Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Éhn József–Bancsi István–Végvári Péter–Kovács Pál–Szító András–Szalma Elemér: A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999–2000)

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF

. 2. SZ. A kunszentmártoni székhelyű Tiszazug Térsége Programtanács a fentieken kívül Bács-Kiskun megye Önkormányzatát, továbbá az ily módon négyre kiegészült megyék Megyei Területfejlesztési Tanácsait és hat további kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulást foglal magában. A három megye önkormányzatainak, szervezeteinek és hatóságainak illetékességébe tartozó hatásterületen tehát számos érdeket kellett egyeztetni az Előzetes, majd a Részletes Hatástanulmány keretében ahhoz, hogy feltárhatók legyenek azok a társadalmi, gazdasági folyamatok is, amelyek a környezeti hatások részeként hozzájárulhatnak, hogy a bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos összefoglaló következtetések megvonhatók legyenek. Megállapításainkat az alábbiakban foglaljuk össze: 2. 3. Kedvező hatások 2.3.1. A helyszín megítélése A bökényi duzzasztó eredeti helyszíne lakott településektől és közlekedési útvonalaktól távol van, a Hatásvizsgálatban rögzített feltételek közötti újjáépítése és működtetése nem jár számottevő, értékelhető környezeti kockázattal, 2.3.2. A létesítmény kialakítása A duzzasztó korszerű, környezetbarát (az 1998-ban a Fehér-Körösön újjáépített gyulai rekonstrukcióhoz hasonló) tömlős-gátas szerkezet, amely magas vízállású, árvizes időszakban a mederbe fektethető, nem képez a táj harmóniáját megbontó építményt. A tömlősgát rugalmas üzemrend kialakítására alkalmas, amellyel a duzzasztási rend az öntözési szezonon (április 15 - október 31) túlmenően az árhullámok levezetésére is kiterjeszthető. A csatlakozó, kényszerűen az árvízszint fölé emelkedő kisegítő építményeket helyi anyagok felhasználásával, környezetbe illeszkedő módon kell megépíteni. Az így kialakított létesítmény a század elején kialakított folyómeder és a meglévő duzzasztó és hajózsilip szerkezeteinek részleges felhasználásával, a környezet állapotának változása, zavarása és károsodása nélkül megvalósítható. 2.3.3. Medertározás, öntözővíz-ellátási biztonság A korábbinál 50 cm-rel magasabbra (77,01 helyett 77,51 mBf.) tervezett duzzasztási szint a teljes hatásterületen az átlagosan 79,00-80,00 mBf. középvízi meder partéiéin belül marad, tehát a kb. 86,00 mBf. maximális árvízszintet levezetni képes hullámtér továbbra sem kerül még időszakos (a jelenlegi duzzasztási üzemrend szerint április 15-október 30-ig tartó) vízborítás alá sem. Ugyanakkor jelentős mértékben növekszik a tározási és öntözővíz-kivételi biztonság (a korábbi duzzasztási szinthez képest 1 millió m

3-rel, vagyis 12,5 %-kal). A magasabb duzzasztási vízszint kedvező a különböző vizsgálat tárgyát képező hajózóút kialakításához is, hiszen a magasabb vízszint, szélesebb vízfelület kisebb mértékű mederszabályozási beavatkozást igényel, ami megkönnyítheti a hajózási és természetvédelmi érdekek kompromisszumának kialakítását. A hatásvizsgálatok összefoglaló értékelése 2.4. Kezelhető hatások az élővilágban 2.4.1. Vízminőségi állapotok A 77,01 mBf. duzzasztási szinthez viszonyítva a tervezett duzzasztási szint emelés (77,51 mBf.) annak ellenére, hogy az ökológiai hatások lényegesen nem térnek el egymástól, a rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy nemcsak a halobitás mutatóit fogják alapvetően befolyásolni, hanem a hozzáférhető szerves tápanyagkészletet (szaprobitás), és a növényi szervezetek által felvehető szervetlen (ásványi nitrogén és foszfor) tápanyagkészletet is (trofitás) növelhetik. A két vízminőségi mutatócsoport változása összességében egy fokozott eutrofizálódási folyamat serkentője lehet. Ennek megnyilvánulásai különbözők, így előfordulhat egy, ún. planktonikus eutrofizálódás, ami a fitoplankton el- ill. túlszaporodását hozhatja. A másik lehetőség az ún. bentonikus eutrofizálódás, aminek következménye a hínár-és mocsári növényzet elburjánzása. Mindkét folyamat kezelésére vannak műszaki- technikai megoldások, amelyek elhárítására az üzemelési szabályzatban célszerű felkészülni. A bökényi bögében a 77,51 mB szintű duzzasztás a tározott víztömeg általános környezeti állapotát - a magyarországi duzzasztott folyószakaszokon szerzett általános ismeretek alapján - a vázolt trend szerint befolyásolhatja: A folyókon üzembe helyezett duzzasztóművek környezeti hatásai elsősorban a vízsebesség csökkenésének tudhatók be. Ennek elsődleges következménye a folyóra jellemző hordalék-anyagok kiülepedése és az átlátszóság megnövekedése (a Körösök romániai, hegyvidéki vízgyűjtőjén létesült völgyzáró gátak és tározók visszatartó hatása miatt a felvízről érkező hordalék mennyisége a Körösök vizében csekély, az ettől független árvizes periódusok kivételével). Ennek a két ténynek önmagában nem lenne a felhasználókat érintően sem negatív, sem pozitív hatása. A nagyobb átlátszóságú vízben azonban kedvező életfeltételeket találnak a moszatok (algák), amelyek a folyóvízben rendelkezésre álló nagy növényi tápanyag kínálatot hasznosítani tudják. Ezek a feltételek együttesen már okozhatnak a duzzasztott vízterekben vízszíneződést és vízvirágzást. Ilyen körülmények között többnyire javul a víz oldott oxigéntartalma - nagyobb lesz az átlagos oldott oxigén-koncentráció. A duzzasztott szakaszon felnövő nagy egyedsürűségű élőlény együttes oxigénigénye viszont jelentősen növekedhet, ami az előző folyamatban keletkezett oxigénkészlet csökkentésének irányába hat. A kiülepedés és a plankton-sűrűség növekedése a kémiai oxigénigény alakulása tekintetében többnyire kiegyenlíti egymást. A duzzasztás az ion-összetételre és az oldott ásványi anyagok mennyiségére, azok arányára gyakorlatilag nincs hatással. A duzzasztott terekben tapasztalható jelentős planktonikus produkció eredményeként viszont a fitoplankton teljes mértékben felveheti a víz szabad széndioxid tartalmát, aminek következtében megváltozik a limnotípus, és erősen növekedhet a víz pH-ja. Szélső esetben változás következhet be a kationok egymáshoz viszonyított arányában is. A duzzasztás általános hatásait a bögébe vezetett szennyvizek és szennyezett vizek tovább módosíthatják. 2.4.2. Vízi és vízparti élővilág A duzzasztott víztömegben a planktonikus algák tevékenysége miatt többnyire csökken a növényi tápanyagok mennyisége, viszont nő a formált nitrogén és foszforkoncentráció. Abban az esetben, ha a duzzasztott térben nem elsősorban algák szaporodnak el, hanem a hínár- és mocsári növényzet válik uralkodóvá, akkor a növényi tápanyagok ezekbe épülnek be, és szerencsés esetben itt kötődnek meg egy egész vegetáció periódusra. A mederduzzasztás hatással van a parti élővilágra, és a mederfenék élővilágára is. A parti sáv makrofitái a tartós duzzasztási szintnek megfelelően újrarendeződnek a duzzasztómű üzembe helyezést követő 3-7 év alatt. A meder élővilága úgy változik, hogy a parti sáv egy jellegzetes litorális zónává alakul, a meder mélyebb részein pedig az álló ill. lassan folyó vizeket előnybe részesítő új bentonikus életközösség jön létre.