Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Bozán Csaba–Körösparti János: Földárja a Dél-Alföldön

12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. zontális szivárgás, ami megcsapolja a talajvizet és meggátolja annak további emelkedését, azaz érvényesül a földárja jelenség

. 24. ábra: A 473-as mezőhegyesi talajvízszint mérő állomás csökkenő trendje 5. Az eredmények összefoglalása, következtetések A talajvízfeltöréses jelenségek elsősorban és legnagyobb kiterjedésben a Dél-alföldi területeken, ezen belül is leginkább a Békés-Csanádi löszhát területén figyelhetők meg. Az ősfolyók feltöltő munkája miatt vízvezető, illetve vízzáró rétegek rakódtak egymásra, ami időnként utat nyithat a (nyomás alatti) talajvizeknek. Az elhagyott folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában, ami abból is kitűnik, hogy a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutatnak. Számos kutató munkájából kiderült, hogy a vízfeltöréses területeken a talajvíz járása nem egyértelműen „csak" a helyi hidrometeorlógiai tényezők függvénye, hanem érvényesülnek a regionális, a mező-, illetve a lokális hidrogeológiai kapcsolatok is, melyet saját talajvíz vizsgálataink is megerősítenek. A megfigyelések csekély száma miatt arra nem találtunk tudományos magyarázatot, hogy van-e összefüggés a peremhegységekre hulló csapadék mennyisége és a jellemzően vízfeltöréses területek talajvízjátéka között, de úgy véljük, hogy megbízható (statisztikailag homogén) hosszú-idősoros adatokkal az bizonyítható lenne. A hidrometeorológiai tényezők vizsgálata szempontjából megállapíthatjuk, hogy a belvizek előidézésében is, de mindinkább a talajvízfeltörések kialakulásához a megelőző évek, ún. halmozódóan nedves és hűvös időszakai tekinthetők az egyik legfőbb kiváltó oknak. Úgy véljük, hogy ezeken a területeken a talajvízjárást módosító tényezők közül a helyi egy-egy nagyobb csapadék szerepe önmagában minimálisnak vehető, ugyanis attól teljesen függetlenül is megjelenhet a földárja. Összességében megállapíthatjuk, hogy a földárja jelenség kialakulásában meglehetősen bonyolult természeti folyamatok játszanak meghatározó szerepet, amihez nagy mértékben hozzájárult a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása is. Nyilvánvaló, hogy a mai körülmények között a belvíz sokkal nagyobb területen pusztít a földárjához képest, ugyanis míg az összegyülekezéssel kialakult belvízjelenség legfőképpen a tavaszi hóolvadások, illetve a helyi nagy mennyiségű és intenzitású csapadékok következménye, addig a földárja időszakos, legfőképpen a legnagyobb belvizes évekre jellemző. Ezért mondhatjuk azt, hogy a belvizek keletkezése egyes időszakokban igen titokzatosnak tűnik. Zárszóként Hanusz István (1895) szavait idézzük: „Egyik évben elpörzsöl az aszály mindent, kisülnek a mezők, megapadnak a folyók és kútak, kiszáradnak a tavak és mocsárok, melyen alászáll a föld árja s az egész Alföldet port enger borítja. Másik évben meg kiöntenek a folyók, belvizek lepik el a mezőket, megtelnek vizzel nemcsak a kútak, de a pinczék is, a gyümölcsfákat a fölfakadó vadvizek pusztítják el." 6. Irodalom Baukó T., DOvényiZ. és Rakonczai J. (1981). Természeti és társadalmi tényezők szerepe a belvizek kialakulásában a Maros hordalékkúp keleti részén. Alföldi Tanulmányok. MTA Regionális Kutatások Központja, Alföld Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály. Békéscsaba. III: 35-59. Gazdag L (1960): Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén. Szántó Kovács Múzeum Évk., Orosháza, 257-303 pp. Hanusz 1. (1895): A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét, 278 pp. Jókai M. (1884) A lőcsei fehér asszony, XXIX fejezet. Kiss I. (1960): Az Orosháza-környéki szikes vizek mikrovegetációjának vizsgálata. Szántó Kovács Múzeum Évkönyve III. Orosháza. 225-254 pp. Kiss I. (1965): Néhány Dél-alföldi szikes tó dinamikus egyensúlyának eltolódása az elsődleges termelés irányába. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 25-58 Kiss 1. (1971): A vízfeltörések szerepének vizsgálata a szikes talajok foltos „tarkaságában", különös tekintettel az algatömegprodukciók és a vegetációs kép kialakulására, valamint az árvlzszerü belvizek fellépésére. Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei, 3-31. Kiss I. (1972): A vízfeltörések szélsőségesen módosult algatömegprodukciós formái a Békés-Csanádi löszhát szikes területein. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 3-32. Kiss I. (1976): Magyarország szikes tavainak áttekintése szikes tájcsoportok szerint. Hidrológiai Tájékoztató, 18-26. Kiss 1. (1979): Vízfeltörések vizsgálata az Orosháza-környéki szikes területeken, különös tekintettel a talajállapot és a növényzet változására. Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei, 43-82. Kiss I. (1984): A talajvíz feltörési jelenségeinek fokozottabb figyelembe vétele. Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése. Szarvas, 102-111 pp. Kiss I. (1989): A pusztaföldvári Harangos-ér vízfeltörései. Hidrológiai Közlöny, 69(1): 59-61. Kiss I. (1990): A vízfeltörések formái és szerepük a szikes területek kialakulásában. Hidrológiai Közlöny, 70 (5): 281-287. Kreybig L. (1942): Talajvízvonulatok tanulmányozása a Kőrös-TiszaMaros közén. Kreybig Lajos jelentése a Földmivelésügyi Miniszternek. Budapest. Kézirat, 10 pp. Kuli L. és Müller T. (2003): A felszín közeli első vízzáró réteg előfordulásának és vastagságának térképe Békés és Csongrád megye területén. Magyar Állami Földtani Intézet Környezetföldtani Főosztály, Budapest. Kézirat, 9 pp. Major P. és Ortóci I. (1981): Talajvízháztartási paraméterek meghatározása és térképi ábrázolása. VITUKI témabeszámoló. Budapest. Kézirat, 27 pp. Marosi S. és Somogyi S. (1990) Magyarország kistájkatasztere I.-II., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete. Pálfai 1. (1986): Talajvízfeltörések a Dél-Alföldön. Földtani Kutatás, XXIX (4): 33-39. Rónai A. (1967): Magyarázó Magyarország 200000-es földtani térképsorához. L-34-IX. Szolnok. Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. 132 pp. Somogyi S. (1969): Körös-Maros közi síkság vízrajza. In.: Pécsi M. (szerk.), Magyarország tájföldrajza 2. A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest. 305-308 pp. Szabó J. (1861): Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. I. füzet. Békés és Csanád megye. Pest. I: 10-127. A kézirat beérkezett: 2004. november 3-án