes (Schreier) F. 1932: Adatok a Buda- Pilisi- hegység Nagykevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 12.46-63. Szentiványi F. 1932: Adatok a Nagy Svábhegyen és környékén előforduló levantei mészkő geológiai és paleontológiái viszonyaink ismeretéhez. Budapest 1-35. Takácsné Bolner K. - Kraus S. 1989: A melegvizes eredetű barlangok kutatásának eredményei. Karszt és Barlang I-II. 61-66 Takácsné Bolner K. et al 1989: Magyarország barlangjai Karszt és Barlang I-II. 51-60. Veress M. 2004: A karszt BDF. Természetföldrajzi Tanszék kiadványa. Szombathely. 5-215. Vitális Gy. 2004: Dr. Szabó József 125 éve közzétett: „Budapest geológiai tekintetben" című müve hidrológiai és vízföldtani tanulságai Hidrológiai Tájékoztató, 63-65. Vitális Gy. - Hegyi l-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához Hidrológiai Közlöny, 62 2. 73-82 Wein Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. MÁFI kiadvány. Budapest 3-76. A kézirat beérkezeti: 2004. november 30-án Comparative study on the development of the thermal karst formations in the Gerecse and Buda mountains from the Upper-Pannonian horizon to modern times based on the spring limestones deposited Scheuer, Gy. Abstract: In the NE part of the Transdanubian Central Range, on the perimeter areas of the Gerecs and Buda mountains several thermal springs emerge with different yields and temperatures ranging from 17 to 62 °C. The ancient paleo-thermal springs have accumulated at a number of locations in the area of the two mountains spring-limestone in their surroundings, providing the opportunity of tracing from the Upper-Pannonian horizon to these days the evolution of the outcropping part of the thermal karst formation. The limestones reveal the differences in the development of the thermal karst in the two mountains. Whereas in the case of the Gerecse the spring limestones offer a virtually continuous records of the thermal karst from the Pliocene era to these days, in the Bida mountains there is an extended absence of spring limestone, which implies that the activity of the paleo-thermal springs was interrupted for a long period of time. Following the initially vigorous activity of the thermal springs in the Upper Pannonian Epoch, there is no spring limestone evidence of such activity in the Pliocene and in the older part of the Pleistocene eras, that is from app. 2,6 to 1.1 million years. In the second half of the Pleistocene a dynamic, calciferous thermal spring activity erupted, which continues to modern times, though at a diminishing rate of spring limestone deposition. On the strength thereof it seems safe to conclude that there were appreciable differences in the development of the thermal karst formations in the two mountains. Key words: paleo-thermal spring, spring limestone, thermal karst formation SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa,. 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az E9ötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán 1984-ben lett a földtudomány kandidátusa Értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledékek.