Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Bozán Csaba–Körösparti János: Földárja a Dél-Alföldön

BOZÁN Cs. - KOROSPARTI J.: Földárja a Dél-AlfOldOn 11 Elvégeztük az összehasonlítást, ahol az l-L(z) értéke kifejezi számunkra a kutak mozgásdinamikája közötti kapcso18. ábra: A Békés-Csanádi löszhát területén lévő, a statisztikai feldolgozáshoz felhasznált talajvízszintmérö állomások, Marosi és Somogyi (1990) nyomán úzálüs 1 20. ábra: A magas talajvízállású vonulat rendezettségének vizsgálata kétváltozós lineáris regresszió módszerrel 4.2. A talajvízjárás eloszlása A talajvízjárás statisztikai jellemzése arra irányult, hogy statisztikai módszerekkel lehatároljuk azokat a kutakat, ahol 19. ábra: A dombegyházi 486-os és a Kunágotai 483-as kutak közötti kapcsolat szoros További vizsgálatoknak vetettük alá a Békés-Csanádi löszhát területén található talajvízkutak adatsorait kétváltozós lineáris regressziós módszerrel, ahol a kapcsolatok szorosságát a magasabb értékű korrelációs koefficiens fejezte ki. Legfőbb eredményünk, hogy a Békés-Csanádi löszhát középső részén végighúzódó magasabb vízszint-állású talaj vízvonulat hasonló vezérelvek szerint működik (20. ábra). a földárja érvényesülhet. Ehhez a leíró statisztika alkalmazásával meghatároztuk az adatsorok alapvető statisztikai jellemzőit. Úgy tapasztaltuk, hogy a normál eloszlásképhez viszonyítva (21. ábra) valamilyen ferde eloszlás (22. ábra) jellemző a kútadatokra. A ferdeség az eloszlás középérték körüli aszimmetriájának mértékét fejezi ki, melynek alapján következtethetünk úgymond a kutak „használatára". 99.7% 21. ábra: Normál sűrűségfüggvény 22. ábra: Jobbra (+) és balra (-) ferde eloszláskép Általános következtetésként megállapíthatjuk, hogy azok a kutak, ahol az empirikus eloszlásfüggvény ferdesége negatív előjelű, ill. a hozzá tartozó sokévi lineáris-trend emelkedő (23. ábra), valószínűsíthető, hogy a kút környékén víz feltöltődés, ellenkező esetben vízkivonás történt (24. ábra). ma int cm Y--ISU 'X+ 3U.1 MM 23. ábra: A 480-as battonyai talajvízszint mérő állomás emelkedő' trendje Mindezek alapján nem állítható meggyőzően, hogy a kutak vízszint ingadozása „csak" természeti jellegű, amit tovább bonyolít az a tény, hogy a kutak nagy többsége városon belül található, amely alapvetően meghatározza a kutak viselkedését. A továbbiakban a jobbra (+) ferde kutak esetén levonható az a következtetés, hogy a talajvízszintnek van egy szélsőséges alsó határértéke. Úgy véljük, hogy esetünkben a rétegvízből történő pótlás növekedése egyensúlyba kerül a talajvíz párolgási veszteségével, azaz a rétegvíznek van egy stabilizáló szerepe. A balra (-) ferde kutak esetén a talajvíznek van egy olyan szintje a terepszint közelében, ahol valamilyen tényező miatt korlátozottá válik a talajvíz emelkedésének lehetősége. Ennek okát abban lehet megjelölni, hogy a talajvíztartó horizontális értelemben nyitottá válik és magas talajvízállásoknál kialakul egy növekvő mértékű hori-