Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Éhn József–Bancsi István–Végvári Péter–Kovács Pál–Szító András–Szalma Elemér: A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999–2000)

ÉHN J. - BANCS! I. - VÉGVÁRI P. A duzzasztási sebesség csökkentő hatásának következményeként a halfauna átrendeződésére is számítani kell. A felvízen a ponty és dévér szinttájnak megfelelő, állóvízi jellegű fajegyüttes jöhet létre, az alvízen pedig a márna-, kecsege szinttájnak megfelelő halfauna várható. A bökényi duzzasztó emelt szintű duzzasztás melletti üzemeltetésekor - a helyszíni bejárások és terepszint adottságok felvételei alapján - mederduzzasztás jellegű állapotára lehet számítani. Ennek ökológiai hatásai a magyarországi tapasztalatok alapján részletesen leírtak és ismertetettek a szakirodalomban. A leírtakhoz viszonyítva Bökény térségében sem várhatók lényegesen eltérő különbségek. 2.4.3. Az élővilág összetételének átrendeződése A bökényi duzzasztó 77,51 mBf. szintű duzzasztásának eredményeként - figyelembe véve, hogy ez csak a vegetáció periódusra vonatkozik - a térségben visszatartott víztömeg minőségében (ami elsősorban a hasznosításokra vonatkozik) lényeges eltolódások nem következnek be (pl. ionösszetétel, tápanyagkészlet, planktonikus biomassza, stb.). A vízsebesség változásokból következően (felvízen lassul, alvízen gyorsul) a flóra- és fauna elemek fajösszetételében - azok ökológiai igényeinek megfelelően - kistérségi átrendeződésre lehet (kell) számítani. A bökényi duzzasztó rekonstrukciójának alapváltozataiban összehasonlított eredeti duzzasztási szint (77,01 mBf.) és az 50 cm-rel emelt (77,51 mBf.) duzzasztási vízszintek megítélése ökológiai hatásaiban lényegesen nem tér el egymástól. Mindkét esetben mederduzzasztás valósul meg, amiből következően csak a mederben lévő víztömeg különbségéből származó (sebességi viszonyok közötti eltérés, hígulási viszonyokban várható különbségek, az élővilág egyes csoportjainak reakciójában előfordulható különbségek stb.) lényeges eltérésekre nem lehet számítani. Az eddigi mintegy 3 évtizedes megfigyelések és gyakorlati tapasztalatok alapján nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a tervezett duzzasztás ökológiai hatásainak megnyilvánulásában - beleértve a természetvédelmet, a környezetvédelmet és vízhasználatokat (különböző célú vízigények kielégítését) hosszú távra kiható, kezelhetetlen problémákat nem fogunk tapasztalni. A duzzasztott szakaszokon tartós kisvíz-időszakban várhatóan az állóvízi jelleg fog dominálni, míg az áradások (közép- és nagyvizes) ideje alatt a folyóvízre jellemző tulajdonságok lesznek ismét meghatározók. Kezelési szempontból problémás helyzetekre - szinte kizárólag - a kisvizes időszakokban lehet számítani. Ilyenkor várható a vízelszíneződés (vízvirágzás) kialakulása, és a hínárnövényzet számára kedvező körülmények között elsősorban a felszínen úszó hínárfajok tömeges megjelenése. Ebben az időszakban kiemelt fontosságú a tiszai vízátvezetés, amely részben a Hortobágy-Berettyó vízrendszeren átvezetett 18 m

3/s vízhozammal a békésszentandrási bogéból érkezik, részben a bökényi bögébe a nagykunsági főcsatornán közvetlenül bevezethető 5 m

3/s vízhozamból adódik. A planktonikus algák tömegprodukciója többnyire nem okoz gondot, kezelésére sincs általában szükség. Az elsősorban a Hortobágy-Berettyó rendszeren leúszó hínárnövényzet tömeges megjelenése, amellett, hogy esztétikailag is kifogásolható, a különböző vízhasználatokat már jelenleg is korlátozza. Nagyvizes időszakban a tápanyagkínálat felhígulása következtében az úszóhínár (főleg békalencse) tápanyagkínálata kisebb-nagyobb mértékben csökken, és a hínárnövényzet az alvízen leúszik. A felszínen úszó nem kí35 vánatos mértékű hínártömeg kifejlődését különböző megelőző lépésekkel korlátozni lehet. Ezek közt fontos a hozzáférhető növényi tápanyag-készlet csökkentése a külső terhelések távoltartásával, és a duzzasztómű később kialakítandó üzemeltetési rendjének ökológiai szempontokat is szem előtt tartó megvalósításával, amely tartalmazza a vízminőségi kárelhárítás feladatait is. 2.5. Kedvezőtlen hatások 2.5.1. Hidrobiológiái folyamatok A vízsebességek a duzzasztott térben lelassulnak, az átlátszóság növekszik, ami elősegítheti a folyóvízben rendelkezésre álló növényi tápanyag-kínálatot fogyasztó alga-szaporulatot. Ugyanakkor javulni fog a duzzasztott víz oldott oxigén-tartalma és növekszik az oldott oxigén-koncentráció. Ez utóbbi viszont kedvező környezetet teremt az állóvizekre jellemző hínár és mocsári növényzet elterjedéséhez, amit különösen akár a nem megfelelően tisztított szennyvizek bevezetése is elősegíthet. A mederfenék élővilága s részben a parti élővilág átrendeződésére is lehet számítani, de ez nem minősíthető sem kedvezőnek, sem kedvezőtlennek. 2.5.2. Szennyvíztisztítás és tisztított szennyvízbevezetés a Körösökbe Kiemelt fontosságú kérdésnek tekintjük a bökényi duzzasztástól függetlenül is megoldást igénylő Hortobágy-Berettyó vízrendszeren érkező tápanyag-terhelés csökkentését. A szarvasi szennyvizek és hévizek együttes bevezetését és elkeveredését elemző, helyszíni vizsgálatokra alapozott VITUKI-INNOSYSTEM 1999-es tanulmány összefoglaló megállapítása szerint a szennyvízbevezetés a csővéget követő 100-200 m-es folyószakaszon van érdemi hatással a természetes vízjárású folyó vízminőségére, elsősorban a mederfenék közelében. A hévizek bevezetésével járó, a befogadó természetes vízminőségét többszörösen meghaladó sókoncentráció nem terjed ki a teljes folyószelvényre. Szennyvíz-dugó kialakulása nem várható. Ez a helyzet a jövőben sem változik, hiszen hulladék termálvíz bevezetés kizárólag duzzasztási időszakon kívül, illetőleg 200-szoros hígíthatóságon felül engedélyezhető. Viszont, a jövőben a duzzasztott vízteret terhelő tápanyag-terhelés csökkentése érdekében a bökényi böge hatásterületének településein, így kiemelten Szarvas, Öcsöd és Kunszentmárton településeken a szennyvíztisztítás korszerűsítését (N és P eltávolítás), és a koncentrált szennyvíz-bevezetés körülményeit is felül kell vizsgálni. Ellenőrző vizsgálatokat kell folytatni a békésszentandrási szennyvíztisztító telep nitrogén- és foszfor-eltávolítási hatékonyságának ellenőrzésére is. Modell-értékű lehet az új szarvasi szennyvíztisztító telep technológiájának megválasztása. A jelenlegi szakhatósági engedélyekben foglalt követelményeket a tényleges üzemviteli mérések alapján ismételten felül kell vizsgálni, s ha szükséges, a technológiai módosításokat, korszerűsítéseket végre kell hajtani a duzzasztást megelőzően. A szennyvíztisztítás felülvizsgálata során a foszfor és nitrogén eltávolítási technológia alkalmazása a már meglévő duzzasztott vízterek védelmét is szolgálja. 2.5.3. Geotermikus hulladékvizek bevezetése, új hévízkutak nyitása Hévízbevezetés az érvényes vízjogi engedélyekben foglalt szakhatósági vélemények szerint csak az alábbi feltételekkel történhet: Duzzasztási időszakon kívül, s csak akkor, ha a befogadóban a legalább 200-szoros hígítás mértéke biztosítható. Ez a korlátozó előírás a vízjogi engedéllyel rendelkező, használt termálvizek bevezetésére továbbra is érvényben KOVÁCS P. - SZÍTŐ A. - SZALMA E.: A bökényi duzzasztó hatásvizsgálata