Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Éhn József–Bancsi István–Végvári Péter–Kovács Pál–Szító András–Szalma Elemér: A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999–2000)
36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF . 2. SZ. marad - vagyis a bökényi duzzasztás szempontjából a helyzet nem változik -, amit a bevezetési szelvények környezetében kiemelt gondossággal kell kezelni. Ezek a korlátozó előírások is csak a meglévő termálkutak továbbüzemelésére érvényesek. Mindamellett a Körösök vizének védelme miatt új termálkutak nyitása csak abban az esetben ajánlott, ha a hulladék termálvizek önálló kútba történő visszasajtolására az engedélyes kötelezettséget vállal, mint ahogy azt a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség az esetleges bővítésre vonatkozóan az 1994. december 15-én kiadott legutóbbi határozatában a gyomaendrődi É-7 jelű kút hévízhasznosításának vízjogi engedélyében előírta. 2.5.4. A Hortobágy-Berettyó vízminősége A Hortobágy-Berettyó főcsatorna és vízrendszere az ország területének 5,7 %-át fedi le (kb. 5200 km 2). A HB főcsatorna alapfunkciója a terület belvizeinek elvezetése, egyúttal a vízgyűjtő kommunális, ipari, mezőgazdasági feldolgozóipari használt- és szennyvizeinek befogadója is. A főcsatorna természetes vízhozama nem elegendő sem a vízgyűjtő vízigényeinek kiszolgálására, sem a vízszennyezések megfelelő minőségű hígítására. A hiányzó vízmennyiséget a tiszai vízátvezetés pótolja (kisvizes időszakban, az ágotai szelvényben 18,0 m /s). A főcsatorna tápanyag kínálatát a vízgyűjtő szennyvízkibocsátói, s a belvízcsatornák által a szállított diffúz szennyeződések (csatornázatlan települések szennyvizei, művelés alatt álló földterületekről beszivárgó műtrágya-felhasználás, állattartó telepek szerves anyag bemosódása) eredményezik. A kisvizes időszakokban az úszóhínár (békalencse) tömeges elszaporodásához - a fentiekben részletezett tápanyag túlkínálat mellett - az arid tájegység hőmérsékleti és magas besugárzási (fényklíma) viszonyai is hozzájárulnak. A megoldás a víztér külső szennyezőanyag (a csökkenő műtrágya-felhasználás miatt elsősorban a települési csatornázás és szennyvíztisztítás az állattartó telepekről érkező diffúz szennyeződések) jelentős mértékű csökkentésében van, ami mellett elvégzendő a Hortobágy-Berettyó csatorna üledékvizsgálata, s ahol szükséges, a szerves anyagban gazdag fenékiszap kotrása ás elhelyezése. Ez a probléma már jelenleg is megterheli a Körösök vízrendszerének vízminőségét, tehát a bökényi duzzasztástól függetlenül sürgős megoldást igényel. Mindenek előtt egy átfogó tápanyagforgalmi leltárt kell a kiterjedt vízgyűjtőre elkészíteni, majd a prioritások meghatározásával egy, a szennyező-források fokozatos, szervezett felszámolására irányuló cselekvési programot kell kidolgozni. 2.6. A környezeti hatások mérlege A fentiekből megállapítható, hogy a kedvezőtlen hatások jelenleg is megterhelik a Körösök felszíni vízminőségét. Ezek közül a hatásterület településein megvalósítandó emelt szintű szennyvíztisztítás és a megfelelő minőségű szennyvizek bevezetése a duzzasztott vízterekbe (mind a lakossági-, mind a termálvizek tekintetében) megfelelően előkészített önkormányzati politikával és a hatóságok részéről következetesen ellenőrzött programokkal 3-5 éven belül megoldható. Ez megközelítőleg azonos a bökényi duzzasztómű és hajózsilip rekonstrukciójának idő-igényével, vagyis a szennyvízelhelyezés a további duzzasztási lépcső megépítésének preambulumát képezi. Problematikusabbnak látszik az évtizedek óta halasztott Hortobágy-Berettyó rendszerről érkező tápanyag-terhelés lényeges csökkentésének elérhetősége, éppen a vízgyűjtő kiterjedt méretei miatt. Itt is már régebben ismert problémával kell szembenézni, amely a Körösök duzzasztott vízterei, de a Körös-torok alatt az Alsó-Tisza vízminőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezőtlen hatások tekintetében egyébként is fontos döntések meghozataláról, különösen a Hortobágy-Berettyó csatorna alsó szakaszának (Ecsegfalva-Mezőtúr-Hármas-Körös-Árvízkapu) vízminősége tekintetében hosszú idő óta felhalmozott adósságok pótlásáról van szó, amelyek korrekciója a meglévő duzzasztott vízterek szempontjából sem tűr halasztást, így a fenti következtetések nem új keletűek. A Hortobágy-Berettyó vízminőségének fokozatos javítása a diffúz szennyezések csökkentésével és a tiszai vízátvezetés növelésével együttesen lenne rövid távon mérsékelhető. Az ehhez szükséges lépések megtételére vonatkozóan elsősorban a felvízi megyék területfejlesztési tanácsainak (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés) összehangolt cselekvési programjának kidolgozása szükséges, amelynek prioritási sorrendet és határidőütemezést is kell tartalmaznia. Ez egyúttal jótékonyan hatna a kedvezőtlen makrovegetációs folyamatok (hínárés mocsári növényzet) fékezésére is. A fenti szennyeződés-csökkentési feltételek teljesülése esetén a Körösök és a Tisza-vízrendszer duzzasztott szakaszain az eddigiek során szerzett mérési-ellenőrzési tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a Körösök vízrendszerében létesített időszakos duzzasztás kezelhetetlen ökológiai változásokat nem indukál, tehát a bökényi duzzasztás előnyeinek és hátrányainak mérlege - az élővilágnak kizárólag a duzzasztott vízterekre korlátozott, bizonyos mértékű átrendeződése mellett - inkább kedvező, mint kedvezőtlen. A fenti következtetéseket a hatástanulmányba beépített ökológiai szakvélemények is alátámasztják. A felhasznált irodalom a kapcsolódó szakcikkekben található. (A kézirat beérkezett: 2004. október 15.) Environmental effect investigations regarding to the reconstruction of barrage and lock by Bftkény (1999-2000) Éhn,J. - Bancsi.I. - Végvári,P.- Kovács,P. - Szító- Szalma,E. Abstract The effect investigations were composed in 1999, thus three technical varieties were made. Preliminary Environmental Effect Investigations and Detailed Environmental Effect Essay were made parallel with floristical and faunistical investigations of the communities. The negative and positive effects of the different level of the damming up to the living resource were evaluated by water chemical-, botanical-, fito- and Zooplankton-, macrozoobenthos- and fish faunistical investigations on River Hármas-Körös from Barrage by Békésszentandrás to the mouth part. After the reconstruction the damming up will probably not induce unmanageable ecological changes, the effects to the living resource will be mostly positive after some floristical and faunistical changes. Keywords: reconstruction of damming up, technical varieties, flora and fauna changes.
