Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Éhn József–Bancsi István–Végvári Péter–Kovács Pál–Szító András–Szalma Elemér: A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999–2000)

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF . 2. SZ. A kunszentmártoni székhelyű Tiszazug Térsége Prog­ramtanács a fentieken kívül Bács-Kiskun megye Önkor­mányzatát, továbbá az ily módon négyre kiegészült megyék Megyei Területfejlesztési Tanácsait és hat további kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulást foglal magában. A három megye önkormányzatainak, szervezeteinek és hatóságainak illetékességébe tartozó hatásterületen tehát számos érdeket kellett egyeztetni az Előzetes, majd a Részle­tes Hatástanulmány keretében ahhoz, hogy feltárhatók le­gyenek azok a társadalmi, gazdasági folyamatok is, ame­lyek a környezeti hatások részeként hozzájárulhatnak, hogy a bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kap­csolatos összefoglaló következtetések megvonhatók legye­nek. Megállapításainkat az alábbiakban foglaljuk össze: 2. 3. Kedvező hatások 2.3.1. A helyszín megítélése A bökényi duzzasztó eredeti helyszíne lakott települé­sektől és közlekedési útvonalaktól távol van, a Hatásvizsgá­latban rögzített feltételek közötti újjáépítése és működtetése nem jár számottevő, értékelhető környezeti kockázattal, 2.3.2. A létesítmény kialakítása A duzzasztó korszerű, környezetbarát (az 1998-ban a Fe­hér-Körösön újjáépített gyulai rekonstrukcióhoz hasonló) tömlős-gátas szerkezet, amely magas vízállású, árvizes idő­szakban a mederbe fektethető, nem képez a táj harmóniáját megbontó építményt. A tömlősgát rugalmas üzemrend kialakítására alkalmas, amellyel a duzzasztási rend az öntözési szezonon (április 15 - október 31) túlmenően az árhullámok levezetésére is ki­terjeszthető. A csatlakozó, kényszerűen az árvízszint fölé e­melkedő kisegítő építményeket helyi anyagok felhasználá­sával, környezetbe illeszkedő módon kell megépíteni. Az így kialakított létesítmény a század elején kialakított folyómeder és a meglévő duzzasztó és hajózsilip szerkeze­teinek részleges felhasználásával, a környezet állapotának változása, zavarása és károsodása nélkül megvalósítható. 2.3.3. Medertározás, öntözővíz-ellátási biztonság A korábbinál 50 cm-rel magasabbra (77,01 helyett 77,51 mBf.) tervezett duzzasztási szint a teljes hatásterületen az átlagosan 79,00-80,00 mBf. középvízi meder partéiéin belül marad, tehát a kb. 86,00 mBf. maximális árvízszintet leve­zetni képes hullámtér továbbra sem kerül még időszakos (a jelenlegi duzzasztási üzemrend szerint április 15-október 30-ig tartó) vízborítás alá sem. Ugyanakkor jelentős mérték­ben növekszik a tározási és öntözővíz-kivételi biztonság (a korábbi duzzasztási szinthez képest 1 millió m 3-rel, vagyis 12,5 %-kal). A magasabb duzzasztási vízszint kedvező a különböző vizsgálat tárgyát képező hajózóút kialakításához is, hiszen a magasabb vízszint, szélesebb vízfelület kisebb mértékű mederszabályozási beavatkozást igényel, ami meg­könnyítheti a hajózási és természetvédelmi érdekek komp­romisszumának kialakítását. A hatásvizsgálatok összefoglaló értékelése 2.4. Kezelhető hatások az élővilágban 2.4.1. Vízminőségi állapotok A 77,01 mBf. duzzasztási szinthez viszonyítva a terve­zett duzzasztási szint emelés (77,51 mBf.) annak ellenére, hogy az ökológiai hatások lényegesen nem térnek el egy­mástól, a rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy nemcsak a halobitás mutatóit fogják alapvetően befo­lyásolni, hanem a hozzáférhető szerves tápanyagkészletet (szaprobitás), és a növényi szervezetek által felvehető szer­vetlen (ásványi nitrogén és foszfor) tápanyagkészletet is (trofitás) növelhetik. A két vízminőségi mutatócsoport változása összességé­ben egy fokozott eutrofizálódási folyamat serkentője lehet. Ennek megnyilvánulásai különbözők, így előfordulhat egy, ún. planktonikus eutrofizálódás, ami a fitoplankton el- ill. túlszaporodását hozhatja. A másik lehetőség az ún. bentoni­kus eutrofizálódás, aminek következménye a hínár-és mo­csári növényzet elburjánzása. Mindkét folyamat kezelésére vannak műszaki- technikai megoldások, amelyek elhárításá­ra az üzemelési szabályzatban célszerű felkészülni. A bökényi bögében a 77,51 mB szintű duzzasztás a táro­zott víztömeg általános környezeti állapotát - a magyaror­szági duzzasztott folyószakaszokon szerzett általános isme­retek alapján - a vázolt trend szerint befolyásolhatja: A folyókon üzembe helyezett duzzasztóművek környeze­ti hatásai elsősorban a vízsebesség csökkenésének tudhatók be. Ennek elsődleges következménye a folyóra jellemző hordalék-anyagok kiülepedése és az átlátszóság megnöve­kedése (a Körösök romániai, hegyvidéki vízgyűjtőjén léte­sült völgyzáró gátak és tározók visszatartó hatása miatt a felvízről érkező hordalék mennyisége a Körösök vizében csekély, az ettől független árvizes periódusok kivételével). Ennek a két ténynek önmagában nem lenne a felhaszná­lókat érintően sem negatív, sem pozitív hatása. A nagyobb átlátszóságú vízben azonban kedvező életfeltételeket talál­nak a moszatok (algák), amelyek a folyóvízben rendelke­zésre álló nagy növényi tápanyag kínálatot hasznosítani tud­ják. Ezek a feltételek együttesen már okozhatnak a duz­zasztott vízterekben vízszíneződést és vízvirágzást. Ilyen körülmények között többnyire javul a víz oldott oxigéntar­talma - nagyobb lesz az átlagos oldott oxigén-koncentráció. A duzzasztott szakaszon felnövő nagy egyedsürűségű élőlény együttes oxigénigénye viszont jelentősen növeked­het, ami az előző folyamatban keletkezett oxigénkészlet csökkentésének irányába hat. A kiülepedés és a plankton-sű­rűség növekedése a kémiai oxigénigény alakulása tekinteté­ben többnyire kiegyenlíti egymást. A duzzasztás az ion-összetételre és az oldott ásványi a­nyagok mennyiségére, azok arányára gyakorlatilag nincs ha­tással. A duzzasztott terekben tapasztalható jelentős plank­tonikus produkció eredményeként viszont a fitoplankton tel­jes mértékben felveheti a víz szabad széndioxid tartalmát, a­minek következtében megváltozik a limnotípus, és erősen növekedhet a víz pH-ja. Szélső esetben változás következ­het be a kationok egymáshoz viszonyított arányában is. A duzzasztás általános hatásait a bögébe vezetett szennyvizek és szennyezett vizek tovább módosíthatják. 2.4.2. Vízi és vízparti élővilág A duzzasztott víztömegben a planktonikus algák tevé­kenysége miatt többnyire csökken a növényi tápanyagok mennyisége, viszont nő a formált nitrogén és foszforkon­centráció. Abban az esetben, ha a duzzasztott térben nem elsősorban algák szaporodnak el, hanem a hínár- és mo­csári növényzet válik uralkodóvá, akkor a növényi tápa­nyagok ezekbe épülnek be, és szerencsés esetben itt kö­tődnek meg egy egész vegetáció periódusra. A mederduzzasztás hatással van a parti élővilágra, és a mederfenék élővilágára is. A parti sáv makrofitái a tar­tós duzzasztási szintnek megfelelően újrarendeződnek a duzzasztómű üzembe helyezést követő 3-7 év alatt. A meder élővilága úgy változik, hogy a parti sáv egy jel­legzetes litorális zónává alakul, a meder mélyebb részein pedig az álló ill. lassan folyó vizeket előnybe részesítő új bentonikus életközösség jön létre.

Next

/
Thumbnails
Contents